Immateriális javak hasznosításba vétele és számviteli kezelése

Az immateriális javakat a hasznosításuk megkezdésekor aktiválni kell. Az aktiválás a működtetés kezdetét jelenti a vállalkozási cél érdekében. Az immateriális javak aktiválása a beszerzésükkor tényleges bekerülési értéken (beszerzési áron), saját előállítás esetén előállítási költségen, apportkénti megszerzésükkor a létesítő okiratban elfogadott értéken történik. Az aktiváláskori érték lesz a bruttó érték, amit a működés során az értékcsökkenés összegével folyamatosan csökkenteni kell.

Mi számít immateriális jószágnak és hogyan alakul ki a bekerülési érték?

Az immateriális javak olyan forgalomképes, de nem kézzel fogható és nem is pénzügyi jellegű dolgok és jogok, amelyek egy éven túl szolgálják közvetlenül a vállalkozás tevékenységét. A bekerülési érték meghatározása a következőképpen történik: vásárlásnál a beszerzési érték, saját előállításnál előállítási költség, az apportként átvételnél a létesítő okirat szerinti érték adja meg a bekerülési értéket. A térítés nélküli vagy ajándékként történt átvételnél és leltári többlet esetén a piaci érték a meghatározó.

A bruttó érték és a működés során történő csökkenés

A mérlegben az immateriális javakat könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. Ezt alapesetben úgy számolhatjuk ki, hogy a bekerülési értékből kivonjuk az éves terv szerinti értékcsökkenés aktuális összegét. A aktiváláskori érték lesz a bruttó érték, amit a működés során az értékcsökkenés összegével folyamatosan csökkenteni kell. Ettől azonban el lehet térni, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, vagy ha az adott immateriális jószág feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült vagy használhatatlan.

Kapcsolódó jogszabályi keretek és gyakorlati kérdések

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az immateriális javak számviteli kérdései több szinten értelmezhetők: aktiválási kritériumok, értékelés és közzététel. Az empirikus kutatás rámutat arra, hogy a beszámolók döntő többségében ritka az immateriális jószág kimutatása, és ha előfordul, alacsony értéken, relatíve kis arányban jelenik meg a teljes vagyonnagysághoz viszonyítva. A közzétételi követelmények nagy részét teljesítik a vállalkozások, de az immateriális javakról szűkszavú nyilatkozatok készülnek.

Számviteli forgatókönyvek és gyakorlati példák

Projektalapú K+F tevékenységek finanszírozásánál a közvetlen önköltség és a támogatások összhangját kell vizsgálni az aktiválhatóság szempontjából. A befejezetlen K+F esetén a támogatott összeg aktiválható-e vagy sem, az összemérés elvének alkalmazásával kerül értékelésre.
Szellemi tőke menedzsment keretében az azonosított, de a mérlegben ideiglenesen be nem mutatható immateriális vagyonelemeket mérlegen kívüli tételként lehet feltüntetni.
Ha egy tárgyi eszközhöz kapcsolódóan megrendelés, kivitelezés és terv elkészítése történik, különös figyelmet érdemel, hogy a terveket mikor és ki értékeli, adott esetben hogyan kerülnek be a hasznosításba.
K+F-projektek esetében a költségek immateriális javak közötti aktiválásának feltételei a számviteli törvény 25. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben találhatók.
Energiahatékonysági beruházások esetén, ha a beruházáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (HEM) kerül megszerzésre, a számviteli törvény szerinti halasztott bevétel és az értékesítésből származó bevétel kimutatása egyaránt releváns lehet.

Gyakorlati válaszok és megfontolások a felelősségi körön belül

Megrendelő és kivitelező között kötött megállapodásban rögzíteni kell, hogy a kivitelezéshez szükséges terveket mikor adja át a kivitelező a megrendelőnek. Ennek megfelelően döntenek arról, hogy a terv milyen formában válik immateriális járadékává vagy piaci értékű joggá.
A projektek során létrejött belső aktivitások és órák alapján képzett hozzájárulások aktiválhatóak-e a saját teljesítményként? A bekerülési érték elemei közül csak azokra terjed ki a számvitel, amelyek a jogszabályi előírások szerint bekerülési értékként értelmezhetők.
K+F projektek esetében, ha az előleggel történő elszámolás a következő évben történik, az összemérés elvének alkalmazása alapján mérlegelendő, hogy mennyit lehet aktiválni.
Tágabb értelemben a marketing célú tartalmak, drónfelvételek és hasonló eszközök esetében a kizárólagos felhasználási jog biztosítása és a számlázás módja vonatkozásában a ellentmondásos kérdéskör tisztázása szükséges a helyes aktiválási gyakorlat érdekében.
A könyvelőprogramok esetében 2024-es részletszámlázás ellenére az immateriális javak közé történő könyvelés csak abban az esetben releváns, ha a program 1 évnél hosszabb ideig szolgálja a vállalkozási tevékenységet és ténylegesen aktiválható.

Gyakorlati következtetések

A számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó előírások alapján az immateriális javak aktiválási feltételei, értékelése és közzététele összetett terület, amelyet több tényező befolyásol: a bekerülési érték meghatározása (beszerzés, saját előállítás, apport), az aktiválás időpontja és a bruttó érték alakulása, valamint a későbbi értékcsökkenés és piaci érték összevetése. A vállalatok számára fontos, hogy a beszámoló megbízható legyen, ugyanakkor a szellemitőke-elemek lehetőség szerint ténylegesen megfeleljenek a mérlegképességi és közzétételi követelményeknek, és a valós piaci helyzetet tükrözzék.

Infografika az immateriális javak aktiválásának lépéseiről

tags: #immaterialis #javak #hasznalatba #vetele