Hogyan fizessünk rezsit albérletként: útmutató a tiszta közműszabályozáshoz

Az ingatlanjukat bérbe adók nem csak a bérleti díj nem fizetésének problémájával szembesülhetnek. Gyakorta előfordul, hogy amikor a főbérlő nem íratja át a közüzemi órákat az albérlőre, az rezsitartozást halmoz fel. Fontos leszögezni azt, hogy csak érvényes albérleti szerződés alapján lehet jogi lépéseket megindítani a bérlő fennálló tartozása miatt. Ellenkező esetben nincs hivatkozási alap, és a pénzt nem lehet behajtani, legalábbis törvényes kereteken belül nem.

Mindkét fél érdeke, hogy a problémamentes albérlői viszony fennmaradjon, így a költségek fizetésének átmeneti problémájánál - legyen szó akár a rezsiről, akár a bérleti díjról - érdemes tulajdonosként haladékot vagy részletfizetési engedményt adni az albérlőnek. Ha ez nem jár eredménnyel, a közjegyzőtől kell kérni fizetési meghagyást, amely ugyan költséggel jár, de legálisan indítja el a behajtási folyamatot, amely fizetésre késztetheti a tartozót. Hivatkozni lehet arra, hogy ki nem egyenlített tartozás miatt a Lakástörvény alapján a tulajdonos felmondhatja az albérleti szerződést. Ha nem fizet a bérlő, és nem behajtható a rezsitartozás, van arra mód, hogy hivatalos úton a közművek ideiglenes szüneteltetését indítványozza az ingatlan tulajdonosa. Ennek költségei vannak, de rosszindulatú és notórius nem fizető albérlőnél szükséges lépés.

A saját lakás vásárlásánál ötletes felújítással és némi kreativitással nagyon sokat lehet spórolni. Ha a tulajdonos eltekintett a letéttől, akkor kérni kell a részletben történő fizetést. Albérletben a rezsit jellemzően a bérlő fizeti a tényleges fogyasztás alapján (víz, gáz, áram), a közös költséget pedig általában a bérbeadó. Ez azonban megállapodás kérdése: a végső felosztást a bérleti szerződés rögzíti. A mérős, fogyasztásfüggő díjak a bérlőt terhelik, a fenntartási jellegűek a tulajdonost.

Ez a cikk tételesen végigveszi, ki mit fizet - díjfajtánként -, mi a szokásos gyakorlat, és mit érdemes írásban rögzíteni, hogy ne legyen vita. A fő szabály: fogyasztás vs. fenntartás. A felosztás logikája egyszerű: fogyasztásfüggő díjak (a bérlő használatátől függ) → bérlő fizeti: víz, gáz, áram, szemétszállítás, internet. Fenntartási / tulajdonosi díjak (a használattól függetlenek) → bérbeadó fizeti: közös költség, lakásbiztosítás, ingatlanadó. Ez a „default”, amitől a felek a szerződésben eltérhetnek - de csak akkor, ha azt írásban rögzítik.

Díjfajták és ki fizeti őket: tételes lista

DíjfajtaKi fizetiMegjegyzés
ÁramBérlőMérőóra szerint
GázBérlőMérőóra szerint (havi részszámla + éves elszámoló)
Víz / csatornaBérlőMérőóra szerint; almérő esetén pontosabb
SzemétszállításBérlőGyakran fix díj
Internet / TVBérlőHa a bérlő nevén van; ha a főbérlő nevén marad, akkor a díj a bérleti díjban vagy fix rezsiben
Közös költségBérbeadóA tulajdont terheli (üzemeltetés, felújítási alap)
LakásbiztosításBérbeadóAz ingatlanra szóló biztosítás
Ingatlanadó / építményadóBérbeadóTulajdonosi teher

A közös költséget alapesetben a bérbeadó fizeti, mert az a tulajdonhoz kötődik. A gyakorlatban két megoldás terjedt el: a bérbeadó fizeti, és a bérleti díj már „tartalmazza” - ez a tisztább; vagy a bérlő téríti a közös költség fogyasztásarányos részét, ha ezt a szerződés rögzíti. A felújítási alap és az üzemeltetési rész viszont mindig a tulajdonosé - ezt ne hárítsd a bérlőre.

Két elszámolási modell a rezsire

Rezsialapon két bevett mód létezik: mérő szerinti (tényleges) és átalánydíjas (fix rezsi). A mérő szerinti a legpontosabb és a legtöbb vitát elkerüli, de adminisztrációt igényel. Az átalánydíjas modell egyszerű, de ha a tényleges fogyasztás eltér, az egyik fél rosszul jár. A legtisztább a mérő szerinti elszámolás, erről részletesen a rezsielszámolás albérletnél A-Z cikkben írtunk.

Internet és TV: beleszámít-e a rezsibe?

Az internet/TV előfizetés nem klasszikus közmű. Két eset van: ha a bérlő nevén van a szerződés → ő fizeti közvetlenül, nem része a rezsielszámolásnak; ha a bérbeadó nevén marad → a díjat a bérleti díjba vagy a fix rezsibe építed, és ezt rögzíted. A lényeg: ne maradjon „szürke zóna” - a szerződés mondja ki, kié.

Mit rögzíts a szerződésben?

A viták 90%-a abból ered, hogy a felosztás nincs leírva. A szerződésben térj ki erre: melyik díjat ki fizeti (a fenti táblázat szerint), mérő szerinti vagy átalány elszámolás, a beköltözéskori óraállások minden mérőn, a fizetés és az elszámolás határideje. A beköltözéskori óraállás kulcsfontosságú - enélkül kiköltözéskor nem lehet pontosan elszámolni, és a kaució rendezése is vitássá válik.

RentTab: hogyan segít a rezsiszabályozásban?

A RentTab bérleményenként nyilvántartja, melyik díjat ki fizeti, rögzíti az óraállásokat, és a hónap végén tételes rezsielszámolást készít - így a „ki fizeti mit?” kérdés egyszer eldől, és minden hónapban automatikusan követhető. A RentTab nem kezel pénzt; a nyilvántartást és az elszámolást támogatja.

Gyakori kérdések a rezsivel kapcsolatban

  • Albérletben ki fizeti a rezsit? A fogyasztásfüggő díjakat (víz, gáz, áram) jellemzően a bérlő, a tényleges fogyasztás alapján. A közös költséget és a biztosítást általában a bérbeadó.
  • Ki fizeti a közös költséget albérletben? Alapesetben a bérbeadó, mert az a tulajdonhoz kötődik. A felek megállapodhatnak a fogyasztásarányos rész továbbhárításában, ha azt a szerződés rögzíti.
  • A rezsi benne van a bérleti díjban? Csak ha a szerződés így rendelkezik (átalánydíjas modell). Egyébként a rezsi a bérleti díjon felül, fogyasztás szerint fizetendő.
  • Ki fizeti a vízdíjat, ha nincs almérő? Almérő nélkül a fogyasztás becsült vagy a közös költségen keresztül oszlik - ezt a szerződésben kell rendezni. Almérő felszerelése pontosabbá teszi az elszámolást.
  • Mi van, ha a bérlő nem fizeti a rezsit? A tartozás a kaucióból rendezhető a kiköltözéskori elszámolásnál, ha a szerződés és az óraállások ezt alátámasztják.

Ha a bérlő nem fizet, és nem behajtható a rezsitartozás, a tulajdonos felmondhatja a szerződést. Ennek írásban kell nyoma legyen, és tartalmazza, hogy közműtartozások nem fizetése miatt bontotta a szerződést. A felmondás végére kilátásba kell helyezni a polgári peres eljárást, amelynek költségeit a hibás fél, vagyis az albérlő fogja megfizetni. Ha még erre sem reagál az albérlő, az ingatlan elhelyezkedése alapján a hozzá tartozó járásbíróságon kell keresetet benyújtani a hátralék kifizetésére. Ebben az élethelyzetben a kaució és a fizetési meghagyásos eljárás lehet az út.

Igazodjunk a valós élethelyzetekhez

Előfordulhat olyan kritikus élethelyzet, ami átmeneti fizetésképtelenséggel jár. Ebben az esetben a tulajdonos úgyis a kaucióhoz fog nyúlni, ami pont az ilyen vis majorokra van félretéve. Ha a tulajdonos eltekintett a letéttől, akkor kérni kell a részletben történő fizetést. A közművek ideiglenes szüneteltetése is szóba jöhet hivatalos úton, bár ennek költségei vannak és célszerű, ha a felek ezt írásban rögzítik.

Gyakorlati tippek a jó szerződéshez

  • Írjátok le világosan, ki fizeti mely díjat és milyen elszámolási modell érvényes (mérő szerint vs. átalány).
  • Rögzítsétek a beköltözéskori óraállásokat minden mérőn, hogy egyszerű legyen a ki- és beszámolás.
  • Vázoljátok fel a fizetési határidőket és az elszámolás gyakoriságát.
  • Bízzátok a RentTab-hez hasonló nyilvántartó eszközökre a rezsiszámlák követését, hogy legyen átláthatóság és vitamentesség.
  • Jogilag felkészültek legyetek, és ha szükséges, kérjetek jogi tanácsot az albérleti tartozások kezeléséhez.
Infografika a rezsik felosztásáról: fogyasztásfüggő díjak vs. fenntartási díjak

RentTab: mérőórák alapján nyomon követi a díjakat és havi tételes elszámolást készít, így a ki fizeti mit kérdése minden hónapban automatikusan rendeződik. A közös költség és a biztosítás marad a tulajdonos feladata, míg a fogyasztás alapján fizetendő díjak a bérlőre hárulnak.

tags: #hogyan #fizessunk #rezsit #alberlokent

Népszerű bejegyzések: