Építési engedély természetvédelmi területen: útmutató és tudnivalók
Magyarország teljes országos természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve Natura 2000 területeinek közel 46%-a áll valamilyen mezőgazdasági művelés vagy halászati hasznosítás alatt - ebből is jól látható, hogy a természetvédelmi értékek fennmaradásához mekkora mértékben járul hozzá a megfelelő művelés.
Az országosan védett területek esetében az irányadó jogszabály a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.). A Natura 2000 területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza az alapvető szabályozási hátteret. Natura 2000 gyepek esetében egy külön földhasználati jogszabály is hatályban van: a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet.
Az építési engedélyezési eljárás során a természetvédelmi szempontok figyelembevétele kiemelten fontos, különösen a védett természeti területeken és a Natura 2000 hálózatba tartozó ingatlanokon. A szabályozás célja a természeti értékek megóvása, miközben lehetőség szerint biztosítja a fenntartható gazdálkodást és az emberi tevékenységek harmonikus együttélését a természettel.
A természetvédelmi területek kategóriái és jogszabályi háttere
Magyarországon többféle természetvédelmi oltalommal védett terület létezik, melyek eltérő jogszabályi háttérrel és szabályozással rendelkeznek. Ezek ismerete elengedhetetlen az építési engedélyezési folyamat megértéséhez.
Ex lege, vagyis törvény erejénél fogva védett területek
Ezek a területek a Tvt. 23. § alapján külön jogszabályi rendelkezés nélkül is védelem alatt állnak. Ide tartoznak:
- a források
- a lápok
- a barlangok
- a víznyelők
- a szikes tavak
- a kunhalmok
- a földvárak
Nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek
Ezek is országos védettséggel bírnak, és szerepelniük kell a tulajdoni lapon. Fontos megkülönböztetni a nemzeti park igazgatóságát és annak működési területét magától a nemzeti parki területtől.
Natura 2000 területek
Az Európai Unió ökológiai hálózatának részét képezik, melyeket Magyarország EU-csatlakozásának előfeltételeként jelöltek ki. Céljuk a védendő állat- vagy növényfajok élőhelyének védelme, illetve a védendő madárfajok megóvása. Ezen területek kijelölésének szakmai indoka jellemzően valamely védendő állat- vagy növényfaj élőhelyének védelme, illetve a védendő madárfajok megóvása érdekében történik.
Natura 2000 esetében előfordulhat, hogy a földhivatal nem tudta lekövetni a telekalakításokat, illetve megosztásokat, ilyenkor érdemes a kiindulási helyrajzi szám (hrsz.) alapján visszakeresni a területet a vonatkozó jogszabályban.
Engedélyezési eljárások és kötelezettségek
Az építkezés vagy más jelentős tevékenység megkezdése előtt alaposan tájékozódni kell az adott területen érvényes szabályokról és az esetlegesen szükséges engedélyekről.
Engedélyköteles tevékenységek
A Tvt. alapján a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges többek között az alábbi tevékenységekhez:
- a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz;
- a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
- termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához.
A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges bizonyos tevékenységekhez, mint például a gyep felülvetése, faültetvénnyé alakítása, vagy a talajfelszínen zajló tömegsportesemények rendezése.
Natura 2000 gyepterületek specifikus szabályai
A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozóan a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet további előírásokat tartalmaz, amelyek korlátozzák a hasznosítás módját és eszközeit. Ezek közé tartozik:
- a gyepek kizárólag legeltetéssel vagy kaszálással történő hasznosítása;
- bizonyos állatfajok legeltetése és a túllegeltetés tilalma;
- a tápanyag-utánpótlás kizárólag az állati ürülékből történő biztosítása, trágyaszórás tilalma;
- a terület egy részének kaszálatlanul hagyása, a kaszálás időpontjának bejelentése;
- a belvíz elvezetése és öntözés tilalma;
- gépi munkavégzés napnyugtától napkeltéig tilos;
- szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos;
- az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megakadályozása és visszaszorítása.
Natura 2000 gyepterületen engedélyköteles tevékenység a nád irtása, valamint bizonyos időszakokban (október 31. és április 23. között) a gyep feltörése.
Az engedélyezési eljárás menete
Mind a védett, mind a Natura 2000 területek esetében az engedélyt a természetvédelmi hatóságnál, azaz a területileg illetékes kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályánál kell kérelmezni.
Az engedélyezési eljárás indítása írásban történik, ahol a kérelmezőnek a saját adatai mellett a terület adatait is meg kell adnia (helyrajzi szám, tulajdoni lap másolata), valamint részletesen ismertetnie kell az engedélyeztetni kívánt tevékenységet. Jelentős segítség a hatósági munkában, ha a gazdálkodó további információval szolgál a hatóságnak az engedélyeztetni kívánt tevékenységről (pl. növényvédőszer-/műtrágya-kijuttatás esetén, hogy konkrétan milyen szert szeretne kijuttatni a területére vagy téli legeltetés esetén, hogy milyen faj mekkora állományát és mettől meddig szeretné kint tartani a legelőn).
Az engedélyezési eljárások díjkötelesek, melynek mértékét a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet határozza meg. Esettől és egyéb módosító körülményektől függően a díjak változhatnak.
A Natura 2000 terület besorolás hatása az ingatlan értékére
A Natura 2000 besorolás általában alacsonyabb forgalmi értéket eredményez egy nem Natura 2000 területhez képest, tehát értékcsökkenő tényező lehet. Ezt mindig a konkrét ingatlan és a vevőjelölt vonatkozásában kell megvizsgálni.
Azonban, aki egy Natura 2000 besorolású erdőrészletet kíván megvásárolni, az számíthat az erdőgazdálkodó által igényelhető többlettámogatásra, ami egyfajta éves járadékként, jövedelemként is felfogható, az ingatlan szokásos értéknövekedése mellett. Így pedig nem biztos, hogy csak értékcsökkentő tényező lehet a Natura 2000 jogi jelleg.
Amennyiben a Natura 2000 mellett további természetvédelmi jogi jellegek is találhatók az ingatlan tulajdoni lapján, úgy az akár jelentős értékcsökkentő tényező is lehet értékesítés esetén, hiszen a rendes gazdálkodás folytatását ezek a korlátozások és tilalmak igen szűkös keretek közé szorítják.
Fontos tehát, hogy alaposan vizsgáljuk meg a tulajdoni lapon található feljegyzéseket, Natura 2000 terület, illetve egyéb védett természeti terület esetén pedig akár a konkrét helyrajzi szám védettségének jogszabályi megalapozottságát is ellenőrizhetjük a fentebb hivatkozott rendelettel vagy az egyedi védetté nyilvánító jogszabállyal való összevetés útján, hiszen az itt felsorolt védettségeket mindig jogszabály keletkezteti és nem a tulajdoni lapon lévő feljegyzés, ami akár téves is lehet.
Natura 2000 - The European network of protected areas
Támogatások a természetvédelmi területek hasznosításához
A Natura 2000 területek hasznosításához külön támogatási rendszer került kidolgozásra, mely elsősorban a gyep (legelő) és az erdő hasznosítású területekre terjed ki. Ezekről a 128/2007. FVM, valamint 41/2012. VM rendeletekben, illetve a vonatkozó weboldalakon találhatók részletek.
Ezek a támogatások évente igényelhetők, gyepek esetében aktuálisan 115 EUR/hektár, míg erdők esetében 51 és 297 EUR/hektár többlettámogatás érhető el, és várható, hogy ezek a kifizetések a következő EU-s költségvetési ciklusban is a gazdálkodók rendelkezésére állnak majd.
Alapvető szabály, hogy a közérdekű - vagyis jogszabályi előírásból fakadó - ingatlanhasználati korlátozásokért nem jár kompenzáció, így pl. egy nemzeti parki védettségű terület tulajdonosának önmagában a védettség ténye miatt nem jár pénzbeli kártalanítás. Elvileg az ilyen területeken az egyedi hatósági határozattal elrendelt további gazdálkodási korlátozásokért járhat kompenzáció, de ilyet sajnos csak elvétve fizetnek ki ténylegesen a hatóságok.
tags: #termeszetvedelmi #terulet #epitesi #engedely