Szabad György Irodaház: Történet és Újjászületés
Az irodaházak nem tartoznak a legnépszerűbb építészeti műfajok közé, és őszintén szólva, az irodaépületek 99%-a csak a rideg, racionális, jellegtelen vállalati kultúrát öltözteti betonba. Ezek olyan civilizált építmények, amelyekbe nem lehet belekötni, de igazán szeretni sem nagyon lehet őket.
A Kossuth téren zajló átalakítások során több változás is történt. Az egyik legfontosabb a Vértanúk terén álló emlékmű átadása volt, amely elsősorban politikai tartalmával keltett visszhangot. Ugyanakkor a városkép szempontjából talán még jelentősebb, hogy egy vadonatúj - bár réginek tűnő - épület emelkedett az Országház szomszédságában. Elkészült ugyanis a Szabad György Irodaház a lebontott MTESZ-székház helyén, ami alaposan megváltoztatta a tér összképét, sőt, egészében a pesti Duna-part panorámáját is.
Az épület eredeti terveit Hültl Dezső készítette 1928-ban, és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kötelező előírásként szentesítette. Ennek az elképzelésnek az volt a lényege, hogy az új épületek tisztelettel viszonyuljanak a Kossuth térhez. Bár egyesek szerint ez a koncepció már a maga korában is elavult volt, a kormányzati épületek a két világháború között sok országban követték ezt a historizáló stílust, mint például a washingtoni Legfelsőbb Bíróság klasszicizáló épülete, amelynek építése 1935-ben fejeződött be.
A kormányzati épületek a világ legtöbb országában ezt a historizáló stílust követték a két világháború között. Washingtonban az amerikai Legfelsőbb Bíróság klasszicizáló épületét például csak 1935-ben fejezték be.
A bontásra ítélt MTESZ-székház szerkezetének megtartása vagy a Hültl-féle homlokzat megidézése céljából nemzetközi ötletpályázatot írtak ki. Bár több szellemes ötlet született, egyetlen olyan pályamű sem érkezett, amelyet egy az egyben fel lehetett volna használni. Ezért az ötletpályázat eredményétől független eljárásban választottak tervezőt, aki megkezdte a munkát.
A tervező alapos felmérést végzett, és döbbenetes felfedezést tett: az építéskor súlyos és amatőr hibát követtek el. Rosszul vették fel a mértékadó talajvízszintet, így minden árvízkor víz folyt az irodaház pincéjébe. Ez olyan korróziót okozott, hogy az épület megmentése és szerkezetének megerősítése, megtartása majdnem annyiba került volna, mint egy új építése.
Ebből kifolyólag nem sok értelme volt valamit drágán, nagy nehezen megtartani úgy, hogy az sem a Hültl-féle homlokzattervnek, sem az alapvető esztétikai elvárásoknak nem felelt meg. Adva volt tehát egy épület, amit nem akartak, nem kellett, és nem is érdemes volt megtartani.
A Kossuth tér különleges jelentőségű hely. Annyira speciális, hogy még az 1960-as években, a hazai építészeti modernizmus talán legerősebb évtizedében is megjelenhetett olyan vélemény egy építészeti szaklapban, mely a Hültl-féle terv megvalósítását szorgalmazta.
A Szabad György Irodaház földszintjén egy étterem is nyílik, melynek belsőépítészete az üzemeltető igényei szerint alakul majd.
Nagyböjti ráhangoló: Engedd, hogy Jézus megmutassa, ki az Atya
Az irodaház tervezői, a Vadász és Társai Építőművész Kft. törekedtek arra, hogy megidézzék a múltat, miközben egy modern, funkcionális épületet hoztak létre.
A Szabad György Irodaház megépítése jelentős változást hozott a Kossuth tér arculatában, és emléket állít az építészeti hagyományoknak, miközben a jövő igényeinek is megfelel.
tags: #index #szaba #gyorgy #irodahaz