Útmutató a szellőztetett homlokzati hőszigetelés kivitelezéséhez
Az épületek hőszigetelésének megléte új építésű ingatlanok esetén szinte már elképzelhetetlen, de a régebbi házak esetén is nagy figyelmet fordítanak az utólagos hőszigetelésre. A homlokzati hőszigetelés nem csupán a hideg hónapokban tartja bent a meleget, hanem nyáron, a nagy forróságban is képes kellemes hőérzetet biztosítani anélkül, hogy egész nap menne a légkondicionáló. A minőségi szigetelés megléte nem csupán a komfortérzetet növeli, és energiahatékonyabbá teszi az épületet, hanem meg is növeli annak értékét, így időtálló befektetésnek bizonyulhat. Az alábbi útmutatóval szeretnénk egy kis segítséget nyújtani abban, hogyan érdemes belevágni a hőszigetelés kivitelezésébe néhány hasznos tanáccsal.
Mi a homlokzati hőszigetelés?
Homlokzati hőszigetelés alatt az épület falaira kívülről felrakott szigetelést értjük, ami legtöbbször polisztirolból (EPS, XPS) vagy kőzetgyapotból készül. Ez a több centiméter vastag réteg ideális esetben csökkenti az épület hőveszteségét, aminek eredményeképp sokkal kevesebb fűtési energia felhasználásával érhető el kellemes belső hőmérséklet. A legtöbb épület számára fontos a homlokzati hőszigetelés, hiszen a falazóanyagok önmagukban nem biztosítanak megfelelő szigetelő teljesítményt.
A homlokzati hőszigetelés szabályai és a tervezés
Ha tudod, mik a homlokzati hőszigetelés szabályai, akkor sokkal nagyobb eséllyel kerüld majd el a leginkább jellemző hibákat, ez pedig segít abban, hogy időtálló, hatékony és esztétikus szigetelésed legyen. Bár nem kötelező kivitelezőt hívni a munkához, fontos, hogy már a tervezés időszakában döntésre juss ezzel kapcsolatban. Extra költséget jelent, azonban megfelelő szaktudás nélkül Te nagyobb kárt okozhatsz, mint hasznot, így bizonytalanság esetén megéri felkeresni egy profit.
A szigetelés szükséges vastagsága általában 10-15 cm körül alakul, de a pontos értéket csak úgy lehet kiszámolni, ha ismerjük az épület legfontosabb tulajdonságait. Fontos lesz lemérni a szigetelni kívánt terület méretét, hogy aztán ennek megfelelően (persze némi ráhagyással) szerezhessük be a szigetelőanyagokat. Amennyiben ezt nagyobb tételben szerezzük be például webshopos rendelésen keresztül, úgy a homlokzati hőszigetelés ár kedvezőbb lehet.
Az építőanyag-gyártók, -forgalmazók, -kereskedők óriási választékban kínálják a különféle hőszigetelő anyagokat. A tervezők, a kivitelezők csak kapkodják a fejüket és tanácstalanok, hogy milyen alapon válasszák ki az adott épületszerkezethez megfelelő hőszigetelő anyagot. Ahhoz, hogy ez a döntés megalapozott legyen át kellene tekinteni valamennyi gyártó tájékoztatóját, alkalmazástechnikai útmutatóját, honlapját. Erre általában nincs idő - a meglévő tapasztalatok és az ár alapján választ többség. Nagyon sokszor hibás a döntés, hiszen legtöbbször a legolcsóbb hőszigetelő anyagot választják, ami természetesen az adott épületszerkezet hőszigetelésére nem a legmegfelelőbb.
A különböző épületszerkezetek hőszigetelését alapvetően az határozza meg, hogy az adott épületszerkezet kéthéjú vagy egyhéjú, azaz rendelkezik-e átszellőztetett légréssel, vagy sem. Belső oldali hőszigeteléssel, mint hőszigetelt épületszerkezettel nem foglalkozunk, mert ennek csak szakember által, körültekintően megtervezett, indokolt esetben van létjogosultsága.
Az épületek hőszigetelése során célszerű minél kevesebb hőszigetelőanyag-fajtát alkalmazni, de a fajtán belül többféle típus is alkalmazható, az igénybevételeknek megfelelően. Így áttekinthetővé válik az épület hőszigetelő rendszere, megkönnyíthető mind a tervező, mind a kivitelező és a műszaki ellenőr munkája is.
A megfelelő homlokzati hőszigetelő anyag kiválasztása
A legközkedveltebb és leggyakrabban alkalmazott homlokzati hőszigetelő anyagok az EPS és XPS lapok, melyeket szorosan egymás mellé rögzítve kell illeszteni. EPS (expandált polisztirol) alapjául polisztirol gyöngyök szolgálnak, amelyet gőzzel duzzasztanak és formálnak tömbökké. Kis súlyának köszönhetően nagy mennyiségben is könnyen szállítható és felhelyezhető. Anyagából adódóan nem tartalmaz káros összetevőket, valamint önkioltó tulajdonsággal rendelkezik tűz esetén.
XPS (extrudált polisztirol) lemezek használata is népszerű, hiszen teljesen vízálló, ezért lábazat szigetelésére is kitűnően alkalmas. Kiválóan funkcionál aljzatként és teherhordóként, keménységének köszönhetően számos terület szigetelésére alkalmas, így akár ablakkávák készítésére és stablon deszkák szigetelésére is alkalmas.
Ha a lábazat vízszigeteléssel nem védett, akkor csak zárt cellaszerkezetű, fagyálló extrudált hőszigetelő lapok (XPS) illetve formahabosított expandált hőszigetelő lap alkalmazható. Itt nem csak a hőszigetelésre kell koncentrálni. Elsősorban olyan anyagok javasoltak a pincefalak külső oldali hőszigetelésére, amelyek a talajnedvesség elleni szigetelés mechanikai védelmét is ellátják. A hőszigetelés a pincefödémnél leírtak szerint történik, de a hőszigetelést vakolni, vagy burkolni szükséges.
Koszorúk, nyílásáthidalók, vasbeton pillérek hőszigetelésére az extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) vagy a formahabosított expandált polisztirolhab hőszigetelés megfelelő anyag, ráadásul zsaluzatba helyezhető és vakolható.
Az egyhéjú tetőszerkezeteknél használt anyagokkal szemben nemcsak a hőszigetelő képesség fontos követelmény, hanem a lépésállóság is. A lejtésadó hőszigetelő rétegként elterjedt a monolit könnyűbeton és habcement, de a lejtésbe vágott expandált polisztirolhab hőszigetelés és a kőzetgyapot hőszigetelés is jó választás. Eltérő terhelésnek és igénybevételnek kell megfelelniük a nem járható és a hasznosított lapostetők (terasztetők, zöldtetők, parkolótetők) esetében alkalmazott hőszigetelő anyagoknak, ezért a megfelelő nyomószilárdságú anyag kiválasztása követelmény. Fordított rétegrendű lapostetők hőszigetelésére kizárólag egy rétegben fektetett extrudált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható.
Tetőfelújításoknál elsősorban a kőzet vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása javasolt, mivel a nyitott szálszerkezet kiegyenlíti a nedves rétegekben keletkező páranyomást. Kéthéjú tetőszerkezeteknél az átszellőző légréteg miatt az átszellőztethető kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása indokolt.
A padlásfödémen alkalmazott hőszigetelő anyag fajtáját és típusát alapvetően meghatározza a födém anyaga (fafödém vagy szilikátbázisú), illetve hogy a padlás járható vagy sem. Fafödémeken tilos párazáró jellegű polisztirolhabot vagy párazáró jellegű fóliát, illetve burkolatot alkalmazni!
A szarufák közötti hőszigetelés esetén általánosan elterjedt volt a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés felette pedig az átszellőztetett légréteg. Ma már a szarufák közeit kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel kitöltik, és a szarufa alsó síkján, a vízszintes váz között már második réteg kőzetgyapot, vagy üveggyapot hőszigetelés is készül.
Ha a falazóelem önmagában is a szabványnak megfelelő hőszigetelő képességű, akkor a falazatot külön már nem kötelező hőszigetelni. A falazat homogén hőszigetelő képességét elősegítheti a hőszigetelő falazóhabarcs vagy a méretpontos falazóelemek használata, amit habarcs helyett lényegesen vékonyabb ragasztóval lehet összeilleszteni. Az önmagukban nem megfelelő hőszigetelő képességű falak esetében jelentős javulás érhető el vakolt vagy burkolt hőszigetelő anyagok alkalmazásával.
Az átszellőztetett, légréteges szerelt homlokzatok vázszerkezete között a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazható.
A "lélegző falak" és a páradiffúzió
„Lélegző falak” - ez a kifejezés bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői utánajártak, hogy mit értenek a kifejezés alatt annak használói. Kiderült, hogy a „fal lélegzésén” azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik. Ezt hasznosnak tartják, mivel így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, és így elkerülhetőnek gondolják ennek kedvezőtlen következményeit (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás).
A pára - ez fizikai tény - diffúzió révén a parciális nyomáskülönbség hatására átjuthat a külső határoló falakon. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben „irányítani” lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán.
A tanulmány szerzői* vizsgálatot végeztek, melynek során a különböző külső léghőmérséklet mellett fellépő diffúziós és szellőző levegővel távozó páraáramokat vetették össze. A számításokat egy 65 m²-es, négy személy által lakott lakáson végezték el, amely külső határoló falai 25 cm vastag tömör téglából készültek, és összes felülete (az ablakok beszámítása nélkül) 30 m². Az irodalmi értékek alapján, a használat során óránként 300 g pára termelődik a lakásban. Az eredmények azt mutatják, hogy a távozó nedvesség elenyésző része jut a határoló falakra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 97%-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha a légcsere mértéke csekély. Ha a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása erre, a különbség esetünkben nem haladja meg a 4 g/h értéket. Itt jegyezzük meg, hogy az egészségügyileg szükséges légcsereszámot lakóépületeknél 0,5 h-1-nél kisebbre nem vehetjük.
Amennyiben a homlokzati falak energetikai korszerűsítése mellett, kiemelt fontosságú a hőszigetelő rendszer fokozott páraáteresztő képessége (elsősorban vályogból készült épületek esetében) a webertherm clima hőszigetelő rendszer alkalmazását javasoljuk. A webertherm clima EPS hőszigetelő lapoknál a lyukakkal nem teljesen átfúrt lapok miatt a pára fedővakolat alatti eloszlása egyenletesebbé válik, nem okozva színelváltozást a vakolatban.
Felkészülés a telepítésre
Az alapfelület előkészítése kulcsfontosságú lépés a homlokzati hőszigetelés kivitelezése során, vagyis a felületnek kellően hordképesnek és zsugorodásmentesnek kell lennie, illetve minden port-, szennyeződést- és mozgó részt el kell távolítani. A fellazult, lemálló, sérült vakolat, és a régi festékréteg szintén eltávolításra kell, hogy kerüljön, illetve a sérüléseket, mélyedéseket lehetőség szerint ki kell pótolni. A kisebb hibákat (1 cm alatt) ragasztó tapasszal is javíthatjuk, efölött azonban megnő az anyagigény, így érdemesebb ehhez cementhabarcsot választani.
Az utólagos homlokzati hőszigetelés kivitelezése
Megkezdődhet a szigetelőlapok felhelyezése, amelyeknek hátoldalára javasolt úgy felhordani a ragasztót, hogy annak nagyjából 40%-át fedje, úgynevezett pont-peremes technikával. Alumínium lábazati indítósín elhelyezését követően fel is kerülhetnek a táblák lentről felfelé történő mozdulattal, egyenlő síkba helyezve, ügyelve arra, hogy a ragasztó ne kerüljön az illesztések közé. Az illesztési hibákat, hézagokat méretre vágott polisztirollal vagy ragasztó habbal pótoljuk. Már eleve hibás, sérült lapokat ne próbáljuk meg kipótolni és felhelyezni, kizárólag ép és egész lapokkal dolgozzunk. A szigetelőtáblák függőleges és vízszintes fugái a falnyílások sarkaival nem eshetnek egybe.
A választott szigeteléshez mellékelt útmutató szerint helyezzük el a dübeleket, alattuk minden esetben legyen ragasztó. 1 m² polisztirolt 5-6 db dűbellel rögzítsünk. A táblákat azok sarkainál és közepénél dűbelezzük, amint ez kész, következhet az összecsiszolás. Csiszolást követően hordjuk fel a ragasztót lehetőleg 1 cm-es fogazatú glettvassal, majd ebbe ragasszuk bele az üvegszövet hálót, majd gletteljük simára a felületet. A háló és a profilok ne látszódjanak ki, szükség esetén egészítsük ki ezeket a részeket ragasztóval. A hőszigetelő rendszer kialakítása során törekedni kell arra, hogy a rétegek közé ne juthasson be levegő, nedvesség, vagy bármilyen idegen anyag.
A glettelés befejezését követően nagyjából 3 nap száradási idővel kell számolnunk, ami kedvezőtlen időjárási tényezők esetén növekedhet.
Jó minőségű tégla, beton vagy egyéb anyagú falazatra alapvakolat elkészítése után ragasztjuk a hőszigetelő lapokat. A fektetett, kötésben felrakott hőszigetelő lapokat a ragasztó meghúzása után dübelezni kell (min. 5-6 db/m²). Az élvédő profilt a simára csiszolt polisztirol élére felragasztjuk. A glettvassal felhordott ragasztórétegbe beágyazzuk az üvegszövetet (min. 10 cm-es átfedéssel).
Homlokzati hőszigetelés - Csináld magad
Néhány jótanács, amit érdemes észben tartani
A homlokzati hőszigetelés 10 cm vastagságban is kellő védelmet biztosít az épület számára, a minőségi alapanyag és a hozzáértő kivitelezés pedig növeli ennek értékét. Ezért az alapanyagokat, eszközöket és szigetelőanyagokat mindig az előírásokhoz mérten szükséges tárolni és alkalmazni. Ugyan az időjárást nem tudjuk szabályozni, de érdemes olyan időben nekivágni a feladatnak, amikor a falak garantáltan szárazak maradnak, illetve 5-30°C közé esik a hőmérséklet, ami befolyásolhatja például a ragasztó száradását.
Előre kimért, zsákos vagy vödrös kiszerelésű anyagokhoz csak a gyártó által jóváhagyott adalékok adhatók, más anyag (kötésgyorsító, fagyálló) nem.
Amennyiben az épület vízszigetelése nem megoldott vagy hiányos, ott először ezt a problémát kell orvosolni, mert a hőszigetelés nem lesz hosszúéletű.
A hőszigetelő rendszerek és a hézagok nincsenek jóban egymással, minden rétegnél fontos a tökéletes illeszkedés. A homlokzati hőszigetelés szabályai alapján nem elég a falra ragasztani a táblákat: mechanikai rögzítésre is szükség van, amit dübelekkel lehet megoldani. Nagyon fontos, hogy a hőszigetelő táblákat nem helyezheted pontosan egymás fölé, hanem azokat csúsztatva, kötésben kell elrendezni, nagyjából úgy, ahogy a téglákat is szokás.
A hőszigetelő rendszer nem maradhat fedés nélkül!
A házilagos hőszigetelés kiváló módja a rezsiköltségek csökkentésének és a komfortérzet javításának. Ezzel a részletes útmutatóval Ön is könnyedén elvégezheti a hőszigetelést otthonában, képekkel illusztrálva a munkafolyamatot.
A homlokzati hőszigetelés szabályainak betartása nagyon fontos, mivel egy rosszul kivitelezett hőszigetelés nem csak kevésbé hatékony, hanem szó szerint káros is lehet. A hőszigetelés kiépítésénél nagyon fontos a szaktudás és a precizitás, hiszen ennek a rendszernek több évtizeden át kell helytállnia.
tags: #homlokzat #szigeteles #szellozo #beepites