Haszonélvezeti jog és özvegyi jog: joga, határai és gyakorlat a magyar jogban
A haszonélvezeti jog vagy a tulajdonjog az erősebb? Lássunk tisztán! A haszonélvezeti jog kifejezés sokunknak nem ismeretlen, mégis számos félreértés és pontatlanság adódik ebben a témakörben. De mit is jelent valójában és mire terjed ki? A haszonélvezeti jog, esetleg a tulajdonjog az erősebb?
Mi a haszonélvezeti jog alapvető lényege?
A haszonélvezeti jog kifejezés sokaknak nem ismeretlen, mégis számos félreértés és pontatlanság adódik ebben a témakörben. A haszonélvezeti jog, vagyoni értékű jog, mely lehet időben kötött vagy élethosszig tartó, keletkezhet szerződéssel vagy jogszabályból eredően, mint például az özvegyi jog. A haszonélvező jogosult a más személy tulajdonában álló ingatlant birtokolni, használni, hasznosítani és hasznait szedni. A haszonélvezeti jog intézményének lényege, hogy személyhez kötött, ebből pedig az következik, hogy a haszonélvezeti jog részben forgalomképtelen jog, mivel nem ruházható át. Ugyanakkor a birtoklás, használat, hasznok szedésének joga átengedhető a haszonélvező által harmadik személynek is. A haszonélvező viseli az ingatlannal kapcsolatos terheket. A rendkívüli javítások és helyreállítások költségei a tulajdonost terhelik, még akkor is, ha a lakást nem is ő használja. A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá, ha a tulajdonos és a haszonélvező személye ugyanaz lesz.
Miért mondják, hogy a haszonélvezeti jog „erősebb” jog?
A klasszikus tulajdonjogtól a haszonélvezeti jog legfontosabb különbsége: a haszonélvezőt nem illeti meg a rendelkezés joga. Így például nem adhatja el az ingatlant. Azonban a haszonélvezeti jog gyakorlása átengedhető harmadik személynek is, és ez ingyenes átadást vagy ellenszolgáltatás fejében történő átengedést jelenthet. A tulajdonos ellenőrzési joga megmarad, és szükség esetén bírósági beavatkozás reelhet.
Jogosultok és kötelezettségek
A haszonélvező jogosult a birtoklásra, a használatra, a hasznok szedésére és a dolog hasznainak szedésére, de nem adhatja el és nem teheti jelzálog fedezetévé sem. A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. A haszonélvező viseli a fenntartási költségeket, kivéve a rendkívüli javításokat és helyreállításokat, amelyek a tulajdonost terhelik. A rendes gazdálkodás költségei a haszonélvezőre hárulnak; a tulajdonos ellenőrzési joga fennáll, és jogosult megtekinteni a haszonélvező rendeltetésszerű használatát.
Hogyan keletkezik a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezet keletkezhet szerződés alapján vagy jogszabályból, illetve bírósági határozattal vagy más hatósági rendelkezéssel. Szerződés alapján a haszonélvezet keletkezik az ingó dolog átadásával, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezetet pedig be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. A holtig tartó özvegyi jog is speciális formája a haszonélvezetnek, amelyet jogszabály keletkeztet és amely a túlélő házastársat illeti meg.
Az özvegyi jog és a haszonélvezeti jog közötti különbségek
Az özvegyi jog a haszonélvezetnek egy speciális esete, mert jogszabály által keletkezik és a túlélő házastárs közösen lakott ingatlanára és annak berendezési és használati tárgyaira terjed ki holtáig. Az özvegyet illeti meg holtig a közös ingatlan használata, függetlenül attól, ki örökli meg az ingatlant. A holtig tartó haszonélvezet tehát erősebb védelmet biztosít a túlélő házastársnak, és megváltása csak kivételes esetekben történik meg.
Megváltás, lemondás és törlés
A haszonélvezet megváltására a felek megállapodása alapján kerülhet sor, ellenérték fejében vagy ingyenesen. A megváltás összege a törvény szerint az ingatlan forgalmi értéke és a haszonélvező életkora szerint kerül meghatározásra, 25 évesen 10-szeres, 25-50 év között 8-szoros, 51-65 év között 6-szoros, 65 év felett pedig 4-szeres érték alapján. A haszonélvezeti jog megszűnik a határozott idő lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező megszerzi a dolog tulajdonjogát. A törléshez szükséges a nyilvántartásban történő bejegyzés törlése és az ahhoz kapcsolódó adminisztráció.
A haszonélvezeti jog törlése kizárólag ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal vagy közokirattal történhet. Holtig tartó haszonélvezet törlése halál esetén nem automatikus, és gyakran a földhivatalhoz benyújtott hivatalos kérelemre van szükség nyilvántartásból történő törléshez.
Adózás és illetékek
A haszonélvezet alapítása illetékköteles, különösen, ha nem közeli hozzátartozónak szól. A vagyoni értékű jogként számított haszonélvezet illetéke a forgalmi érték alapján 4%-ot érint 1 milliárd forintig, majd 2%-ot a fennmaradó értékre, és legfeljebb 200 millió forintig. Az illeték mértéke akkor is fontos lehet, ha az adásvételi szerződésben a vevő alapítja a haszonélvezetet vagy ha az ingatlan megvásárlásakor a teher kerül bejegyzésre. A haszonélvezet értékét figyelembe véve az illetéket megfizetni kell.
Eladás és vásárlás haszonélvezettel terhelt ingatlanok esetén
Eladás: a haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesítése nem lehetetlen, de a haszonélvező joga az ingatlanhoz kötött, és a forgalmi értéket a haszonélvezet ténye csökkenti. A vevőként érdemes figyelembe venni, hogy a haszonélvező az ingatlant a jogainak gyakorlásával érinti meg. A beruházások és a biztosítékok tekintetében a tulajdonos kamarai és földhivatali eljárásokhoz folyamodhat.
Ha a haszonélvező lemond jogáról, általában az ellenérték egy részén keresztül kerül hozzá a pénz, és a lemondás adójogi következményekkel járhat. A törlés iránti kérelemhez ügyvéd vagy közjegyző szükséges.
Gyakori kérdések - rövid összegzés
- Az özvegyi jog holtig tartó haszonélvezeti jog, amely a közösen lakott ingatlanra és berendezésére terjed ki.
- A haszonélvezeti jog személyhez kötött, tehát nem örökölhető, de a törvény lehetőséget ad új jog keletkeztetésére végrendeletben vagy öröklési szerződésben.
- A haszonélvező köteles a rendes fenntartási költségek viselésére, a rendkívüli javításokat viszont a tulajdonos kötelessége elvégezni vagy költségként megtéríteni.
- A haszonélvezeti jog alapításához szükség van közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratra; ingatlan esetén bejegyzés a földhivatalnál.
- A haszonélvezet végleges megszűnése után a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni a tulajdonosnak.
Összefoglaló gondolatok
A haszonélvezeti jog a tulajdonra vonatkozó általános jogi berendezkedés egyik összetett eleme. A haszonélvező a birtoklást és használatot jogosult élvezni, de a tulajdonjog felett nem rendelkezik, és nem ruházható át. Az özvegyi jog egy speciális, holtig tartó formája ennek a jogintézménynek, amelyet jogszabály hoz létre a túlélő házastársnak. A megváltás vagy a lemondás lehetősége mindkét fél érdeklődésétől függ, és mindig egyensúlyban kell tartani a felek méltányos érdekeit. A haszonélvezeti jogkal kapcsolatos kérdésekben jogi tanácsadás és szakértői vélemény segíthet a jogok pontos érvényesítésében.
El lehet adni a haszonélvezeti jogot? - Jogos kávészünet dr. Fülöp Edina ügyvéddel
tags: #haszonelvezeti #jog #berendezesre