II. kerületi rendezési terv Budapest szabályozási terv dokumentumok leírása

A II. kerület Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. I. 1. 1. § (1)6 A Rendelet hatálya a Duna-parti építési szabályzat hatálya alá tartozó területet kivételével Budapest Főváros II. kerületére vonatkozik.

A rendelet mellékletei és főbb tartalmi elemei

A rendelet mellékletei a következők: a) 1. melléklet: A kerületi védett értékek és területek; aa) 1.a. melléklet: A kerületi helyi védett értékek jegyzéke; ab) 1.b. melléklet: A kerületi helyi védett területek jegyzéke; ac) 1.c. melléklet: A kerületi helyi védett területek térképi lehatárolása; b) 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek és azok részterületei (térkép M=1:10.000); c) 3. melléklet: Kilátópontok és településképileg meghatározó utcák, utcaszakaszok, nyomvonalak a településképi szempontból meghatározó területeken; ca) 3.a. melléklet: A kilátópontok jegyzéke; cb) 3.b. melléklet: A településképileg meghatározó utcák, utcaszakaszok, nyomvonalak jegyzéke; cc) 3.c. melléklet: A kilátópontok és látványsávjuk, valamint a településképi meghatározó utcák, utcaszakaszok lehatárolása (térkép M=1:10.000); d) 8. melléklet: Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció - kérelem minta; e) 9. melléklet: Településképi vélemény - kérelem minta; f) 10. melléklet: A Rendelet alkalmazása során ... (kiemelt részek röviden). A szöveg tartalmazza továbbá a 2., 4., 5., 6., 7., 11., 12. és egyéb sorolási pontokat a jogszabályi keret szerint, a vonatkozó feltételekkel és eljárásokkal.

A rendezési terv és a kerületi szabályozási eszközök kapcsolata

A II. kerületi építési szabályzat (KÉSZ) és a településképi rendeletek egymással összhangban működnek. A KÉSZ meghatározza az építkezés tényleges feltételeit, az OTÉK-i keretek között, a helyi sajátosságok figyelembevételével. A településképi arculatot meghatározó dokumentum a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), melyet a képviselő-testület 2017. december 19-én fogadott el, és amely alapján a kerület Településképi Arculati Rendelete (TKR) a 45/2017. (XII.20.) rendelet formájában hatályba lépett. A TAK a kerület arculati sajátosságait és értékeit rögzíti, míg a TKR a konkrét arculati elvárásokat és megvalósítási szabályokat határozza meg.

A TAK alapján készült TKR és a KÉSZ lényegesen egymást kiegészítő, szemantikus egészet alkot, ahol a TAK a „MILYEN” kérdésre ad választ, a KÉSZ pedig a „HOGYAN”, „MENNYIT” és „MEKKORÁT” kérdésekre ad részleteket. A TAK célja a karakteres területek megőrzése és a településkép minőségi formálásának támogatása új beépítések, bővítések és felújítások során. A TKR pedig rögzíti a helyi építészeti örökség védelmét, a településszerkezetet és a reklámokra vonatkozó követelményeket.

Jóváhagyott tervek és kapcsolódó szabályzatok

Budapest Főváros TSZT (Településszerkezeti Terv) és FRSZ (Rendezési Szabályzat) rendszere szerves része a kerületi tervezésnek. Az ismert verziók közé tartozik a TSZT 2021, TSZT 2017 és TSZT 2015, valamint az FRSZ különböző eseti módosításai. A Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) és a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) különleges szabályozást biztosítanak a speciális területek számára. A II. kerületre vonatkozó eseti módosítások között kiemelkedő a Törökvész út és Csatárka utca csomópontjának módosítása, amely a helyi közlekedés és tömegközlekedés szempontjából lényeges.

Kifejezetten alkalmazott szabályozási elemek a KÉSZ-ben

A KÉSZ számos konkrét előírást tartalmaz, amelyek közvetlenül befolyásolják az ingatlantulajdonosokat és az építtetőket:

• Faállomány védelme és csúszásveszélyes területek: a meglévő faállomány védelmére és a kivágások csökkentésére vonatkozó előírások különösen hangsúlyosak. A „19. §” szerint az építményt úgy kell elhelyezni, hogy ne okozza a védett értékek kivágását.
• K-Rek/SZ-Sp1 és K-Rek/SZ-Sp2 övezetek: sportfunkció fenntartása mellett további funkciók létesíthetők; az ottani övezetekben a korábbi faállomány legalább kétharmadát meg kell őrizni.
• Csúszásveszélyes területek: a terep és beépítés feltételei részletesen meghatározottak; a földtani és mérnökgeológiai adatok alapján döntenek a tevékenységekről.
• Zöldhomlokzatok és csapadékvíz-gazdálkodás: zöldhomlokzatok létesítésére kötelező, és a záportározók méretezése a tetőfelületek alapján történik.
• Parkolási kötelezettség és magassági szabályok: a mellékletekben részletezve, kivételek lehetnek védett épületek bővítésekor vagy rendeltetésmódosítás esetén.
• Elővásárlási jog és közhasználatú területek: 6. melléklet rögzíti a megfelelő jogintézményeket és fenntartási kötelezettségeket.
• Új épületek és funkciók szabályozása: különböző építési övezetekre vonatkozó részletes előírások a beépítés és a funkciók kapcsán.

A HÉSZ szerepe és alkalmazhatósága

A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ), beleértve a II. kerületi KÉSZ-t, az épített környezet alakításának és védelmének alapvető eszköze. Az OTÉK előírásait alkalmazzák, de szükség esetén szigorúbb vagy megengedőbb szabályozásokat is megállapíthat az önkormányzat közérdek vagy helyi adottságok alapján, amelyeket a területi főépítész hagy jóvá. A HÉSZ továbbá részletes előírásokat ad a településkép tervszerű alakításához és a helyi értékek megőrzéséhez.

A KÉSZ tehát összefüggő keretrendszer, amely a kerület specifikus igényeit figyelembe véve szabályozza az építészeti tevékenységeket. A KÉSZ megteremti az építési jogok kereteit, és összhangban áll a fővárosi TSZT, FRSZ, DÉSZ és Városliget szabályaival. Emellett a TAK és a TKR biztosítja a településkép kifejező elemeit és a szabályozás vizuális/hatékonysági oldalát.

Összegzés

A II. kerület rendezési terve és a kapcsolódó dokumentumok jellegzetes rendszerét adják a kerület építészeti és településképi arculatának megőrzését, miközben lehetőséget adnak a megújuló fejlesztések számára. A KÉSZ és a HÉSZ együtt határozzák meg az építési tevékenységek paramétereit, a TAK pedig megmutatja, milyen legyen a kerület karaktere a jövőben. A rendezési terv komplexitása és a mellékletek részletessége elengedhetetlen eszköz a lakók és beruházók számára a tervezés és az építés során.

Az alábbi táblázat összegzi a KÉSZ főbb mellékleteit és céljaikat:

tags: #ii #keruleti #rendezesi #terv

Népszerű bejegyzések:

• Falusi CSOK közmunkásoknak – mit érdemes tudni
• Közös tulajdon kizárólagos használatának költségei
• Speed House Ingatlanközvetítő – megbízhatóság és egyedi megoldások a sikeres ingatlanügyletekért
• Eladó ingatlan Békéscsabán
• Utcanevek szerepe az ingatlan-nyilvántartásban