Hőmennyiségi mérők és tulajdonosi közösségek közötti megosztás: hogyan érinti a homennnyiseg mero tulajdonjoga projektet?

A MOM Magyar Optikai Művek Zrt. jelen pályázat keretében eszközbeszerzést valósít meg mátészalkai működési helyszínén, valamint információs technológia-fejlesztést hajt végre a termelési volumen növelése és egyúttal a gyártási költségek csökkentése érdekében. A beruházás során beszerzésre kerül technológiák nem csupán a jobb minőségű termékek hatékonyabb gyártását és a kibocsátás növekedését eredményezik, de a termékek tervezési/fejlesztési folyamatait is nagymértékben támogatja mind a rugalmasság, mind a költséghatékonyság terén.

Miért érdemes hőmennyiségmérőt telepíteni?

Abban az esetben, ha az épület fűtési rendszere függőleges elosztású, vagyis a hő nem egyetlen központi ponton keresztül jut be a lakásokba, hanem több helyen, a hőmennyiségmérők telepítése nehézkes és költséges lehet. A jövőbeni szabályozások mint 676/2023. a kormányrendelet értelmében 2027. 01. 01-től számos háztartás számára kötelezővé válik a távolról kiolvasható (okos) fűtési/hűtési valamint a használati melegvízmérők telepítése, azonban már most is érdemes fontolóra venni a hőmennyiségmérők telepítését.

A hőmennyiségmérő elsődleges feladata a fűtési vagy hűtési rendszerek által leadott hőenergia pontos mérése. Ezzel biztosítható, hogy minden felhasználó a valós fogyasztása alapján fizessen, és ne egy általános, négyzetméter-alapú elszámolás szerint. Különösen társasházak esetében igazságosabb és költséghatékonyabb megoldást jelent ez a megközelítés.

Mi az a hőmennyiségmérő? Hogyan működik?

A hőmennyiségmérő az áramló fűtőközeg hőmérséklet-különbsége és az átáramló vízmennyiség alapján számítja ki a felhasznált hőenergiát. A fűtési és hűtési rendszerek hatékonysága kiemelten fontos mind a lakossági, mind az ipari felhasználók számára. A hőleadó készülékekre szerelt mérők a hőleadást mérik, és a költségmegosztókkal együtt biztosítják a költségek igazságos megosztását.

Az elektronikus fűtési költségmegosztó a hőleadó készülék hőleadását a költségmegosztó hőérzékelői által regisztrált hőmérséklet-adatok alapján határozza meg. A hőmérsékletkülönbség mérése és a valós energiafelhasználás összefüggése adja a pontos díjmegosztást. A mérés pontossága a dt (hőmérséklet-különbség) értékétől függ, és több korrekciós tényező is alkalmazható a 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint.

A hőmennyiségmérők típusai

1. Mechanikus hőmennyiségmérők - költséghatékony megoldás; alacsony karbantartási igény, de néha korlátozottabb pontosságúak.
2. Ultrahangos hőmennyiségmérők - modern, pontosságra és hosszú távú gazdaságosságra optimalizált megoldás; nem tartalmaz mozgó alkatrészeket, így kevesebb karbantartást igényel.
3. Elektromágneses hőmennyiségmérők - alacsony karbantartási igény és jó pontosság; kompatibilis különféle átfolyásmérőkkel.
4. Kiegészítő technológiák: ultrahangos impulzus-alapú mérés a fűtővíz térfogatáramának meghatározására, platina ellenállás hőmérséklet-érzékelők az előremenő és visszatérő hőmérséklet mérésére.

Az ultrasok mérők beépítése lehetővé teszi, hogy a mérőket és a közösségi mérőket egy időben, egy helyen lehessen leolvasni, és derivált adatokat összevetni. A korszerű hőmennyiségmérők távadóval is felszerelhetők, így a leolvasónak nem szükséges bemenni a lakásokba vagy a hőközpontba.

A jogszabályi háttér és a költséghatékonysági vizsgálat

A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet értelmében 2027. január 1-től sok háztartás számára kötelezővé válik a távolról kiolvasható hőfogyasztás-számlázás és a melegvíz-költségmegosztók alkalmazása. A jogszabály hatálybalépése és a kapcsolódó kötelezettségek következtében a társasházaknak/lakásszövetkezeteknek költség-hatékonysági vizsgálatot kell végeztetniük, különösen az egyedi fogyasztásmérés kiépítésére vagy a távolról leolvasható költségmegosztók telepítésére vonatkozóan.

A vizsgálatot a felhasználónak (társasház vagy lakásszövetkezet) kell megvalósíttatnia a saját költségén. A vizsgálat eredményéről és a megvalósíthatóságról, valamint pozitív eredmény esetén a költségmegosztók felszereléséről a távhőszolgáltató felé nyilatkozni kell a megvalósítást követő 30 napon belül, de legkésőbb 2026. december 31-ig. Ha a költésgmegosztók felszerelése megtörtént, a nyilatkozatot 2027.01.31-ig kell benyújtani.

Ha a vizsgálat költséghattyannak minősíti a beruházást, a telepítésre egy éven belül, de legkésőbb 2027.01.01-ig gondoskodni kell. Hiányában a szankciók léphetnek életbe: a fűtési hőmennyiséget és a melegvíz-fogyasztást a fűtés költségmegosztókkal történő megosztása nélkül számolják ki, a lakásokra kiszámlázandó összeg pedig a megkérdezett épületrész fajlagos fűtési hőfelhasználása és a fűtött légtérfogat szorzataként kerül meghatározásra.

A jogszabály nem írja elő a termosztatikus radiátorszelepek kötelező alkalmazását, de a közösségek dönthetnek úgy, hogy lecserélik a kézi szelepeket termosztatikusokra a teljes automatizáltság és magasabb energiamegtakarítás érdekében. A nyilatkozati határidőket úgy kell teljesíteni, hogy a beruházás megvalósítása és a költség-hatékonysági vizsgálat eredménye megfeleljen a jogszabályi határidőknek.

Mennyi ideig tart a karbantartás és a cserék?

A hőmennyiségmérők időszakos karbantartása és cseréje általában 8-10 évente szükséges a pontos mérés érdekében. A korszerű mechatronikai rendszerek, például az Axis ultrahangos mérői, hosszú távon költséghatékony megoldást kínálnak, mivel kevésbé érzékenyek a mechanikai kopásra és a környezeti hatásokra.

A távleolvasás és a közösségi mérőkből származó adatok összevetése lehetővé teszi a költségmegosztók és a hőmennyiségmérők dinamikus kiértékelését, amely segíti a fogyasztók valós fogyasztás szerinti elszámolását és az energiahatékonyság javítását.

Infrastruktúra és gyakorlati alkalmazás Budapesten és környékén

Budapesten és környékén a Sontex rendszerek kiváló megoldást kínálnak a pontos hőmennyiségmérésre, biztosítva a hatékony és pontos elszámolást. A mérőberendezések lehetővé teszik a fűtőközeg áramlásának meghatározását és a fűtési költségek igazságos elosztását az épületrészek között.

Formák és célok a közös költségmegosztásban

A hőleadók és mérők beépítésével a költségmegosztás az alábbi elvek szerint történik:

• Az elszámolási időszakban felhasznált fűtési hőmennyiség legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át az épületrészek fűtött légtérfogata arányában osztják meg; a fennmaradó rész a fogyasztás arányában kerül felosztásra a leolvasott adatok alapján, a4. mellékletben meghatározott korrekciókkal.
• A közösségi vagy távolról leolvasott mérők használata esetén a költségmegosztókat és a plomát óvatosan ellenőrzik, és a leolvasásról jegyzőkönyvet készítenek a fogyasztó aláírásával együtt.
• Ha a tulajdonosi közösség pozitív költség-hatékonysági vizsgálat után sem alkalmaz hőmennyiségmérőket vagy költségmegosztókat, a fűtési költség kiszámítása a fajlagos fűtési hőfelhasználás és a fűtött légtérfogat szorzata alapján történik.

Hozzávetőleges példák és gyakorlati támpontok

A hőleadó és mérő berendezések sikeres integrálása lehetővé teszi, hogy a lakók és a vállalatok egyaránt hatékonyabban gazdálkodjanak a hőenergia felhasználásával. Az egyedi mérők után a lakók egyedileg fizetnek, a különbséget pedig a közös költségből finanszírozzák. Egy közösségben a mérők és a költségmegosztók elhelyezésekor a projektek árazása és a karbantartási ütemterv egyaránt fontos szempont kell legyen, hogy hosszú távon fenntartható legyen a rendszer.

Az infografika szemlélteti, hogyan mérik az egyedi fűtési energiafelhasználást és hogyan osztják fel a költségeket a fűtött légtérfogat és az egyes helyiségek alapján.

Táblázat: Kulcsfogalmak és összefüggések

A jogszabályi háttér és a technológiai lehetőségek összefüggései alapján a közösségek úgy döntenek, hogy miként érdemes megvalósítani a költségmegosztók telepítését és a hőmennyiségmérőket a költséghatékonyság és a fogyasztói igazságosság szempontjából. A meghatározó tényezők közé tartozik a jelenlegi fűtési rendszer típusa, a költséghatékonysági vizsgálat eredménye, valamint az érintett épületfajta és légtérfogat nagysága.

tags: #homennnyiseg #mero #tulajdonjoga

Népszerű bejegyzések:

• Vállalati amortizációs könyvelés áttekintése
• A Várhegy alatti alagút jelentősége
• Családi házak építésének anyagai
• Újszegedi ikerházak belső tekintete: 2 szint, 100 m2
• Társadalmi lakótelepek Aravena szerint