Hőszivattyús fűtés társasházban: megoldások, lehetőségek és kihívások
A legtöbb ember vagy egyedi fűtéses házban, lakásban lakik, ahol a fűtés és a meleg víz díja egyenlő a gázszámlával, vagy valamilyen, a valódi fogyasztásától független általányt fizet a fűtésért, klasszikusan a távfűtés tartozik ebbe a kategóriába.
A házban a fűtésről és a melegvíz-ellátásról a Metrodom Dual Eco fűtési rendszere gondoskodik, amely elektromos, levegő-levegő hőszivattyús kazánokból, illetve "hagyományos" kondenzációs gázkazánokból áll.
Ezeknek a kazánoknak a fogyasztását a társasház nevén lévő külön elektromos mérőóra, illetve gázóra méri. (Továbbiakban közös mérőórák).
A közös mérőórák által mért fogyasztás szétosztásának módja sokféle lehet, ezt az SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) vagy egyedi közgyűlési határozat dönti el.
1. Gázóra alapdíja
A gázórának van egy alapdíja, amit minden hónapban ki kell fizetni a gázműveknek, akkor is, ha egyetlen köbméter gáz sem fogyott.
Mivel ez a költség nem kapcsolódik a fogyasztáshoz, ezért nem is annak arányában osztják szét, hanem lakásonként, mintha mindenkinek lenne egy saját, "kicsi" gázórája, aminek télen-nyáron fizeti az alapdíját.
2. Hőveszteség
A fogyasztás egy része nem hasznosul valódi fűtésként vagy vízfelmelegítésként, hanem "elvész" a rendszerben.
Ennek nem valamiféle kivitelezési vagy szigetelési fogyatékosság az oka, hanem az, hogy a kazánnak akkor is működnie kell, ha éppen egyetlen lakó sem fogyaszt.
Például éjszaka órákon át senki sem használja a meleg vizet, de ettől a központi tartályban mégis tárolni és forrón kell tartani a vizet, hogy ha valaki hajnali 3-kor akar zuhanyozni, akkor is legyen meleg víz.
Ugyanígy sok energia párolog el a kazán és a lakások közötti hosszú csővezetékben, hiszen amikor este sorban elzárják a meleg vizet, a csövekben ott marad a forró víz, ami reggelre kihűl.
(A korán kelőknek ezért is kell majd kb. A hőveszteség mennyiségét csak becsülni lehet, ezt rendszerint 20%-ban határozzák meg a szakemberek a teljes fogyasztás arányában.
3. Közös mérőórák és elszámolás
3. Mivel minden lakáshoz külön melegvíz-óra tartozik, amit minden hónapban a gondnok a hőmennyiségmérővel együtt le is olvas, pontosan lehet tudni, ki hány köbméter vizet melegíttetett fel a házzal.
Ennek forintosítása nyáron igen egyszerű, mivel a havi gázszámlát az alapdíj és a hőveszteség levonása után fogyasztásarányosan szétosztják a lakók között.
Télen egy kicsit bonyolultabb a dolog, mivel a kazán gyakorlatilag egyszerre, ugyanazzal a lánggal állítja elő a fűtési és a használati meleg vizet is, ilyenkor egy előzetesen meghatározott mérték szerint, egy gépész szakvéleménye alapján határozzák meg, az elégetett gáz hányad része ment el vízfelmelegítésre, illetve fűtésre.
Ami általában elmondható, hogy télen a fűtés "melléktermékeként" olcsóbb a meleg víz előállítása is, mint tavasztól őszig, amikor a kazánt csak vízfelmelegítésre használják.
4. Fűtési díj
A fűtésben a gázkazánok mellett a hőszivattyús kazánok is részt vesznek, sőt enyhe időben kizárólag ezek állítják elő a fűtési meleg vizet.
Ami a gázszámlából az előző három tétel levonása után marad, azt a hőmennyiségmérőkről leolvasott fogyasztás szerint osztják szét a lakások között, hasonlóan a vízfelmelegítési díjhoz.
Hasonlóan történik a dolog a hőszivattyús kazánok elektromos fogyasztásával is.
Ahogy a melegvíz fogyasztás elszámolásánál is, ugyanúgy ennél a tételnél is változik az egységár (az óra kW-ot mér).
Bár a Metrodom Dual Eco rendszerének lényege a rugalmasság, a fogyasztásoptimalizálás, a rendszer hatékonysága a külső hőmérséklet változásától, a kapacitás kihasználtságától függ, így az is változik, hogy egységnyi áram vagy gáz felhasználásából mennyi lesz a tényleges fűtés.
Bár a fenti rendszer elsőre bonyolultnak tűnik, a havi elszámolás elég egyszerű és áttekinthető.
Korábbi áttekintések és adatok
Magyarországon már a 2000-es években is jelen voltak hőszivattyúkat forgalmazó cégek, azonban ebben az időszakban elenyésző mértékű volt a kereslet erre a technológiára.
Az Energiaklub 2008-as felmérése a 2000 és 2007 közti időszakra körülbelül 1200 darabra teszi az összesen eladott hőszivattyúk számát, amely a magyarországi körülbelül négymillió lakáshoz viszonyítva csekély mennyiséget jelentett.
A 2007 és 2014 közti időszakra nem érhetők el megbízható adatok, ami viszont jól látható, az a 2010-es évek második felétől kezdődő megnövekedett érdeklődés.
2019-ről 2020-ra volt az elmúlt évek legnagyobb ugrása, 40 százalékkal nőtt az itthon beszerelt hőszivattyúk száma.
A 2020-as és a 2021-es évben az eladások túlnyomó részét a levegő-víz hőszivattyúk tették ki. Ezek azon típusú berendezések, amelyek a lakóépületeket radiátorokon vagy a falban, padlóban vezetett csöveken keresztül klimatizálják.
Érdekesség, hogy 2022-ben és 2023-ban a vezető szerepet a levegő-levegő hőszivattyúk szerezték meg, a hűtésre és fűtésre alkalmas légkondicionálók.
A hőszivattyúk megtérülésének vizsgálatakor az egyik legfontosabb tényező az elektromos áram és a földgáz árának aránya.
Ennek kiszámításához 1 kWh elektromos áram árát elosztjuk 1 kWh-nyi, földgázból vett fűtési energia árával.
Az EHPA 2024-es kutatása alapján Magyarországon ez az arány 2,9 értékkel rendelkezik.
Ez azt jelenti, hogy 1 kWh elektromos áram ára 2,9-szerese az 1 kWh, földgázból vett fűtési energia árának, mindkét energiahordozóból az átlagfogyasztás alatti fogyasztásra vonatkozó árakat vizsgálva.
A szezonális teljesítményfaktor (SCOP) azt mutatja meg, 1 kWh elektromos áram felhasználásával mennyi kWh fűtőteljesítményt képes leadni egy hőszivattyú egy évben átlagosan.
A korábbi számolás alapján átlagosan 0,33 kWh elektromos áram felhasználásával állít elő a hőszivattyú 1 kWh fűtőteljesítményt.
Így az áram/földgáz árarány 0,957-re csökken, tehát 4,3 százalékkal kisebb költséggel jár 1 kWh fűtőteljesítmény előállítása árammal, mint gázzal.
A normál tarifa ~37 Ft/kWh, a H tarifa pedig ~23 Ft/kWh az áramra vonatkozóan a fűtési szezonban.
Ugyanakkor a H tarifa csak a fűtési szezonban vehető igénybe.
Ezzel a kompozit (szezonban H tarifa, azon kívül normál tarifa) áramárral számolva 1 kWh elektromos fűtőteljesítmény ára 10 Ft/kWh, hiszen 1 kWh fűtőteljesítményhez a hőszivattyúk esetén 0,33 kWh elektromos áramra van szükség.
A gázfűtés ára 12,1 Ft/kWh, és 85%-os hatásfokkal kalkulálva, figyelembe véve a rezsivédett határokat.
Hubaratlanul a Lenti ábrán látható, hogy az átlagfogyasztás alatt maradva a gáz és a fűtésre használt hőszivattyú költségei hasonlóak, de ezt meghaladva élesen elválnak egymástól a különböző fűtési módok költségei.
Az elemzés 1990 előtt épült magyarországi családi házakra fókuszál, tekintve, hogy az épületek fűtési energiafelhasználásának körében a teljes energiafelhasználás közel feléért ezek a házak felelnek.
Az alábbi ábrán látható az energiafelhasználás pontos megoszlása.
Ez állhat annak a döntésnek a hátterében is, hogy a jelenleg futó otthonfelújítási program keretében is aktuálisan az 1990.
Jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van az a tervezet, miszerint a 2007.
Többféle megoldás is elérhető a piacon, ha hőszivattyús rendszerben gondolkozunk. A két legfontosabb a levegő-víz és a levegő-levegő hőszivattyú; mindegyik más módon adja le fűtőteljesítményét.
A levegő-víz berendezések radiátorokban vagy a falakban/padlóban vezetett csövekben keringő meleg víz révén képesek a szobákat felfűteni. Ezen kettő közül a leghatékonyabb és legjobb ár-érték arányú választást a levegő-víz hőszivattyúk jelentik.
A különböző rendszerek összehasonlításakor COP-értékük az egyik legfontosabb változó, amelyet figyelembe kell venni. A levegő-víz hőszivattyúk esetében ez a változó átlagosan 3-4 közötti értéket vesz fel, míg a levegő-levegő alapú rendszereknél 2 és 3 között mozog ez az érték.
A további számításokhoz példaként egy 1980-1989 közti építésű, 120 négyzetméter alapterületű, egyszintes, központi gázfűtéssel, radiátorokkal rendelkező, az úgynevezett háztartási meleg vizet elektromos bojler segítségével előállító családi házat fogunk venni, amelyben egy négytagú család lakik.
Ez a lakástípus az egyik legjelentősebb energiamegtakarítási potenciállal rendelkezik.
A meglehetősen heterogén családi ház-állomány 10 százalékát teszi ki Magyarországon, amely az egyik legnagyobb csoportot jelenti.
Egy ilyen ház évente négyzetméterenként átlagosan 207 kWh-nyi földgázból nyert fűtési energiát igényel, amennyiben 20 °C-ra fűtik fel. Emellett a HMV éves elektromosáram-szükséglete, a számítás egyszerűségének kedvéért négyzetméterre lebontva, 68 kWh/m²/év.
Amennyiben a gázkazánt hőszivattyúra cseréljük, 87 kWh/négyzetméter/év-nyi elektromos áramra lesz szükségünk a fűtéshez.
Emellett megmarad a HMV energiaigénye, így összesen 155 kWh/négyzetméter/év lesz a fűtésre és a HMV előállítására felhasznált villamosenergia mennyisége, a földgázra pedig nem lesz szükség.
Ez egy 25 százalékos csökkenést jelent a szükséges energia mennyiségében.
A költségeket nézve: a kiindulási helyzetben 760 400 forint az éves gázköltség, a három gyermektől járó nagycsaládos kedvezmény nélkül, és 488 400 forint a HMV-előállításhoz szükséges áram évente, normál tarifával.
Amennyiben hőszivattyúra állunk át, az éves áramszámla normál tarifával, beleértve a HMV költségét is, 1 220 300 forint lesz, a fűtésre pedig nem szükséges gázt használnunk.
Ha H tarifát használunk a hőszivattyúhoz, annak áramigénye évi 341 500 forintból kielégíthető, emellett a HMV előállítása normál áramtarifával 486 500 forint, így összesen 828 000 forint ezeknek az éves áramköltsége, mint az alábbi ábrán is látható.
Az energetikai korszerűsítések témájában indított támogatási pályázatok jellemzően megkövetelik a hőszigetelés fejlesztését is, ilyen a jelenleg futó Otthonfelújítási Program is.
Az egyik legegyszerűbben telepíthető hőszigetelés a padlásfödém hőszigetelése, ez a példában szereplő ház esetében 820 000 forint körüli összeget tesz ki, és 25 százalékkal tovább csökkenti a fűtési energiaigényt.
Így a fűtés évi rezsiköltsége tovább esik.
A jelenleg futó program keretében 7 millió Ft az ilyen és hasonló felújításokra elszámolható összköltség.
A hőszivattyú és a szigetelés költsége kiegészülnek az energetikai tanúsítványok, számítások költségével, és a tervezői költségekkel is, amelyek nagyságrendileg 220 000 forint összegűek.
Mindezek elszámolhatók a pályázat keretében, összesen 5 840 000 forintot tesznek ki.
A pályázatban támogatott költségek mellett mindenképpen felmerül a H tarifa kiépítésének költsége is, amely körülbelül 350 000 forintot tesz ki.
A hőszivattyú áramigényének fedezésére szükséges lehet a ház áramhálózati csatlakozásának kapacitásbővítése („amperbővítés”) is, amennyiben ez korábban még nem történt meg.
amelyből 1 309 100 Ft saját forrásból finanszírozott, a költségek további megoszlása pedig a fent részletezett arány szerint alakul.
A vissza nem térítendő támogatás összegével csökkentve a teljes költséget látható, hogy 3 811 560 forint az az összeg, amely vagy önerőből, vagy pedig hitelből származik.
A beruházás az aktuális áram- és gázárakkal számolva 12,5 év alatt visszahozza árát, az ilyen típusú levegő-víz hőszivattyúk élettartama átlagosan pedig 20 évet tesz ki.
A társasházi lakások esetében az eltérő építési korszakok és fűtési rendszerek miatt komplex tényezők határozzák meg a hőszivattyú alkalmazhatóságát.
Állományuk meglehetősen heterogén, azonban az 1960-1979 között, paneltechnológiával épült társasházak jelentős részt tesznek ki, a magyarországi lakásállomány megközelítőleg 8 százalékát.
90 százalékuk távfűtéssel rendelkezik.
Fontos megemlíteni, hogy a távhőszolgáltatás ára 2014. októbere óta változatlan, a rezsivédelem szabályainak módosítása ezt a kört nem érintette.
Egy ilyen lakás évente 104 kWh/négyzetméter fűtési energiaszükségletével rendelkezik (20 °C-ra felfűtést feltételezve), továbbá a HMV energiaigénye, szintén négyzetméterre lebontva az összehasonlíthatóság kedvéért, 45 kWh/négyzetméter/év.
A felhasznált hőenergia után fizetendő összeg így évente 108 700 forintot tesz ki.
Ezenfelül fizetendő még az alapdíj, ez a fűtés után 59 030 forint, a HMV után 4520 forint.
Amennyiben hőszivattyúra váltanánk a fűtési igények kielégítésre, a fajlagos villamosenergia-felhasználás több mint felével, 42 kWh/négyzetméter/évre csökkenne.
A fűtésre felhasznált árammennyiség önmagában vizsgálva a rezsivédelmi határ alatt marad, így ez évente, alapdíjjal együtt 93 400 forintot tenne ki.
A példában a meleg víz előállítását továbbra is a távhő biztosítja, ez önmagában vizsgálva, alapdíjjal együtt 37 470 forint évente.
Mindazonáltal a távhő fűtési alapdíja akkor is fizetendő, amennyiben nem használjuk azt fűtésre a lakásban, amely a költségeket 59 030 forinttal megemeli.
Ebben a példában tehát a hőszivattyús fűtés+távhő útján érkező HMV teljes éves költsége 189 900 forint lenne.
Hőszivattyú társasházakba? Igen!
A hőszivattyú telepítés az utóbbi években egyre népszerűbb megoldássá vált az energiahatékony fűtés és hűtés területén. Társasházi környezetben azonban ez a korszerű technológia nem minden esetben valósítható meg könnyedén. Egy társasházban ez gyakran ütközik fizikai korlátokba.
Kültéri egység elhelyezéséhez megfelelő térre van szükség, amely ráadásul nem zavarhatja a többi lakót zajjal vagy vibrációval. A második akadály a lakóközösség döntési folyamata. Mivel a homlokzat, az udvar vagy a tető általában közös tulajdon, a hőszivattyú telepítés csak akkor engedélyezhető, ha a közgyűlés jóváhagyja azt.
Harmadik tényezőként a jogi és hatósági háttér is befolyásolhatja a folyamatot. Bizonyos típusú hőszivattyúk telepítése építéshatósági engedélyhez kötött, különösen, ha az kültéri egység zajt vagy rezgést kelt.
Bár a hőszivattyú telepítése korszerű és környezetbarát megoldás, nem minden társasház alkalmas az ilyen rendszer beépítésére. A leggyakoribb kizáró ok a helyhiány: a kültéri egységek elhelyezéséhez szabadon hozzáférhető területre van szükség, ami sok társasházban nem áll rendelkezésre.
A hőszivattyú telepítés másik akadálya a zajterhelés. Bár a modern rendszerek csendesebbek, mégis termelnek kiválasztott zajt, amely zavaró lehet a szomszédos lakások számára.
Mivel társasházban az egyes lakások közvetlenül egymás mellett helyezkednek el, a lakók érzékenyen reagálhatnak minden szokatlan hangra.
Energetikai szempontból is vannak olyan esetek, amikor a hőszivattyú telepítés nem jelent előrelépést.
Ahhoz, hogy a hőszivattyú telepítés valóban sikeres legyen egy társasházban, számos feltételnek kell teljesülnie, de ha ezek adottak, a rendszer hosszú távon hatékony és fenntartható megoldást nyújthat.
Az egyik legfontosabb előfeltétel a megfelelő épületgépészeti kialakítás: önálló fűtési rendszer, jól szigetelt lakás, korszerű nyílászárók és alacsony hőmérsékletű hőleadó felületek (pl. padlófűtés).
Az is előnyös, ha a társasház modern szemléletű, és a lakóközösség nyitott az energiahatékonysági fejlesztésekre.
Egy előrelátó közös képviselet, támogató közgyűlés és jól előkészített dokumentáció nagymértékben megkönnyíti a hőszivattyú telepítés lebonyolítását.
Végül fontos a megfelelő tervezés és méretezés. A túlméretezett vagy rosszul kiválasztott rendszer nem fogja hozni az elvárt eredményeket.
A sikeres hőszivattyú telepítés társasházban tehát nem a szerencsén múlik, hanem a gondos előkészítésen, az engedélyeztetésen és a szakszerű kivitelezésen.
Konkrét példák és típusok
Központi hőszivattyús rendszer:A teljes társasház egy közös rendszerhez csatlakozik, amely biztosítja a fűtést, hűtést (és adott esetben meleg vizet is) az összes lakás számára.
Lakásonkénti hőszivattyúk:Itt minden lakás külön saját rendszerrel rendelkezik (pl. levegő-levegő hőszivattyús klímával vagy levegő-víz rendszerrel).
Összességében: igen, abszolút lehetséges hőszivattyút telepíteni társasházban is, de minden esetben szükséges az alapos tervezés, a jogi háttér rendezése, és a műszaki feltételek megvizsgálása.
Gyakorlati kérdések és válaszok
Kell-e közgyűlési engedély a telepítéshez? Igen, ha a rendszer közös tulajdonú részeket érint, akkor a közgyűlés jóváhagyása szükséges.
Milyen típusú hőszivattyú ajánlott társasházba? A leggyakoribb és legpraktikusabb megoldás a levegő-víz hőszivattyú.
Zajosak a hőszivattyúk? Modern rendszerek alacsony zajszinttel működnek, de a kültéri egység elhelyezését mindig gondosan kell megtervezni, különösen társasházaknál.
Mi történik, ha nem minden lakó akar részt venni a beruházásban? Ez a rendszer típusától függ. Egyéni hőszivattyúk esetén mindenki külön dönthet. Központi rendszernél a közgyűlés döntése az irányadó.
Télen is jól működik a hőszivattyú? Igen, a mai korszerű levegő-víz hőszivattyúk akár -15 °C alatt is képesek hatékonyan működni.
Hogyan működik a hőszivattyú? A hőszivattyú egy korszerű, energiahatékony fűtési és hűtési rendszer, amely a környezetből - levegőből, talajból vagy vízből - nyer hőenergiát, és azt fűtésre, használati melegvíz készítésre vagy akár hűtésre hasznosítja.
Összegzés - megoldások kombinációja
A hőszivattyú egy olyan modern fűtési-hűtési megoldás, amely a környezetben található hőt (levegőből, vízből vagy talajból) használja fel arra, hogy meleget vagy épp hűvöset biztosítson az otthonodban.
A hőszivattyú működése elsőre bonyolultnak tűnhet, de valójában nagyon logikus. Egy kis energiabefektetéssel (általában elektromos árammal) képes a környezetből származó hőt összegyűjteni és azt a fűtési rendszerbe bejuttatni.
1. Kiváló energiahatékonyság. A hőszivattyúk akár 3-5-ször annyi hőt tudnak előállítani, mint amennyi elektromos energiát elhasználnak.
2. Környezetbarát megoldás. Mivel a hőszivattyú a természetből nyeri az energiát, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és nem termel égésterméket.
3. Nincs szükség gázra. A gázrendszerek kiváltása egyre gyakoribb cél, nemcsak a költségek, hanem a biztonság és fenntarthatóság miatt is.
4. Napelemes és napkollektoros összehangolás lehetőségei. Kiegészítő rendszerekkel növelhető a függetlenség.
5. jól kombinálhatók más korszerű megoldásokkal. A hőszivattyú egy korszerű, gazdaságos és környezetbarát fűtési-hűtési megoldás, amely társasházakban is kiválóan alkalmazható.
Gyakorlati útmutató: hogyan érdemes megközelíteni a beruházást?
A társasház jelenlegi gépészete megkívánja a felmérést: központi vagy egyedi fűtés van?
Magyarországon jogszabály szabályozza a megengedett zajszinteket lakókörnyezetben.
Jó megközelítés az, ha a közös tulajdonral érintett részeket érintő beruházásról közgyűlési határozat születik.
A leggyakoribb kivitelezési út a levegő-víz rendszer központi vagy lakásonkénti kiépítése lehet.
A hőszivattyúk telepítése előtt érdemes energiatakarékos intézkedéseket is fontolóra venni, például hőszigetelést és nyílászáró-cserét.
Kassai-Klíma Kft. egy hőszivattyús rendszer telepítését szakértőként támogatja, és hangsúlyozza a szükséges engedélyezéseket és a szakszerű kivitelezést.
Ha a társasház úgy dönt, hogy hőszivattyús rendszert telepít, az nemcsak a lakók kényelmét szolgálja, hanem hosszú távon jelentős költségmegtakarítást és értéknövekedést is eredményezhet az ingatlan számára.
Az együttműködés kulcsa a fentiek figyelembevételével alapos felmérés, jogi háttér rendezése és a közösség konszenzuson alapuló döntése.
tags: #hoszivattyus #futes #tarsashaz