Házépítés bírósági per – összefoglaló a gyakorlatról és a jogi hátteréről

Mit értünk ingatlanigényper alatt és hogyan határozza meg az illetékes bíróság a pertárgyértéket és a hatáskört?

A bírói gyakorlatban vita folyt arról, hogy az 1952-es Pp. alapján foglalás helyeként melyik bíróságot kell érteni.

Több döntés született azzal az indokolással, hogy a végrehajtási jog bejegyzésével van az ingatlan lefoglalva, tehát a végrehajtási jog bejegyzésének helye, a földhivatal székhelye minősül foglalás helyének.

Ugyanakkor tartotta magát az az álláspont is (főleg a fővárosban), hogy az ingatlan-nyilvántartást 1972-ben területi alapon szervezték újjá, tehát az ingatlanok fekvésük szerint vannak nyilvántartva, a fekvésük szerint illetékes bíróság járhat el az igényperben.

A 2018. január 1-jétől hatályos Pp. 539. § (2) bekezdése értelmében az ingatlanigényperre kizárólag az ingatlan fekvése szerinti járásbíróság illetékes.

Ez a szabály egyben kizárólagos hatásköri szabály is, tehát pertárgyértéktől függetlenül a járásbíróság hatáskörébe tartozik az igényper.

A Ptk. magánjogi sorozat új kötete kiemeli az ingatlanokra vonatkozó szabályozást, különösen a II. fejezetben az ingatlan-végrehajtítás szabályait.

A III. fejezet az ingatlan-nyilvántartási közigazgatási perekkel foglalkozik, kiemelve a korábbi bírói gyakorlat időtálló elemeit.

A fejezet feltárja azokat a problémákat és kérdéseket, amelyeket a joggyakorlatnak kell majd kidolgoznia; ismerteti többek közt az alkalmazandó jogot, a per tárgyát, és a per megindításának feltételeit.

A közzétett információk között megemlítésre kerül, hogy 2024. szeptember 30-ig az építésügyi hatósági döntések elleni felülvizsgálat közigazgatási perben történik, és a perindítás szempontjából összefüggéseket tárgyal.

Az ügyvédi költségek és az illetékek alakulásáról részletes leírás található a friss jogszabályi környezetben.

A keresetlevél benyújtásakor illetéket kell leróni a bíróság felé, és az illeték alapja elsősorban a pertárgy értéke.

Az Itv. 37. § (1) kimondja: „A bírósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.”

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke a pertárgy értékétől függ, amelyet a törvény szerint kell meghatározni.

Az illeték mértéke általában 6%, de legalább 15 000 forint és legfeljebb 1 500 000 forint lehet az eljárás megkezdésekor.

Ha a pertárgy értéke 2 000 000 forint, akkor az illeték 120 000 forint lehet a példában bemutatott számítás alapján.

Több kérelem esetén az illetéket egyetlen összegben, a legmagasabb illetéknek megfelelő mértékben kell megfizetni.

A Perindításkor a pertárgy értékét a Pp. 24. § (2) alapján kell meghatározni, és ennek megfelelően kerül kiszámításra az illeték.

Ha a pertárgy értéke nem állapítható meg egyértelműen, akkor a helyi bíróság előtt 350 000 forint, a törvényszék előtt pedig 600 000 forint lehet az illeték alapja.

Az illeték megfizetése alól a költségmentesség iránti kérelem adhat felmentést.

A perre kötelezett felek és az érdekeltek kötelezettségeit a közigazgatási perrendtartás és a Pp. alapján kell teljesíteni, és a per során a bíróság a jogszabályokat és a korábbi döntéseket veszi figyelembe.

Az egyezségi kísérletre irányuló idézés és a közvetlen tárgyalások megküldése során az illeték bizonyos részeit érinti, és ha az első tárgyalás során nem zárul le érdemben, az illeték mértéke a peres eljárás mértékére módosul.

A végrehajtási eljárás illetéke 1% és 5 000-18 000 forint közötti, illetve a végrehajtás körülményeitől függően eltérő lehet.

Ha a végrehajtás ugyanazon követelésre több adóson egyidejűleg kérik, akkor a költségek megoszlanak, és a perköltség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ.

Fontos megérteni, hogy a per megindításakor a jogi képviselet és a keresetlevél kitöltése komoly tájékozódást igényel, mert olyan fogalmakba ütközhet a felperes, amelyek magyarázatára nincs könnyű válasz.

A jogrendszer rétegzettsége és az ítélkezési szünet hatása a határidőkre nem ad felmentést a keresetlevél benyújtására, amelyet a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően is le lehet adni.

A pereskedés során a bíróság eldönti, hogy ki jogosult a követelésre, és a jogszabályok, törvények, valamint korábbi döntések alapján megítéli a felek jogait és kötelezettségeit.

A kérdés megoldásához fontos a per tárgyának alapos meghatározása és az igazolások megfelelő benyújtása, mert a bíróság a bizonyítékok alapján fogja eldönteni, ki ad igazat.

Az eljárás végén nincs külön összefoglaló fejezet, hanem a további eljárási lehetőségek és a jogorvoslat részletes tárgyalása következik a jogi szövegben.

• Járásbíróság illetékessége az ingatlan fekvése alapján
• Végrehajtási jog bejegyzésének helye foglalási helyként
• Perindítás illetéke és pertárgy értékének meghatározása
• Több kérelem esetén a legmagasabb illeték figyelembe vétele
• Az azonnali jogvédelem és ideiglenes intézkedések relevanciája

tags: #haz #epites #birosagi #per

Népszerű bejegyzések:

• Innovációk a Tér és Homlokzati Állványtechnológia Kft.-nél
• Az átadás feltételei közelről: Sanitáris nélkül megkezelt új építésű lakások Zalaegerszeg központjában
• társasház lom elszállítása árak – részletes útmutató Budapesten és Pest megyében
• Bosch gumi szilentgyűrű beépítése – útmutató a futómű szilentcseréhez
• Demográfiai kihívások