A szomszédos ingatlanokon lévő sportpályák okozta zaj és a birtokvédelem mérlegelése
A tulajdonos és mások (a szomszédos ingatlan tulajdonosai) érdekeinek összemérése alapján foglalható állás abban a kérdésben, hogy a zavarás olyan mértékű-e, amelyet a sérelmet szenvedett fél még tűrni tartozik, vagy pedig mint szükségtelen zavarás birtokvédelmi igényt alapoz meg.
A zavarás fennállása bizonyításra szoruló ténykérdés, a zavarás szükségtelenségének megállapítása a bíróság mérlegelési tevékenységét igénylő jogkérdés.
Minden esetben egyedileg, valamennyi érintett érdekének figyelembevételével, az összes körülmény alapján kell azt megítélni, hogy a lakóingatlanok közelében felállított sportpálya használata sérti-e a lakóövezetben lakó tulajdonosoknak az ingatlanok zavartalan, a meglévő környezeti adottságok használatához fűződő érdekét olyan mértékben, hogy az meghaladja-e az általános tűrési küszöböt.
[1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75. §, 84 § (1) bek. a), b), e) pont, 100. §; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206.]
Az alperes tulajdonát képezi a C. belterület 2043/1. hrsz.-ú és a 2758/12. hrsz.-ú „kivett lakóépület” megjelölésű ingatlan.
Az alperes mindkét ingatlanon játszóteret, azon belül fémszerkezetű kerítéssel körbekerített - labdajátékra alkalmas - sportpályát létesített.
Az I. rendű felperes a 2043/1. hrsz.-ú ingatlanon levő sportpályával szomszédos ingatlanon, a II. rendű felperes a 2758/12. hrsz.-ú ingatlan szomszédos társasház egyik harmadik emeleti lakásában lakik.
A felperesek a sportpályák használatával járó zaj zavaró hatása miatt többször fordultak az alpereshez, valamint a II. rendű felperes panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához.
Az alapvető jogok biztosának az ügyre vonatkozó 2016. évi jelentésében tett javaslatára az alperes mindkét sportpályánál a nyitás és a zárás időpontját feltüntető táblát helyezett ki.
A nyitvatartási időt május 1-jétől augusztus 31-ig 9 órától 20 óráig, szeptember 1-jétől április 30-jáig 9 órától 18 óráig korlátozta, továbbá megbízott egy személyt a 2. sportpálya nyitásával és zárásával.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése: az I. rendű felperes módosított keresetében az 1. sportpálya, a II. rendű felperes a 2. sportpálya tekintetében - kérte annak megállapítását, hogy a sportpályán folyó tevékenységből adódó folyamatos zajártalom szomszédként objektíve zavarja.
Kérték az alperes kötelezését elsődlegesen a sportpályák lebontására, másodlagosan pedig eltiltását azok további használatától, illetőleg használatra történő átengedésétől, és ennek keretében az alperes kötelezését a sportpályák állandó fizikai lezárásához, illetve a használatuk kizárásához szükséges intézkedések megtételére (pl. zár vagy biztonsági őr igénybevételével).
Kérték annak megállapítását is, hogy az alperes birtokháborító magatartásával megsértette a testi épséghez, az egészséghez, a magánlakáshoz és a pihenéshez fűződő jogaikat, emiatt az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, eltiltását a további jogsértéstől és kötelezését a fémrács elbontására.[4]
Az alperes a módosított keresetek elutasítását kérte.
Állította, az alapvető jogok biztosa ajánlásának megfelelően szabályozta a sportpályák nyitvatartását, biztosította az egyik zárhatóságát, gondoskodott a kerítés magasításáról és a kapura hálók felszereléséről is.
Az első- és a másodfokú ítélet: az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására utasította.
Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban megállapította: az alperes a laboratóriumi zajból adódó zavaró zajártalommal birtokháborítást követett el, és megsértette a felperesek pihenéshez és a magánlakáshoz fűződő jogát.
A bíróság az alperest mindkét ingatlan tekintetében kötelezte a jogsértés abbahagyására, és eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte továbbá az alperest a sportpályák saját költségén történő elbontására és a jogsértés megszüntetésére oly módon, hogy azokon labdázó tevékenység a jövőben ne legyen folytatható (pl. a terület parkosítása). Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. A kiegészítő ítéletében az alperes számára hat hónapos határidőt határozott meg a sportpályák elbontására.
A másodfokú bíróság megállapította: a megismételt eljárásban az elsőfokú ítélet iránymutatását követve a határérték túllépés mértékét figyelembe véve a zavarás szükségtelen jellege mérlegelési kérdés volt, nem objektív kizáró ok a Zajrendelet alapján.
A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a Zajrendelet határértékeit abszolút értéknek kell tekinteni a védett területekre és zajforrásokra vonatkozóan, és a felperesek számára nem kötelesek a zajhatás elviselésére időlegesen vagy alkalmanként sem.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a magánszféra kiterjed a magán- és családi élet otthoni térbeli szférájára, és a lakás rendeltetésszerű használatának szükségtelen zavarása a birtokháborítás mellett a magánlakáshoz fűződő jog megsértésének is minősül.
A másodfokú bíróság szerint a régi Ptk. 100. §-ának alkalmazása nem engedi a szereplő érdekek egybevetését és mérlegelését, ha egyértelmű a zavaró hatás szükségtelensége.
Az alperes 2022. június 16-i beadványában elfogadta a kiegészített szakvéleményt, hogy nincs olyan műszaki megoldás, amellyel a hanghatás a jogszabályban meghatározott határérték alá csökkenthető.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság megerősítette az elsőfokú ítéletet, hogy a felperesek jogainak érvényesülése a jövőben csak úgy garantálható, ha az alperes a felperesekre sérelmes helyzet megszüntetése körében elbontja a sportpályákat.
A lebontásra kötelezés teljesítéséhez szükségtelen a parkosítás lehetőségére utalás, az alperes döntési joga, hogy a saját területeket jogerős ítéletnek megfelelően milyen módon hasznosítja.
A másodfokú bíróság a felperesek teljesítési határidőre benyújtott fellebbezését alaposnak nem találta.
A felperesek megalapozatlanul hivatkoztak a méltányos megfontolásra a rövidebb határidő érdekében.
A jogerős döntés alapján végrehajtható a rendeltetés szerinti elbontás, és a jogsértés abbahagyására szóló rendelkezés.
Szomszédok kérdése: minden hétvégén házibulit tarthat a szomszéd, de a jogi keretek között ennek határait a zaj és a megőrzött nyugalom határozza meg.
Felújítás: A lakásban végzett felújítás jellemzően olyan zavarás, amit a szomszédoknak - bizonyos korlátok között - el kell viselnie.
Szükséghelyzet: Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék.
Közérdekű használat: Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek az ingatlant időlegesen használják vagy használati jogot szerezzenek.
Hangoskodás: Ha valaki lakott területen indokolatlanul zajt okoz, amely zavarja a szomszédok nyugalmát, az csendháborításnak minősül.
Panorámavesztés, intimitásvesztés: Ha egy új ingatlan elzárja a kilátást, vagy belátást enged a másik ingatlanba.
A birtokvédelmi eljárás lefolytatásáról egy 1 éven belüli formanyomtatvány kitöltésével lehet a jegyzőt megkeresni.
A HRSZ keresővel történő helyrajzi szám meghatározása és a tulajdoni lap lekérése segíti a biztonságos ingatlanvásárlást, időt és pénzt spórolva.
A közműtérkép és a tulajdoni lap kapcsolatának áttekintése segíti a jogi és infrastrukturális tervek tervezését.
- Átfogó megközelítés: egyes számú és kettes számú sportpálya zajhatásának mértéke összevetése a jogi keretekkel.
- Határértékek és szükségtelen zavarás megítélése a Zajrendelet alapján.
- A jogi következmények: kötelezés a jogsértés abbahagyására és a szükségtelen zavarás megszüntetése érdekében a sportpályák bontása.
Hogyan használd a HRSZ keresőt és a tulajdoni lap lekérését?
Ha megvan a HRSZ, könnyedén lekérheted a tulajdoni lapot, amelyből minden lényeges jogi információ kiderül.
Az új HRSZ keresővel a tulajdoni lapot te magad is lekérheted, még mielőtt komolyabban elköteleződnél egy ingatlan mellett.
Így időt és pénzt spórolhatsz és elkerülheted a későbbi kellemetlen meglepetéseket.
Vannak más online megoldások is a helyrajzi szám kiderítésére, például az E-KÖZMŰ közműtérkép.
Ez a felület lehetővé teszi, hogy megtekintsd, be van-e vezetve a gáz, a csatorna, a víz, az áram, vagy a telekommunikációs szolgáltatások az adott ingatlanba.
A közműtérkép alapját az ingatlan-nyilvántartási alaptérkép szolgáltatja, amit évente legalább egyszer frissítenek.
Ennek a térképnek egy előnye a fedvények között a helyrajziszám-felirat is.
A tartalomból az Óbudai Vagyonkezelő példája mutatja a közmű- és ingatlan-kereskedelem jellegzetességeit.
tags: #hrsz #rendelkezo #ut #is #szomszedos #ingatlan