Hauszmann Alajos Várpalota alaprajzáról és építészeti örökségéről

Félszázados építői jubileumát ünnepli Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, aki már negyven esztendő óta oktatja ezidő szerint még mindig egyetlen főintézetünket, a kir. 1847-ben született Budán. Tizenhat éves korában jóformán gyermekkorában lett hallgatója a még szintén gyermekkorát élő kir. József műegyetemnek, illetve Ipariskolának. Az épülettervezést, mint önálló hivatást, még alig gyakorolták minálunk. A kezdetleges viszonyok közepette fölötte kevés volt a tervező probléma. A megnyugtató kivételek vajmi csekély számban voltak. Épen Hauszmann Alajos pályájának legelejére esik a Magyar Tudományos Akadémia palotájának építése. Az akadémia építkezése két legismertebb építészünknek is szolgál pályája kiindulása gyanánt.

Az egyik halhatatlan emlékezetű Ybl Miklós, akinek már jelentékeny része volt a Stühler komoly alkotásában. A másik az ünnepeltünk, Hauszmann Alajos, aki 1863-ban ez építkezésnél szabadult fel kőművessegéddé s aki minden bizonnyal kegyeletesen őrzi meg az oklevelet, amelyet a kőműves-céhtől kapott. A Skalnitzky és Koch építő cégnél töltött inasévek után Skalnitzky mellett rajzolgatott, majd pedig önállóan tervezett Hauszmann. A Skalnitzky Antal nevét ma már alig emlegetik, jóllehet a hatvanas években és később is az épülő Pest számos épületét köszönheti neki. Az egyetemi könyvtár palotája a legkimagaslóbb alkotása, de ismert művei a Thonet-udvar és a Hungária-szálló is. Berlinen át szűrődött olasz renaissance a jellegük ez alkotásainak, amelyek Stühler építő modorával állanak összhangzásban. Nyugodt vonalak, szerényen alkalmazott díszítő részletek jellemzik ezt a német-olasz renais-sanceot.

S ezt alaposan meg akarta tanulni Hauszmann Alajos a forrásnál, Berlinben, ahova mestere ösztönzésére 1866-ban ki is ment. Az építőművészet orákuluma akkorjában Berlin volt számunkra. Berlin és az ő Bauacademie-je. Lucau professzornál volt mit tanulni és mit feloldani. És Hauszmann Alajos szorgalmasan tanult és mihamarabb le is vetette az iskolája berlini mázát, miután az olasz renaissance remekeit magában Olaszországban látta meg és alaposan tanulmányozta. Még az Erzsébettéri kioszk erősen német, bár a tervezője egyéni nobilitását e korai munkája is tükrözi.

Ez a szervetlenül felemás épület mai formájában bántó és nem szorul bizonyításra, hogy e hatásért sem a kedves kis épület eredeti koncepcióját, sem Hauszmann Alajos művészetét nem lehet okolni, hanem egyedül azt a szellemet, amely a megállapodott építészet emlék iránt kegyeletet nem ismer. Az építőművészetnek minden lökésszerű alakulása elsősorban a szerkezetből, az anyagból indult ki. Új szerkezetek és új anyagok lehetőségeket és formákat tételeznek fel. Hauszmann Alajos működésének kezdetével egybeesik egy lényeges szerkezeti alakulás, amelynek átalakító hatása kétségtelen volt.

Annak előtte három anyag szolgáltatta az épület szerkezeteit: a kő, a tégla, a fa. A falazat téglából és kőből készült. A mennyezetszerkezetek nagy fesztávolságú téglaboltozatok voltak ott, ahol a megfelelő költségek rendelkezésre állottak és ahol a boltozat ívei a teret az épület rendeltetésének ártalma nélkül elfoglalhatták. A felső emeletek fölött, különösen lakóépületeknél többnyire fa-menyezeteket alkalmazták. Úgy a téglaboltozat, mint a famennyezet igen vastag főfalakat igényel. A boltozatok oldalnyomását csak vastag fal foghatta fel. A famennyezetek gerendáit falpadkára kellett helyezni úgy, hogy az alsó emelet fala a fölötte lévőnél szükségképpen legalább féltéglányival vastagabb legyen.

Az új anyag a hengerelt vas, az új szerkezet a hengerelt vastartók közé feszített lapos téglaboltozat volt. A vastartós lapos boltozatok rendszerének terjedése arányában mindinkább csökkent a főfalak vastagsága. Az új téglaboltozatnak minimális az oldalnyomása, a hengerelt-vastartót pedig nem kell falpadkára helyezni, hanem befalazzák a végeit, tehát lefelé nem szükségec az emeletenkinti falvastagítás. Ez új szerkezetnek építőművészeti konzekvenciái lettek. A régi várszerű falméreteket a régi épületek architektúráin meg kellett, meg lehetett érezni. A faldimenziók csökkenésével szükségképpen csökkent a lehetséges tagozások mérete, mértéke. Nem futotta már a megfogyatkozott falvastagságból egymás mögé helyezett oszlopokra, falpillérekre. A vékonyodott falakból a homlokzat számára már csak mélyebben járó alaprajzi meggondolások útján lehet árnyékhatásokat elérni.

Az átmenet ideje volt a legrosszabb. Már megvolt a vastartós mennyezet, de a homlokzatokat még mindig a vaskosságig menő erőteljességgel tagozták. Hauszmann Alajos csakhamar megszabadult az olasz renaissance-stilus elemeiből alakított divat-architektúra berlini rossz mellékízétől. Olaszországot bejárta és meglátta, hogy semmi szükség nincsen a német közvetítőre. Egymásután kerültek ki műterméből a szebbnél-szebb hamisítatlan olaszízű renaissance-épületek. Valósággal szerencse, hogy distingvált ízlésével rendelkezésére állott a közhatóságoknak és testületeknek középületeket tervező munkaereje. Érdekes két példáját látjuk újirányú tevékenységének a Technológiai Iparmuzeum körúti frontjában és a törvénykezési palota domináló középrészének architektúrájában.

Világosan látjuk itt, hogy immár mérsékelt vastagságúak és a koncepció érdeme, hogy mégis szép ritmust, bájos vonalvezetést és jóleső árnyékhatást ért el. A Technológiai Iparmuzeum homlokzata bolognai hatás alatt készült. A meglehetősen síkban tartott homlokzatot az ablakosztások szép változatossága jellemzi, mélyebb árnyékhatást pedig a földszint középrészén alkalmazott szabadonálló oszlopok és kapcsolt ívek eredményezik a stílusos nyílt előtér létesítése által.

A törvénykezési palota szintén rendkívül finom részletképzéssel, a komoly célnak megfelelő egyszerűséggel és a nélkülözhetetlen árnyékhatás szellemes megoldásával köti le figyelmünket. Amellett műszaki szempontból ugyancsak elsőrendű alkotás a homlokzat anyagának gazdaságos és fölötte ízléses megválasztásával. Itt is kedves, harmonikus ritmus ömlik el a kompozíció egészén, a nyílások és falpillérek kellemes váltakozása folytán. Hauszmann Alajos működésének olasz renaissance korszakából még számos kitűnő példát idézhetek. Igen érdekes az Üllői-úti szt. István közkórház bejáró kapuzata, az Eszterházy-utcai műegyetemi épület homlokzata és vesztibülje és a Markó-utcai reáliskola.

A múlt század második fele az építőművészet általános fejlődése tekintetében nem volt eredményes. Tudjuk, hogy szédületes gyorsaságban variálták a régi korok stílusait. Komolytalanságból vagy kényíelenségből tették, hogy rövid néhány éven át lekoptattatták az évszázados, múlttal rendelkező stílusok motívumait, hogy azután mint haszontalan játékszert eldobják és új játékhoz, új lejátszott stílushoz forduljanak. Az olasz után a német renaissance következett és meg kell nézni azt a budai Fő-utcai palotát, amelyet annak idején az Észak-keleti vasút számára készített Hauszmann Alajos. Nem volt idegen Hauszmann Alajos előtt a középkori stílus sem és gyomai templománál, és ladányi Nádasdy-kastélyánál nem igen csináltak jobbakat gótikus kortársai, de legszívesebben mégis csak a renaissance útjait járta. A New-York-palota obeliszkes végződései ugyan a drezdai barokk stílussal tartanak rokonságot, mégis olasz ízűek a részletek. A New-York-palota már a világváros Budapest számára épült. Itt nem nyugodt vonalakról, hanem egy felkiáltójelnek építészeti formába való öltöztetéséről volt szó s ezt sikeresen és distingváltan oldotta meg Hauszmann Alajos. Ugyanez mondható a kávéház-helyiségről, amelyet megilleti az a dicséret, hogy a kávéházak városában a legsikerültebb kávéház. A Hauszmann Alajos életéhez fűződő legfontosabb művészi esemény -a Kúria palotájának építése volt.

Hauszmann Alajos teljes életében számot vetett a konstrukciók lehetőségével és becsülettel törekedett arra, hogy az új szerkezeteknek megfelelő formákat adjon. A Kúria palotája húsz évvel ezelőtt épült, amikor a rábitz kezdett nálunk az építőszerkezetek sorában polgárjogot nyerni. A Kúria palotájának megoldása úgy alaprajzilag, mint térművészet szempontjából a grandiózus központi csarnok elrendezéséből indul ki. E csarnokot ily formájában csakis ez új szerkezettel lehetett alakítani. Hogy ma is teljes frisseségében és kiváló szépségében élvezhető, azt láthatta az a sokfejű közönség, amely Hauszmann Alajost e legszebb csarnokában oly lelkesen ünnepelte 1914. év május 2-án. Az imponáló térhatással megoldott csarnokhoz méltó művészettel oldidott meg a gyönyörű főhomlokzat, amely még az sem ártott meg, hogy a motívumait mások más épületeken értékesíteni próbálták. Az igazságügyi palota építészeti szépségei mellett képzőművészetünk történetében az a körülmény is kiváló helyet biztosít, hogy festő- és szobrászművészeink legjobbjai díszítették tehetségük gyömölcseivei. E tisztán Hauszmann Alajos egyénisége méltatásának sorai között megemlítésre kerülnek a közreműködő művészek nevei is, akiket Hauszmann a művei monográfiájába írt leírás során lojálisán és szeretettel említett föl.

Ybl Miklós halála után a királyi kegy Hauszmann Alajosnak juttatta a budai királyi vár tervezésének és művezetésének nehéz feladatát. Nehéz volt megküzdeni a régi kis palota emlékével. A fejlődő szükségletek megkövetelték ezt a művészi szempontból kívánatosnál nagyobb dimenziót úgy, hogy az épület tömege szükségképen nagyobb lett, mint amekkorát a várhegy kívánt volna. E megadott kereten belül azonban, nevezetesen a részletekben a szépségeket kereső szem sok kedves kielégítést nyer, bárminő nehéz is volt Hauszmannak az olasz iránt érzett szerelmét a bécsi barokkot követő probléma keretén belül megtagadni. Sorrendben utolsó nagy építkezését Hauszmann Alajos már a vasbetonszerkezetek virágzó korában koncipiálta és oldotta meg. Megadatott megérnie, hogy hajlékot nyújthatott annak az intézetnek, amelytől sikerekkel jelzett szép pályájára az első tanítás útvonalát kapta. A kir. József műegyetem főépületét a régi szűkös helyiségekben szorongó ifjúság számára a lehető leggyorsabban kellett elkészítenie, úgyszólván lélegzethez sem juthatott e gyors munkája közepette. A középcsarnok már merő konstrukció. A díszítő elemeket szinte elnyomja a tervező. Érdekes megfigyelni, hogy a díszítő elemekbe mint lopódzik be a magyaros elem. Az olasz renaissance stílus híve itt már teljesen a közfelfogáshoz csatlakozik. Hauszmann Alajos ekkor már jelét adta annak, hogy reagált a nemzeti jellegre vonatkozó közóhajtásra. A gyakorló építőművészt rövid vonásokkal jellemezve nem szabad megfeledkezni az emberről sem, a tanárról sem. Hauszmann Alajos sikeres és szerencsés pályája nagy energiájának, bámulatos fegyelmezettségének és irigylésreméltó fizikumának köszönheti.

Az 1905-ig tartó építéstörténet szakmai összegzéseként a Budavári Palota főépítésének munkáját is felidézzük. A királyi palota történetét összegző háromnyelvű kötetet 1911-ben adták ki Hauszmann Alajos részvételével, amelyben az egyes emeletek alaprajzai, a termek berendezése és funkciója, valamint a megtervezett időszak okai is részletesen bemutatásra kerülnek. A kötet számos belső terem és külső udvar, illetve homlokzat fényképével illusztrálja a palota történetét, és kiemeli a felújítások mély értelmezését.

Legismertebb alkotásai közül kiemelkedik a New York-palota, a Királyi Kúria (volt Igazságügyi Minisztérium Kossuth téri palotája) és a Műegyetem főépülete. Életművének csúcsa a Budavári Királyi Palota tervezése és kivitelezésének irányítása volt, ahol Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttese született. Tervezői tevékenysége mellett több mint négy évtizeden át tanított a Műegyetemen, így gyakorolva jelentős hatást a hazai építészek elkövetkező nemzedékeire. Számos kitüntetést és elismerést kapott szakmai munkássága során, az 1900-as évek elejétől kezdődően.

Az iskolai és vidéki építkezéseken túl Hauszmann Alajos a budai Várnegyed megújításában is kiemelkedő szerepet játszott. A Várkert, a Várbazár és a velük összefüggő építmények megépítésével, továbbá a többi fontos válaszfal és homlokzat tervezésével hozzájárult a budapesti arculat megújulásához. A Várnegyedben végzett munkája kulcsfontosságú része az egész városkép megújulásának, amelyre a későbbi generációk is építhettek.

• Bevezetés - Hauszmann Alajos szerepe a magyar építészetben és az alaprajzok fontossága
• Az építési korszak váltásai - anyagok és szerkezetek megújulása (kő, tégla, fa vs. vasbeton)
• A Magyar Tudományos Akadémia palotája és a korábbi külföldi példák hatása
• A budai vár palotájának megújítása és az új központi tér megteremtése
• A Technológiai Iparmuzeum és a törvénykezési palota példái - árnyékhatások és ritmikus arányok
• A New York-palota és a kávéházak - a város jellegzetes elemei
• A Királyi Palota és a középkor modern átértelmezése - nemzeti jelleg és új stílusok
• Ybl Miklós öröksége és Hauszmann közti különbségek - egyéniség és stílus kérdése
• Örökség és díjak - Hauszmann pályafutásának összegzése

tags: #hauszmann #alajos #varpalota #alaprajz

Népszerű bejegyzések:

• Debrecen: részletes áttekintés a másfél szobás panellakásokról
• Vietnam repülőtéri illeték és a vietnámi tájak: észak—és déli kalandos körutazás áttekintése
• Családi házárverések részletei Magyarországon
• Részletes útmutató: Eladó lakások a 513. utca közelében
• Magyarország legelő bérleti díja: trendek és változások