Idoben megosztott hasznalati jog tajekoztato tartalma lokalis es jogi keretben

A közös tulajdon megszüntetése során alapvető kérdés, hogy a bennlakó volt tulajdonostársnak keletkezik-e használati díj fizetési kötelezettsége a tulajdonossal szemben, és milyen tartalommal fog megvalósulni a használati jog. A Ptk. 5:84. § (4) bekezdése a bíróság számára lehetőséget ad arra, hogy a közös tulajdont úgy szüntesse meg, hogy a bennlakó tulajdonostársat az ingatlan használatára jogosítsa fel; ennek értékcsökkenését a megváltás ellenértéke vagy az árverési vételár felosztási arányánál neki kell viselnie. A használat joga dologi jogosultság, amelynek értelmében a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségletét meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti, terhelik viszont az e joghoz fűződő kötelezettségek. A használat jogának jogosultja nem köteles rendszeres ellenértéket fizetni.

A használati jog joga és kötelezetségei

A Ptk. 5:159. § (1) bek. szerint a használat joga alapján a jogosult a dolgot saját szükségleteire használhatja és hasznait szedheti; a 5:159. § (2) bekezdésének utaló szabályai szerint terhelik a kötelezettségek. A tanácsadó testület álláspontja szerint a használati jog alapításával kapcsolatos lehetőségek nem zárják ki, hogy a jogvita lezárására a bíróság az eredeti tulajdoni hányadot meghaladó részre vagy az ingatlan egészére kiterjedő használati jogot alapítson, ha a megszüntetési mód nem felelne meg a felek számára. A használat joga tehát dologi jogi elhatározás, amely lehetővé teszi, hogy az ingatlanban bennmaradó volt tulajdonostárs a megállapított részt használja, és e jog értékcsökkenését a jogosult viselje.

Alternatív megszüntetési módok

A Ptk. lehetővé teszi olyan vagylagos (alternatív) rendelkezést, amelyben a bíróság az egyik tulajdonostárs arra kötelezi, hogy a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadát ellenérték fejében váltsa meg, és a teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően az árverési értékesítést rendelje el. Ugyanakkor az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének módjait a Ptk. 5:84. § sorrendje határozza meg, amelyet a bíróság ebben az esetben sem hagyhat figyelmen kívül. A társasházzá alakítás a közös tulajdon megszüntetésének olyan módja, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság ezt az utat is választhassa, amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak. A társasházzá alakítás megkívánja az alábbiakat: közös képviselet vagy intézőbizottság és az alapító okirat/pótló okirat, mely bejegyzéshez szükséges.

Alkalmatlan idő fogalma

A 5:83.§ (2) bekezdése szerint az „alkalmatlan idő” fogalmának értelmezése széles; tartós vagy állandó körülmény is alapot adhat rá, de csak időlegesen fennálló körülmények alapján utasítható el a kereset. Ha az alkalmatlan idő miatt elutasítják a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetet, a tulajdonostárs ismét keresetet terjeszthet elő, ha a körülmények megváltoznak. A joggal való visszaélés tilalmát a Ptk. általános kötelező erővel szabályozza.

Bejegyzés és hatály

2025-től az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közös tulajdon használatára vonatkozó jog konstitutív hatályú: a bejegyzés létrehozza a dologi jogot. A bejegyzéshez szükséges okiratok lehetnek: a) teljes egyetértés vagy többségi határozat; b) bírósági határozat; c) társasház alapító okirata; d) egyetlen vagy több felet kötelező kötelmi megállapodás. A bejegyzési eljárás megindításához szükséges, hogy minden tulajdonostárs aláírja a közös kérelmet, kivéve a társasház esetét, ahol a közös képviselő is benyújthatja a kérelmet. A bejegyzés során világosan fel kell tüntetni a megosztás térbeli vagy időbeli jellegét, és az alapul szolgáló okiratot.

Ha az egész ingatlanra kérik bejegyezni a közös tulajdon használatára vonatkozó jogot, vázrajz nem szükséges; természetben meghatározott rész vagy területnagyságban megjelölt rész bejegyzéséhez viszont záradékolt változási vázrajz szükséges. A 49. § (2) bekezdés szerint az eszmei hányad bejegyzése is lehetséges, azonban az eszmei hányad bejegyzéséhez is tartozik a térképészeti bizonyítás. A bejegyzés konstitutív hatással bír, és a jogutódokra is kiterjed, így könnyíti meg az értékesítést és a finanszírozást a bankok számára.

Gyakorlati példák és gyakorlati követelmények

  • Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanoknál a használati jog bejegyzése térbeli vagy időbeli megosztást is eredményezhet.
  • A kizárólagos használati jog bejegyzéséhez időben és térben meghatározott részre van szükség, és ez esetben általában záradékolt vázrajzot kérnek.
  • A használati jog alapjául szolgáló okiratok között gyakori a felek egyhangú vagy többségi megállapodása, bírósági határozat vagy társasház alapító okirata.
  • A használati megállapodások tartalmazzák a költség- és bevételmegosztást, a túlhasználati díjak rendezését és a pontos időt vagy helyet meghatározó elemeket.
  • A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése jogbiztonságot teremt és növeli az ingatlan értékét, miközben megkönnyíti a banki finanszírozást is.

Gyakorlatból vett használati jogi megállapítások

A jogszabályok alapján a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyezhető minden olyan esetben, amikor a felek megállapodásban vagy jogszabály által meghatározott módon rendezik a használatot. Az Inytv. alapján a bejegyzéshez szükséges okiratok és a megosztás típusa (térbeli vagy időbeli) meghatározza, hogy szükséges-e változási vázrajz vagy sem. A bejegyzés konstitutív hatályú, tehát a jogot a bejegyzés hozza létre, és a közhiteles nyilvántartásba kerülő jogok bizonyító ereje erős. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése lehetővé teszi a felek számára, hogy tisztán és véglegesen rendezve legyenek a használati jogaik, és ezáltal a közös tulajdon értéke és finanszírozási lehetőségei javuljanak.

Infografika a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzéséről: térbeli vs időbeli megosztás, konstitutív hatály

Mi a tulajdonjog?

Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a felosztás módszerei közé tartozik a használati jog bejegyzése, társasházzá alakítás, illetve a megosztás egyéb módjai (a térbeli vagy időbeli felosztás). A bejegyzéshez szükséges megállapodások és az ingatlan-nyilvántartási eljárások részletesek, és a jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. A közhiteles nyilvántartásba bejegyzett közös tulajdon használatára vonatkozó jog jelentősen növeli az ingatlan piaci értékét és a finanszírozási lehetőségeket a bankok számára.

Megosztás típusaKell-e vázrajz?A bejegyzés alapja
Egész ingatlan, eszmei hányadNem kellegyhangú megállapodás vagy bírósági határozat
Természetben meghatározott részIgenegyezmény vagy határozat
Időbeli megosztásRészben szükségesmegállapodás vagy társasházi alapító okirat

A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése olyan jogbiztonságot teremt, amely megkönnyíti a jövőbeni adásvételt és finanszírozást, hiszen pontosan meghatározza, ki melyik részt használhatja és mikor. A bejegyzés konstitutív hatályú, tehát a jogot a bejegyzés hozza létre, és a közhiteles nyilvántartás alapján a jog érvényesíthető harmadik személyek felé.

tags: #idoben #megosztott #hasznalati #jog #tajekoztato #tartalma

Népszerű bejegyzések: