Hosszúréti patak mederrendezésének engedélyei, vízvédelmi szabályok és környezeti hatásvizsgálat
A Hosszúréti-patak mederrendezésének a vízjogi engedélye június 30-án lejárt. Noha a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természet-védelmi és Vízügyi Felügyelőség felhívta a beruházó figyelmét arra, hogy munkát csak érvényes vízjogi engedély birtokában végezhetnek, a kivitelező a munkát tovább folytatta. Így a mederrendezés a patak XI. kerületébe tartozó szakaszán napirenden maradt.
Előzmények és vízrendezési elképzelések
Az előzetes környezeti hatástanulmány megállapította, hogy Rózsavölgyet azért nem öntötte el korábban az árvíz, mert a felsőbb szakaszokról érkező nagyvizek Kőérberek területén kiléptek a sekély mederből és elöntötték a széles alacsonyfekvésű területet. A patak völgyét keresztező Balatoni út töltése, illetve annak kis keresztmetszetű áteresze korlátozta a továbbhaladó víz mennyiségét.
A budaörsi, törökbálinti beépítések miatt kedvezőtlenül megváltoztak a lefolyási viszonyok. Ennek ellensúlyozására Kőérberek területére (Tóváros) annak természetes tározókapacitását növelendő gát, műtárgy, valamint 900 m hosszan oldalgát építését jelölte meg elvégzendő vízrendezési munkának a felügyelőség. A most átépített XI. kerületi szakaszra csak a meder tisztítását, a hulladékok és a bedőlt fák eltávolítását nevesítette elvégzendő munkaként a felügyelőség. A Rózsavölgyet védő átáramosító átereszekhez csatlakozó átépített mederszakasz kapacitása minimum kétszerese az átereszének.
Következő tervek és problémák
A XXII. kerületi szakasz mederrendezési elképzelései nem változtak. Többször jelezték, hogy a bemutatott résztervek ellentétesek a Hosszúréti-patak vízrendszerének rendezésére készített hatástanulmánnyal, és a megvalósítására kiadott környezetvédelmi engedéllyel. A szakértők által javasolt mérnökbiológiai módszereket, melyek nemcsak az árvizek levezetését biztosítanák, hanem az ökológiai folyosó helyreállítását is elősegítenék, valamint településképi szempontból is kedvezőbbek, nem építették be a tervekbe. Ezek a megoldások lehetővé tennék változatosabb meder kialakítását, ami az élőhelyek szempontjából is sokkal kedvezőbb és ugyanúgy képesek az árvíz levezetésére, mint a tervekben szereplő kikövezett trapéz- vagy U-szelvények, és nem is drágábbak.
Építési engedélyezés és jogi keretek
2013. Az építéshatósági és sajátos építményfajták engedélyeztetésének során (pl.: építési, használatba-vételi, fennmaradási) a kérelemnek számos mellékletet és dokumentációt kell tartalmaznia. Ilyen dokumentáció például a környezetvédelmi tervfejezet és a tűzvédelmi műszaki leírás. Amennyiben az épület, építmény vagy létesítmény tervezése befejeződött, a tervező engedélyeztetésre benyújtja a terveket az eljáró hatóságnak. Az illetékes hatóság a kérelmet megvizsgálja és az érintett szakhatóságoknak véleményezésre megküldi, illetve az eljárást felfüggeszti. Sok esetben akár hónapokkal is eltolódhat az építési engedély kézhezvétele, de akár meg is hiúsulhat a beruházás, ha a tervezés során előzetesen nem vizsgálták meg, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyeztetési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik-e.
Ha a jogszabály hatálya alá tartozik, az engedélyező hatóság az eljárást felfüggeszti mindaddig, amíg lefolytatásra kerül az Előzetes Vizsgálat, Környezeti Hatásvizsgálat, vagy az Egységes Környezethasználati Engedélyeztetés. Abban az esetben, ha az engedélyezéssel érintett tevékenység nem tartozik a 314/2005. rendelet hatálya alá, de meghaladja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. számú melléklet 14. pontjában felsorolt küszöbértékeket, úgy Környezeti hatások jelentőségének vizsgálati dokumentációt szükséges készíteni.
Az engedélyező eljárás akkor is megkeresheti a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályt, ha egyik jogszabály hatálya sem vonatkozik az adott tevékenységre. Az épület engedélyeztetése során fellépő kellemetlenségek és időbeli csúszások megelőzhetőek, ha a terv előkészítési vagy tervezési fázisában környezetvédelmi szakértőt von be a beruházó vagy tervezője.
Az engedélyezés sarkalatos pontja a 3 ha feletti területfoglalás, amely az érintett ingatlanok összterületét jelenti. A környezetvédelmi tervfejezet részletesen tárgyalja a beruházásnak a környezetbe történő várható kibocsátásait, a környezet állapotára gyakorolt hatásait a környezetvédelem minden területén (pl. levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgésvédelem, víz- és talajvédelem, hulladékgazdálkodás, védett természeti értékek).
Környezeti tervfejezet és szakhatóság
A környezetvédelmi tervfejezet megírása gyorsan elvégezhető, ha rendelkezésre áll az építési és üzemeltetési terv. A tervfejezet elkészítését környezetvédelmi végzettségű szakértő végezheti. Sok esetben a projektek megvalósulása attól is függ, hogy a terv benyújtásáig elvégzik-e a részletes környezetvédelmi vizsgálatokat. A környezetvédelmi tervfejezet az engedélyezési eljárásban a szakhatóság állásfoglalását adja meg.
A dokumentációban részletezni kell a tervezett beruházás környezeti kibocsátásait és hatásait a levegőre, a zajra, a vízre és a talajra, továbbá a védett természeti értékek és a hulladékgazdálkodás vonatkozásait. A szakhatóság közreműködik az engedélyezési eljárásban, és állásfoglalását ezt követően adja ki. Gyakran hónapokra nyúlik az eljárás menete, ami a projekt megvalósítását megkérdőjelezheti, ha a környezeti hatások jelentőségének vizsgálata hiányzik vagy elmarad.
Gyakorlat a költségek és díjak terén
A jogszabályi háttér magában foglalja az igazgatási szolgáltatási díjakat is, amelyek mértéke és megfizetése a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokhoz kötődik. Az engedélykérelmek benyújtása, a környezeti hatásvizsgálatok, valamint a jogorvoslati eljárások díjai részletesen szabályozottak. A díjak megfizetése a kérelmező feladata, és a benyújtott dokumentáció mellett vagy részeként készített környezetvédelmi tervfejezet alapján az engedélyező hatóság adhat állását. A díjak és illetékek időbeli megfizetése alapvető része az engedélyezési folyamatnak, és a késedelmesen beérkezett díjak további késést okozhatnak az eljárásban.
Ökológiai szempontok és hosszú távú fenntarthatóság
Az eredeti hatástanulmány szerint a mederrendezés célja az árvíz szabályozása mellett az ökológiai folyosó helyreállítása is lehetne mérnökbiológiai módszerekkel. Ezek a megoldások nem csak az árvíz levezetésére alkalmasak, hanem élőhelyek sokszínűségének növelését is elősegítik, és településképi szempontból is kedvezőbbek lehetnek. A tervekben szereplő klasszikus kikövezett U- vagy trapéz-szelvényekkel szemben ezek a módszerek gyakran költséghatékonyabbak és környezetkímélőbbek.
Javaslatok és következtetések
- Érdemes lenne beépíteni a mérnökbiológiai megközelítéseket a meder helyreállításába a vízvezetés és élőhelymegőrzés összhangjának érdekében.
- A környezetvédelmi tervfejezet gyorsabb elkészítése és a tervek korai bevonása a projekt elején jelentősen lerövidítheti az engedélyezési folyamatot.
- A 3 ha feletti területfoglalás tekintetében végső döntés a tulajdonjogok és az érintett ingatlanok összterületének figyelembe vételével történik.
- A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezés eljárásai a projekt lefolytatásának alapfeltételei, és elengedhetetlen, hogy ezek előkészítettek legyenek a tervezés korai szakaszában.
Rövid összefoglaló az engedélyezési folyamatokról
- Előzetes vizsgálatok és Környezeti Hatásvizsgálat szükségességének felmérése.
- Környezetvédelmi tervfejezet elkészítése és szakhatósági véleményezés.
- Engedélyezési eljárás megkezdése és az érintett szakhatóságok bevonása.
- Díjak és illetékek megfizetése, jogorvoslati lehetőségek figyelembe vétele.
- Az engedély megszerzése után megkezdhető a kivitelezés a hatályos jogszabályok betartásával.
Környezeti és társadalmi hatások - a mederrendezés jelentőségének tükrében
A mederrendezés célja a hosszú távú árvízvédelmi és ökológiai funkciók egyensúlya. A természetes tározókapacitás növelése, a mederszabályozás kedvező hatással lehet a helyi élővilágra és a településképre, miközben megóvja a lakosságot az árvizektől. A jövőbeni tervezési döntéseknél fontos a mérnökbiológiai megoldások integrálása, amelyek egyszerre biztosítják az árvíz elvezetését és az ökológiai folyosók helyreállítását.
tags: #hosszureti #patak #epitkezes