Haszonélvezeti jog oszinteingatlnaos – részletes útmutató a tulajdonos és haszonélvező viszonyáról

Bizonyára mindannyiunk számára ismerős a haszonélvezeti jog kifejezés. Sokan azonban nem vagyunk tisztában azzal, hogy pontosan mit is jelent ez a fogalom. Az egyik leggyakoribb felmerülő kérdés, hogy miben különbözik a haszonélvező a tulajdonostól és miket tehet meg az egyik, amit a másik nem. Haszonélvezeti joggal jogi vagy természetes személy is rendelkezhet. Ez egy úgynevezett vagyoni jog, amely által haszonélvezőként használhatjuk és hasznait szedhetjük más tulajdonának. Ez a tulajdon általában egy ingatlan, de előfordulhat, hogy ingóságokra - gépjárműre vagy az ingatlanhoz tartozó berendezésekre - vonatkozóan is megillet valakit. Erre a leggyakoribb példa, amikor az özveggyé vált személy a közös ingóságok haszonélvezőjévé válik.

Az örökölés vagy holtig tartó haszonélvezeti jog esetében elmondható, hogy a határozatlan időre bejegyzett haszonélvezet - mivel nem örökölhető - természetes személy esetén maximum annak haláláig szólhat. Elhunyt házastárs esetén a jog a jogszabály által jön létre és automatikusan az özvegyet illeti meg holtig a közös ingatlan és hozzá tartozó ingóságokra vonatkozóan. Ezekben az esetekben beszélünk holtig tartó haszonélvezeti jogról.

Részletesebben: a haszonélvező használhatja és hasznát élvezheti a tulajdonnak, de nem rendelkezhet felette. Ez azt jelenti, hogy nem károsíthatja vagy semmisítheti meg, nem értékesítheti és nem terhelheti kölcsönnel vagy hitellel sem. Ezeket mind csak a tulajdonos teheti meg. A tulajdonosnak sincsenek azonban korlátlan jogai. A jogszabály szerint például nem élvezheti és szedheti az ingatlan hasznait, amíg a haszonélvező él ezekkel a jogaival.

Rengeteg kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a haszonélvező hogyan kezelheti jogát, miként rendelkezhet afelett. Habár a jog gyakorlása például átengedhető igény esetén egy másik személy részére, magával a joggal azonban nem rendelkezhet a jogosult. Eladás: A haszonélvező nem adhatja el haszonélvezeti jogát, legfeljebb lemondhat arról más személy javára. Ilyen esetben azonban nem eladásról beszélünk, mert az új személy részére teljesen új jogi ügymenetet kell indítani. A jogszabály nem korlátozza, hogy egy tulajdonnak hány haszonélvezője lehet.

A jog több részre bontható, így például egy gyermek részére megvásárolt ingatlannak mindkét szülő haszonélvezője lehet fele-fele arányban. A haszonélvezet joga minden esetben megegyezik függetlenül attól, hogy a haszonélvező egyenes ági rokon vagy esetleg barát. Van azonban különbség a bejegyzési illeték megfizetését illetően. A haszonélvezeti jog alapításának vannak bizonyos költségei, ugyanis meg kell fizetnünk a bejegyzési illetéket - amennyiben a haszonélvező nem közvetlen hozzátartozó, az ingatlan ügyvéd és közjegyző költségeit, valamint a földhivatali illetéket és a tulajdoni lap illetékét is. Amennyiben a haszonélvező lemond jogáról, és ezt nem ingyen teszi, úgy megilleti annak értéke.

Alapvetően az 1990. évi XCIII. törvény 72. §-a foglalja magában, hogy mennyit ér adott tényezőktől függően a haszonélvezeti jog. Ez az összeg függ a tulajdon árától és a haszonélvező korától. Egy ingatlan ugyanúgy árusítható és megvehető, ha haszonélvezeti teher van rajta. Amit viszont fontos tudni, hogy a tulajdonos személyének megváltozása nem teszi semmissé a haszonélvezeti jogot, ez pedig kissé körülményessé teheti a dolgokat.

A haszonélvezeti jog olyan vagyoni értékű jog, amely lehetővé teszi, hogy valaki használja egy ingatlan vagy más vagyontárgy hasznait anélkül, hogy ő lenne a tulajdonosa. - Hogy lehet megelőzni a veszélyeket? (Pl. A haszonélvezeti jog olyan jogviszony, amely egy jogi vagy természetes személy számára jogot biztosít arra, hogy valaki más tulajdonát használja, hasznait szedhesse. A haszonélvezőnek tehát joga van az ingatlan vagy ingóság használatára, miközben azzal nem rendelkezhet. Vagyis a haszonélvező pl. Tulajdonjog vs. A haszonélvezeti jog. Pl. ha van egy ingatlanod, amin a szüleidnek van haszonélvezeti joga, akkor bizony ők jogosultak eldönteni, hogy ki lakhat benne, hogy bérbe adják-e.

Infografika: Haszonélvezeti jog alapelvei: jogosultságok és korlátok

Tegyük fel, hogy a szülők szeretnék egy belvárosi lakással megajándékozni a tinédzser gyereküket! Hát te meg ki vagy? Úgy, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan értékesítése a haszonélvező tudta nélkül is lehetséges. Vagyis a haszonélvezeti jog birtokosa köteles viselni olyan költségeket pl. közüzemi díjak vagy az apró karbantartás költségei. Azonban jó, ha tudod: A haszonélvezeti jog önmagában nem akadályozza meg, hogy a gyerek másnak adja el az ingatlant, azaz a tulajdonjogát. Van lehetőség (a haszonélvezeti jog egyidejű bejegyzése mellett) elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére.

Hogyan add el magad? 1. rész

Szeretnéd tudni, mennyi az ingatlanod pontos értéke? Ingatlan pusztulása: Ugyanakkor az ingatlan megsemmisülésével (pl. leég a ház egy tűzvészben) a haszonélvezeti jog is megszűnik. A tulajdonos pedig nem köteles helyreállítani a „dolog jelentős pusztulását.” Amennyiben a tulajdonos az ingatlant rendbe hozza, a haszonélvező joga újra él.

1. 2. Hogyan számold ki a haszonélvezeti jog értékét? Fontos tudni, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog. A haszonélvezeti jog akkor is fennmaradhat, ha eladják az ingatlant, még akkor is, ha ezen végrehajtás keretében lesz új tulajdonosa az ingatlan. A gyakorlat azt mutatja, hogy a haszonélvezetet terhelt ingatlanok csökkentett áron kelhetnek el. Ha pedig az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlanra, akkor a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladható! Vagyis a haszonélvező tudta nélkül is eladhatja a tulajdonos a tulajdonjogot. Fontos tudni, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan is eladható, azonban a haszonélvezeti jog az új tulajdonosra is fennmarad. Ez különösen gyakran merül fel például öröklés esetén, amikor az ingatlan értékesítése előtt tisztázni kell a jogi helyzetet.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a tulajdonost a dolgon - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A hasznok szedésének joga: A tulajdonos jogosult a dologból származó gyümölcsöket (pl. A rendelkezési jog: Ez a legfontosabb, a tulajdonjog „magját” képező jogosítvány. A tulajdonos szabadon dönthet a dolog sorsáról: eladhatja, elajándékozhatja, megterhelheti (pl. A haszonélvezeti jog fogalma tehát a következők szerint írható körül: a haszonélvezeti jog egy olyan vagyoni értékű jog, amely a tulajdonjog részjojosítványai közül a birtoklás, használat és hasznosítás jogát öleli fel.

A konfliktusok abból fakadnak, hogy a tulajdonjog három alapvető részjogosítványát - a birtoklást, a használatot és a hasznok szedését - a haszonélvező a tulajdonossal szemben is gyakorolhatja. A Ptk. 5:152. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg a haszonélvezeti jog fennáll, és a haszonélvező élni kíván jogaival, a tulajdonos ezen jogosultságai szünetelnek. Nem lakhat a saját ingatlanában, nem adhatja azt bérbe, és nem szedheti annak hasznait. A tulajdonosnak lényegében a „puszta tulajdonjoga” marad, ami elsősorban a rendelkezési jogot foglalja magában. A jogok elméleti ütközése a gyakorlatban akkor csúcsosodik ki, amikor a tulajdonos és a haszonélvező egyaránt az ingatlanban szeretne élni, vagy a tulajdonos nem hajlandó kiköltözni. A jogi helyzet egyértelmű: igen, a haszonélvező kirakhatja a tulajdonost az ingatlanból.

Figura: Tulajdonos vs haszonélvező jogai és kötelezettségei

A haszonélvező birtokvédelemre jogosult a jegyzői birtokvédelemben, és ha az ilyen védelem eredménytelen, a haszonélvező keresetet nyújthat be a bírósághoz az ingatlan kiürítése iránt. A bíróság megvizsgálja, hogy a haszonélvezeti jog érvényesen fennáll-e. Végrehajtásra akkor kerülhet sor, ha a tulajdonos a jogerős ítélet ellenére sem költözik ki. A jogi helyzet bonyolultabbá válik, ha a haszonélvezeti jog nem az egész ingatlanra, hanem csak egy eszmei hányadára terjed ki. Ez gyakran előfordul osztatlan közös tulajdon esetén.

A vita megelőzésének és rendezésének leghatékonyabb módja a használati megosztási szerződés megkötése. Ez egy olyan, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, amelyben a felek pontosan rögzítik, hogy az ingatlan mely részei ki használhatja kizárólagosan és melyek maradnak közös használatban. Ha a felek nem tudnak megegyezni, bármelyikük a bírósághoz fordulhat, és kérheti a használat módjának bírósági rendezését.

A rendes gazdálkodás elvei szerint a haszonélvező köteles az ingatlan állagát megóvni és azt rendeltetésének megfelelően használni. Ez azt jelenti, hogy nem rongálhatja, és nem alakíthatja át lényegesen a tulajdonos hozzájárulása nélkül. A haszonélvező viseli a dolog fenntartásával járó rendes terheket, ideértve a közüzemi díjakat és a karbantartást. A közös költségek viselése összetettebb: a bíróságok szerint a közös költség általában a tulajdonost terheli, de ha a haszonélvező ténylegesen használja az ingatlant, a közös költség a dolog fenntartásával járó tehernek minősül, amelyet a haszonélvezőnek kell viselnie.

Infografika: Költségek megosztása a haszonélvező és a tulajdonos között

A tulajdonos lehetősége: kötelező helytállni a társasház felé a haszonélvező által okozott tartozásért, majd a kifizetés után polgári peres úton követelheti a teljes összeg megtérítését a haszonélvezőtől. A tulajdonos jogai korlátozottak, de nem teljesen kiszolgáltatottak. Az ellenőrzési jog meg illeti a tulajdonost, aki jogosult a haszonélvezetet ellenőrizni, de ezt úgy teheti, hogy a haszonélvezőt szükségtelenül ne zavarja. Rendkívüli javítások és helyreállítások költségei a tulajdonost terhelik, kivéve ha a haszonélvező vállalja azok elvégzését, ekkor a költségek a haszonélvező számára is megtérülhetnek a jogszabály által meghatározott keretek között.

Honnan fogna szegény tulajdonos olyan vevőt, aki az eladó szüleinek haszonélvezetével megvenné az ingatlant? Ha a haszonélvezeti jog biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került, az az ingatlan elidegenítését és megterhelését a haszonélvező hozzájárulásához köti. Ez a jogintézmény már nem csak praktikus, de jogi értelemben is hatékony védelmet nyújt a haszonélvezőnek. Megakadályozza, hogy a tulajdonos a haszonélvező „feje fölül” eladja az ingatlant.

Infografika: Haszonélvezeti jog bejegyzése és tilalom

A haszonélvezeti jog meghatározott időre szólhat vagy holtig tartható. Megváltása lehet, és a felek megállapodása alapján ellenérték fejében megvalósulhat, vagy a haszonélvező ingyenesen lemondhat róla. A haszonélvezeti jog megszűnik a határozott idő lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli - jogi személy esetén - megszűnésével, ha a tulajdonos és a haszonélvező személye ugyanaz lesz. A megsemmisülés is megszünteti a jogot. A haszonélvezet megszűnésével a haszonélvező köteles az ingatlant, ingóságot visszaadni a tulajdonosnak.

Összefoglalóan a haszonélvezeti jog és a tulajdonjog együttállása összetett jogi helyzetet teremt. A haszonélvező jogosult a birtoklásra, használatra, hasznosításra és a hasznok szedésére, még a tulajdonossal szemben is. A tulajdonos rendelkezési joga működik, így ingatlan eladható vagy megterhelhető, de a haszonélvezeti jog továbbra is fennmarad, hacsak a haszonélvező le nem mond. A lemondásért gyakran meg kell téríteni a holtig tartó haszonélvezeti jog értékét. Ha részletekbe menő útmutatót keres, keresse irodánkat bizalommal.

tags: #haszonelvezeti #jog #oszinteingatlnaos

Népszerű bejegyzések: