Az ingatlan értékbecslő önéletrajza: Útmutató és minta
Üdvözöljük a Residential Appraiser önéletrajz minta cikkünkben! Ebben a cikkben egy példa található egy ingatlanbecslő önéletrajzára, amely segíthet Önnek jobban megérteni, hogy hogyan lehet hatékonyan bemutatni a tapasztalatokat és készségeket ezen a területen.
Az ingatlanértékelő olyan engedéllyel rendelkező szakember, aki értékbecslést készít egy ingatlanról. Ők határozzák meg egy ingatlan aktuális piaci értékét, amelyet gyakran használnak olyan ügyekben, mint a hitelfelvétel, az adómegállapítás, a biztosítás vagy a válási egyezségek.
A tökéletes, karrierindító önéletrajz elkészítése nem könnyű feladat. Az általános írási szabályok betartása segíthet, de az is okos dolog, ha az Ön konkrét álláskeresésére szabott tanácsokat kér.
Az ingatlanértékelő önéletrajzának fontossága
A Residential Appraiser Resume Summary or Resume Objective is important because it provides a brief overview of the applicant's skills, qualifications, and career goals. It helps to grab the attention of potential employers by showcasing relevant experience and expertise in the field of residential appraisal.
Az ingatlanértékelői önéletrajz összefoglalója vagy önéletrajz célkitűzése az álláspályázat fontos eleme. A toborzók és a felvételi menedzserek egy pillanatképet kapnak a jelölt képességeiről és tapasztalatáról, és így gyorsan megállapíthatják, hogy a jelölt megfelel-e az adott pozíciónak. Egy jól megfogalmazott önéletrajz-összefoglaló vagy célkitűzés segíthet az ingatlanértékelőnek kitűnni a versenytársak közül, és pozitív benyomást kelthet a potenciális munkaadókban.
Ezen a versenypiacon a munkáltatók átlagosan 180 pályázatot kapnak egy-egy nyitott pozícióra. Ezen önéletrajzok feldolgozásához a vállalatok gyakran támaszkodnak automatizált pályázókövető rendszerekre, amelyek képesek átnézni az önéletrajzokat, és kiszűrni a legkevésbé alkalmas pályázókat. Ha az önéletrajza azon kevesek közé kerül, akik átjutnak ezeken a robotokon, akkor is le kell nyűgöznie a toborzót vagy a felvételi menedzsert. A rengeteg beérkező jelentkezés miatt a toborzók általában csak 5 másodpercet szánnak egy-egy önéletrajzra, mielőtt eldöntik, hogy elvetik-e azt. Ezt figyelembe véve a legjobb, ha nem tartalmaz olyan zavaró információkat a jelentkezési lapján, amelyek miatt kidobhatják azt.
Milyen dokumentumok szükségesek az értékbecsléshez?
Az értékbecslő egy ingatlanszakértő, aki a fedezetül szolgáló ingatlan forgalmi értékét (és hitelbiztosítéki értékét) állapítja meg. Több mindentől is függ, hogy az értékbecslés során az értékbecslő milyen dokumentumokat fog kérni. Maga az ingatlan sem mindegy például, hogy milyen. Családi ház, társasház? Nem mindegy, hogy ha hitelt igényeltünk, akkor az milyen. Lakáshitel, felújítási vagy szabad felhasználású jelzáloghitel?
Az alábbiakban felsoroljuk azokat a dokumentumokat, amelyek jellemzően szükségesek az ingatlan értékbecsléséhez:
- A legfontosabb: 1 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap. Kezdetben elégséges a nem hiteles (szemle) jóval olcsóbban ki lehet kérni a Földhivataltól.
- Térképmásolat.
- Ha nincs az épület feltüntetve a térképmásolaton, a használatbavételi engedély, vagy fennmaradási engedély, ha még nincs egyik sem, akkor jogerős építési engedély, vagy bármely dokumentum, mely igazolja az ingatlan státuszát.
- Alaprajz szintenként, melyből kézzel készített egyszerű vázlat is jó, a nyílászárók berajzolásával és a helyiség méretekkel.
- Ha az ingatlan osztatlan közös, a használati megállapodás, vagy az ezt ábrázoló rajz.
- Társasházaknál az alapító okirat is szükség lehet, ugyanis ha nincs az ajtón lakásszám, akkor azonosíthatatlannak minősül, és csak ebből a dokumentumból állapítható meg biztosan.
- Társasházaknál az egyéb helyiségek használata értéknövelő tényező, így az adott helyiség használatát, vagy a teremgarázs használatát, beálló használatát igazoló dokumentum.
- Működő üzlet esetében működési engedély; telephely, üzem esetében telephelyengedély.
- Minden olyan adat, dokumentum, ami segíti az értékelést, meggyorsítja a munkát. Ilyen lehet a meglévő energetikai tanúsítvány, bérleti szerződés, régebbi értékbecslés, vagy értékesítési információ, készültségi fok igazolása, településrendezési terv, stb.
A térképmásolat is bárki számára hozzáférhető online felületről, csak le kell tölteni és kinyomtatni, majd mellékelni a többi papírhoz.
Nem számít, hogy hány tulajdonosa van a háznak, lakásnak, viszont ha osztatlan közös ingatlanról van szó, akkor mindenképpen szükséges még a dokumentumok mellé a használati megállapodás is.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy igazi értékbecslő a helyszínen is ellenőrzi és felméri az ingatlant. Időpont egyeztetésnél lehetőleg még a világosabb órákra állapodjunk meg, hogy a külső fotók megfelelő minőségűek legyenek.
Hogyan zajlik egy értékbecslés?
Tudni kell, hogy az értékbecslés mindig személyesen történik. A szakember felkeres minket, majd az előre egyeztetett időpontban megnézi az ingatlant személyesen. Ez a látogatás maximum egy-két órát vesz igénybe.
Az ingatlan típusa szerint is többféle dokumentumot kérhet. Egy még épülő ingatlan esetén a készültségi fok alapján kell a jövőbeli értéket megállapítania. Úgy, hogy a tulajdoni lap sem teljes, és még használatbavételi engedélyünk sincs. Itt is különbség van családi ház és új építésű lakás között.
Az ő feladata, hogy megállapítsa a forgalmi és a hitelfedezeti értéket, mely során több szempontot is figyelembe vesz. Milyen az ingatlan szerkezetének típusa? Milyen a tetőszerkezet?
A díjazásban előre és lehetőség szerint írásban állapodjunk meg. Az árat módosíthatja, ha nincs alaprajz, vagy egyéb további plusz feladat merül fel.
Az értékbecslő szerepe és felelőssége
Az értékbecslőnek legalább középiskolai diploma szükséges, valamint lehetőség van ingatlanértékelő tanfolyam elvégzésére is. Az ingatlanértékelőknek be kell tartaniuk a helyi törvények által előírt képzési és tanúsítási követelményeket. A szakmában való eligazodáshoz fontos az ingatlankereskedelmi vagy értékbecslési tapasztalat is.
Egy hivatalos és hiteles értékbecslő tagja a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezetének (MIÉSZ), melyet igazolni is tudnak, így illetéktelenek nem juthatnak be ingatlanunkba.
Miért térhet el egy ingatlan két értékbecslése ugyanabban a pillanatban? Erről egy másik írásunkban olvashatsz majd!
Az ingatlan értékbecslő önéletrajzának felépítése
Az erős tapasztalati szakasz felépítése kulcsfontosságú a lakóingatlan-értékelő önéletrajzában, mivel ez mutatja meg a kiemelkedő szakmai hátteret és szaktudást. A megbízók így könnyebben dönthetnek arról, hogy az adott személy alkalmas-e az adott feladatra.
Fontos hozzáadni készségeket a lakóingatlan-értékelő önéletrajzához, mert ezek segítségével bizonyíthatja a munkáltatónak, hogy rendelkezik a szakmai tudással és képességekkel a feladat ellátásához. A készségeknek tartalmazniuk kell minden technikai képességet, például az értékbecslő szoftverek ismeretét, az ingatlanokra vonatkozó szabályozások és törvények ismeretét, az értékelési módszerek ismeretét, valamint a kutatásban és az adatelemzésben való jártasságot. Ezenkívül az ügyfélszolgálati vagy tárgyalási készségeket is fel kell tüntetni, hogy a jelöltnek az ügyfelekkel való kapcsolattartási képességét is bizonyítani lehessen.
Az ingatlanértékelői önéletrajzban az erős tapasztalati rész azért lényeges, mert ez az a rész, amely a legtöbb betekintést nyújtja a munkáltatóknak az Ön mint értékbecslő képzettségébe és képességeibe. Átfogónak kell lennie, és be kell mutatnia az ingatlanértékelői szakmában szerzett készségeit, tudását és tapasztalatait. Részletesen ismertetnie kell az Ön által végzett értékbecslések típusait, az ingatlanok értékének pontos felmérésére való képességét, valamint az ügyfelek számára elért eredményeket. Ebben a részben ki kell emelnie minden olyan tanúsítványt, díjat vagy különleges eredményt is, amelyet pályafutása során szerzett. A tapasztalati résznek emellett bizonyítania kell, hogy képes együttműködni másokkal, például hitelezőkkel, ügyvédekkel vagy ügynökökkel. Egy erős tapasztalati rész létrehozásával a munkáltatók gyorsan meg tudják állapítani, hogy Ön alkalmas-e a munkakör betöltésére.
Az ingatlanértékelőknek érvényes ingatlanértékelői engedéllyel kell rendelkezniük, ami általában alapdiplomát igényel egy kapcsolódó területen, például pénzügy, közgazdaságtan vagy ingatlanügyek területén. Ezenkívül el kell végezniük egy minimális óraszámú, jóváhagyott ingatlanértékelői képzést, államilag meghatározott értékbecslői vizsgát kell tenniük, és államilag meghatározott engedélyezési vizsgát kell tenniük.
Példa ingatlanértékelő önéletrajzára
Kovács Anna tapasztalt lakásbecslő, aki rendelkezik kiváló értékbecslői készségekkel és széleskörű tapasztalattal az ingatlanértékelés terén. Kiemelkedően hatékony az adatgyűjtésben, piaci elemzésben és jelentéskészítésben.
John Doe képzett ingatlanértékelő, több mint 5 éves tapasztalattal rendelkezik az iparágban. Bizonyítottan pontos értékbecsléseket készít és megalapozott ajánlásokat tesz az ügyfeleknek. John minősített ingatlanértékelő, aki alapos ismeretekkel rendelkezik az értékbecslési elvekről és gyakorlatról.
Ingatlan értékbecslő, XYZ cég - 2015.
Több mint 8 éves tapasztalattal rendelkező, tapasztalt ingatlanértékelő a lakó- és kereskedelmi ingatlanok értékelésében és becslésében. Magasan képzett értékbecslő, aki szakértelemmel rendelkezik egy- és többlakásos lakóházak, kereskedelmi és ipari ingatlanok értékelésében.
Képzett ingatlanértékelő, aki mélyreható ismeretekkel rendelkezik a komplex értékbecslési technikák és a piaci trendek terén.
Eredményorientált értékbecslő, aki lakó-, kereskedelmi és ipari ingatlanok értékelésében szerzett tapasztalattal rendelkezik.
Részletorientált értékbecslő, aki erős analitikus és problémamegoldó készséggel, valamint az ingatlanok széles körének értékelésében szerzett tapasztalattal rendelkezik.
Mit ne tartalmazzon az önéletrajz?
Ahhoz, hogy önéletrajza biztosan kiemelkedjen, tekintse át az alábbi listát arról, hogy mit nem szabad feltüntetnie az álláspályázatán:
- Nem tartalmaz kísérőlevelet.
- Túl sok szakzsargon használata.
- Fontos részletek kihagyása.
- Általános sablon használata.
- Szánjon időt arra, hogy önéletrajzát a megpályázott álláshoz igazítsa.
- Helyesírási és nyelvtani hibák.
- Túlságosan a feladatokra koncentrál.
- Beleértve a személyes adatokat is.
Az érték, az ár és a költség fogalma az értékbecslésben
Az ingatlan értékbecslés vonatkozásában az értéket meghatározhatjuk, mint a jövőbeli előnyök pillanatnyi értékét, melyet az ingatlan birtoklásából nyerünk. Gazdasági értékkel azon eszközök bírnak, amelyek tulajdonosaiknak, használóiknak gazdasági hasznot hajtanak.
Az ingatlan értékbecslő célja rendszerint a piaci érték becslése. Tehát nincs „kényszer eladás”, az eladó határozhatja meg, hogy milyen árat kíván az ingatlan fejében. Ha a kereslet magasabb a kínálatnál, akkor válik jövedelmezővé az „árucikkünk”, és ugyanezen az alapelven működik az ingatlanpiac is. Ez azonban csak tökéletes verseny esetén teljesül, amikor minden szükséges információ a rendelkezésre áll, és nincsen semmiféle külső befolyásoló tényező. A gyakorlatban az ingatlanpiac nem tökéletes piac, nem teljesek az információk, nem tiszta a verseny, valamint jelen vannak a kormány, illetve más intézmények gátjai, befolyása.
Az értékbecslő feladata, hogy megpróbálja felbecsülni az ingatlan árát a határidőt betartva, és szem előtt tartva a rengeteg piaci befolyásoló tényezőt.
Az ár (általánosságban) valamely árunak pénzben kifejezett értéke. Az Ingatlan pénznemben kifejezett piaci ára tehát kifejezi az ingatlan értékét.
Az ingatlan költsége általában a telek költségét és az épület vagy építmény nettó pótlási költségét foglalja magába. A nettó pótlási költség kifejezés alatt az épület vagy építmény avulással csökkentett újraelőállítási költségét értjük.
Az értékcsökkenés fogalma és típusai
Amíg a könyvszerinti érték csökkenése általában az alkalmazott értékcsökkenési leírási módtól függ, addig a piaci érték csökkenését számos egyéb tényező befolyásolhatja, például a piaci kereslet-kínálat alakulása, a fizikai és erkölcsi avulás, stb.
A vállalkozásoknak eszközökkel kell rendelkezniük, hogy termelni tudjanak. Ezek az eszközök azonban nem tartanak örökké. Az értékcsökkenés, mint költségtétel azt tükrözi, hogy ezek az eszközök véges élettartamúak, és hogy az eszközök költségeit azokra az időszakokra kell ráterhelni, amikor hasznot hajtottak. A vállalkozások számvitelében az a szemlélet érvényesül, mely szerint az eszköz hasznos élettartama alatt bevételt hoz és elhasználódik.
„Tárgyi eszköz minden olyan termelési, illetve egyéb célt szolgáló és rendeltetésszerűen használatba vett vagyontárgy, amelynek elhasználódási ideje egy évnél hosszabb.” A tárgyi eszközök közé tartoznak az ingatlanok, a gépek, a berendezések és egyéb járművek, az egyéb berendezési és felszerelési tárgyak, a tartós szerszámok és műszerek, valamint az egy évnél hosszabb ideig használható kis értékű eszközök.
Meg kell azonban különböztetni a számviteli célú értékcsökkenési leírást, és az adózási célokra - és az adózási törvények szerint - számított értékcsökkenési leírást.
Egy épület értéke a használat során csökken, alkotórészei, szerkezeti elemei elkopnak, mind több és több javítást igényelnek. Eredeti funkcióját sem képes változatlan színvonalon ellátni. Ezt a jelenséget nevezik fizikai elhasználódásnak.
Az értékcsökkenés másik jellegzetes módja az erkölcsi elhasználódás, más szóval elavulás.
A gazdasági életben, a vállalkozások életében az értékcsökkenés szó egy harmadik jelentéssel bír. Amíg az általános szóhasználatban az értékcsökkenés egy eszköz piaci beszerzési (előállítási) értékének csökkenését jelenti, a vállalkozások gazdaságtanában, ezen belül is a könyvvitelben az eszköz beszerzési költségének, annak hasznos élettartamára történő szétosztását (allokálását) jelenti.
Gyakorlatilag majdnem minden eszköz ( épület, építmény, gép, berendezés, jármű, stb.) az idő múlásával elhasználódik, értékcsökkenési folyamaton megy át. Van azonban kivétel! Gondoljunk például a Margitszigetre, a Zugligetre, vagy a Gellérthegyre. Ezen földterületek értéke nemhogy csökkenne, de folyamatosan növekszik.
Az értékbecslési módszerek
Az értékbecslési módszerek két fő kategóriára oszthatóak: a piaci érték alapú értékbecslés és a nettó pótlási költség elvű értékbecslés.
A piaci viszonyokon alapuló módszerek két fő csoportba, a forgalmi és a hozadéki (vagy más néven hozamszámításon alapuló) értékbecslések közé sorolhatóak.
Ez az eljárás valójában nem értékbecslés, hanem adott ingatlan újraépítési költségének becslése a föld értékének hozzáadásával. A költségen alapuló megközelítés nem egyeztethető össze a piacgazdaság alapelveit követő érték-meghatározással. Az érték nincs közvetlen összefüggésben a költséggel. Néhány ingatlan esetében azonban szükségessé válhat a nettó pótlási költség becslése, főként amikor teljes mértékben hiányoznak a piaci összehasonlító adatok.
A helyettesítési költség a költség olyan becslése a napi piaci árakon, amikor a felépítmény közművei és funkciója csupán hasonló az értékbecslendő ingatlanéhoz. Ezt követően a felbecsült értékcsökkenések mértékét kivonjuk az építési és területfejlesztési költségből.
Az értékbecslés a piaci környezet tanulmányozásából indul ki: a megtörtént adás-vételek képezik az összehasonlítás alapját. Ez nem jelent mást, mint amit más, nem ingatlan típusú befektetések piacán is csinálnak, hiszen a részvények árát is befolyásolják a tranzakciók. Például az utolsó tranzakció során kialakult részvény ára fogja meghatározni a valószínű eladásokat a következő tranzakciónál. Az ingatlan értékbecsléskor használatos összehasonlítás sokkal összetettebb, azonban ugyanezen elven működik.
Az összehasonlító adatok képeznek egy alaphalmazt, melyek az értékbecsült vagyontárgyra jellemző körből származnak. Az alaphalmazra jellemző átlagos piaci érték az alapérték. Rendszerint megjelennek olyan, úgynevezett értékmódosító tényezők, melyek az értékbecslendő állóeszköz vagyonértékét eltérítik az alapártól.
Az összehasonlító adatok alaphalmaza a vagyontárgyra jellemzőek, illetve elegendő számú piaci adatot tartalmaznak. A követelmény szerint ez az alaphalmaz legalább 5-6 összehasonlító adatot kell tartalmazzon. Sok esetben okozhat nehézséget az alapár megállapítása, hiszen olykor kevés adat áll rendelkezésünkre, olykor az összehasonlító adatok nem az átlagos ár körül mozognak (például akciók), tehát nem jellemzőek az értékbecsülendő ingatlanra.
Az alapár rendszerint fajlagos ár, négyzetméterre, négyszögölre, vagy folyóméterre vetített egységnyi érték.
Arra mindig ügyelni kell, hogy csak a már megtörtént adás-vételek árai alkalmasak összehasonlításra, ajánlati, illetve értékbecslésből származó árakat csak körültekintő ellenőrzés után, fenntartásokkal lehet felhasználni.
Az alapárból az értékmódosító tényezők segítségével számíthatjuk ki a forgalmi értéket. Ez a felsorolás csak szempontokat ad, egy ingatlanra nem vonatkozhat az összes tényező, az alapár szempontjából mindig csak néhány módosító tényező a mérvadó.
Természetesen csak azok a tényezőket kell figyelembe venni, melyek az alaphalmazra nem jellemzőek, hiszen egy lakótelepi lakás esetében nem lesz értékmódosító tényező a szennyvíz-csatornázottság, mivel ez az alaphalmaz (lakótelepi lakások) alapszolgáltatásának tekinthető. Például a repülőtér közelsége egy irodaház esetén értéknövelő tényező, míg lakóépület esetén a zaj és környezeti adottságok miatt jelentős értékcsökkentő tényező.
A hozamszámításon alapuló értékelés az ingatlan jövőbeni hasznainak és az ezek megszerzése érdekében felmerülő kiadások különbségéből (tiszta jövedelmek) vezeti le az értéket.
A költség-alapú megközelítésnél az érték a bekerülés összege szerint alakul.
Az ingatlanok többsége nemcsak létrehozható, vagy a piacon értékesíthető, hanem bérbe is adható. A bérleti díj értékmérőként alkalmazható. Ez esetben azt vizsgáljuk, hogy a vagyontárgy képes-e a befektetett tőkére vonatkozóan elvárt megtérülést biztosítani.
Az értékbecslés folyamata lépésről lépésre
A helyszíni bejárás során az ingatlan műszaki állapotán túlmenően az üzemeltetési viszonyokról, illetve a működtetés körülményeiről is számot kell adni.
A tulajdonképpeni értékbecslési eljárás, kulcsa a módszeres adatgyűjtés.
1. lépés: Meg kell határozni a becsülni kívánt érték fajtáját, és ki kell választani az ehhez legmegfelelőbb értékbecslési eljárást.
2. lépés: A szükséges adatok és források listájának gyűjtése. Az értékbecslő által használandó értékbecslési eljáráshoz szükséges adatok típusának, illetve forrásainak felkutatása.
3. lépés: A szükséges adatok összegyűjtése, rögzítése és igazolása. A részletes információt az ország, város és lakókörzet, gazdasági, politikai és társadalmi feltételek figyelembevételével kell megszerezni. Össze kell gyűjteni az alkalmazott megközelítéstől függően az eladásokból, bevételekből, költségekből valamint az összehasonlító ingatlanok építési költségeiből származó összehasonlító információkat. Minden adatot ellenőrizni kell, általában két különböző forrásból megszerezve ugyanazon információt. forrás olyan személy kell legyen, aki közvetlenül részt vett a tranzakcióban.
4. lépés: A leggazdaságosabb hasznosítás meghatározása. Az értékbecslő a pillanatnyi használatot vizsgálja a lehetséges használat ellenében, a piaci erők figyelembevételével, hogy a jövedelmezőség figyelembevételével meghatározza az ingatlan pillanatnyi használatának megfelelőségét.
5. lépés: A telek értékének megbecslése. Annak érdekében, hogy meghatározzuk a tárgyi ingatlan telekértékét, az összehasonlító adatok jellemzői és eladási árai összehasonlításra kerülnek a tárgyi ingatlannal.
6. lépés: Az Ingatlan értékének megbecslése. Az értékbecslő a kiválasztott értékbecslési módszerrel meghatározza az ingatlan értékét. Speciális esetekben egy ingatlan értékének megbecslésére több módszert is alkalmazhatunk, ekkor az eljárás végén a kapott eredményeket egyeztetni kell, és esetleges kompenzációkat végezve meghatározni az ingatlan értékét.
7. lépés: A végleges értékbecslés elkészítse.
Miért érdemes értékbecslőt megbízni?
Szakszerű értékbecslésre szükség lehet nem csak ingatlan adásvételénél, hanem banki ügyintézésnél, hitelkérelemnél is.
Az ingatlan bizonyítványa az értékbecslés. Egy ingatlan eladása nem olyan esemény, ami a legtöbbünknek mindennapos, ezért is jöhet jól hozzá a szakszerű segítség, például értékbecslés formában.
A tanúsítás során minden ingatlan kap egy energetikai besorolást JJ-től AA++-ig. Mi valójában az energetikai tanúsítvány, miért fontos, hogy elkészüljön, és miért célszerű a megfelelő céggel elkészíttetni? Hogyan zajlik egy energetikai tanúsítás kiállítása? Mik a folyamat egyes állomásai, lépései? Ki lehet hagyni valamit?
Egy ingatlan energetikai korszerűsége nagyban befolyásolja annak az értékét.
Minden iparágban történhetnek olykor változások belső, vagy állami, hatósági hatásra, melyek jelentősen befolyásolják azt.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, kérjen tőlünk árajánlatot ingatlan értékbecslésre, és mi mindenben az Ön segítségére leszünk! Várjuk megkeresését!
Egy ház vagy ingatlan értékét sosem könnyű pontosan megbecsülni, hiszen számos tényező hathat rá pozitívan vagy negatívan. Bárhogyan is nézzük, egy ingatlan mindenképpen értéket képvisel, ha nem is mindegyik ugyanakkora mértékben. Mikor egy ingatlan értékét kell megállapítani, az sosem egyszerű feladat. Ha értékbecslés után érdeklődik, akkor minden valószínűség szerint Önben is felmerül a kérdés: milyen dokumentumokat fog a végén kézhez kapni?
Ha jól lőttétek be az árat, a vevők versenyeznek majd, hogy övék legyen a lakásod. Az értékmegállapítás díja 50.000 Ft + áfa.
Az irányítás a Tiéd. Mivel a lehető legmagasabb, de a vevők számára még vonzó árat határozzuk meg, a vevők versenyeznek majd a lakásért. Ha az ármegállapítás jó, a piacon töltött idő a minimumra csökken.
Számtalan olyan lakástulajdonosnak segítettünk már eloszlatni a bizonytalanságát, mint amilyen TE is vagy. A tízmilliós szuterén pince-lakástól a fél milliárd forintos villaházig mindenféle ingatlannal volt már dolgunk.
Amennyire csak lehetséges. 3 dolog miatt érdemes bíznod bennünk. Vannak tényleges eladási adataink, több, mint 10 év tapasztalatunk, valamint nincs személyes kötődésünk az ingatlanhoz.
Nyilván érdekünk, hogy találjunk olyan ügyfeleket, akik ránk bízzák a lakásuk eladásárát. De biztos lehetsz benne, hogy nem fogunk tukmálni semmit.
Ha úgy döntesz, hogy ránk bíznád az eladást, szívesen vállaljuk.
Ez NEM egy online kalkulátor. A jelentkezés után felvesszük veled a kapcsolatot, és bekérjük tőled az értékeléshez szükséges adatokat. Az információk alapján megvizsgáljuk az elmúlt 6 hónap tényleges eladási adatait, a KSH adatbázist, a hirdetési portálokat, valamint a vevő adatbázisunkat.
Tippek a jobb önéletrajz megírásához (egy toborzó szemszögéből)
tags: #ingatlan #ertekbecslo #oneletrajz