Országgyűlési képviselők irodaháza
A mai Országgyűlés irodaháza, egykor a második világháború előtt bérház volt. A háború során súlyosan megrongálódott, így 1947-48-ban átalakították és a Belügyminisztérium központi irodaháza lett. Majd az 1950-es évek elején ÁVH költözött az épületbe. A terrorszervezet, mely ekkor végezte fent állása alatt legkiterjedtebb tevékenyégét két évig maradt itt, majd az Országos Rendőrkapitányságnak költözött a helyükre. 1961 és 1989 között az MSZMP központi osztályai működtek az irodaházban. Az eredeti bérházat egy építészcsoport alakította át hat emeletes, modernista irodaházzá. Az irodaház alaprajza „H” betűt formál, melynek szárai a Dunával párhuzamosak, és Dunára néző oldalán oszlopos árkádos elrendezésű a homlokzat, mely a bejárati résznél az első emelet magasságáig felnyúlik. A teljes épület mészkővel van burkolva, ez és a négyzet alakú ablakok szabályos monoton ismétlődése, melyet a legfelső emelet árkádok mögé húzott ablakai, illetve az épület oldalain az ablakok eltérő megfogalmazása tör csak meg, monumentalitást és erőteljes kisugárzást kölcsönöz az épületnek, ezzel is utalva funkciójára.
Egy év csúszással, de elkészült a Kossuth téren az új országgyűlési irodaház. Az új épületet Szabad Györgyről, az első szabadon választott országgyűlés elnökéről nevezik el. Ide fognak átköltözni a Széchenyi rakpart 19. szám alatti, Fehér Házként emlegetett épületből a képviselők irodái, illetve az országgyűlési irodák. Ezen a helyen eredetileg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének 1973-ban épült székháza (MTESZ) állt. Ezután született meg a döntés a bontásról, és egy teljesen új épület megépítéséről. Az épület homlokzatát Hültl Dezső 1928-ban készített tervei alapján építették meg (amely annak idején ezen a telken nem készült el), belül viszont 21.

A Napi.hu azt írja: az épületet a Garancsi István milliárdos nagyvállalkozó többségi érdekeltségében lévő Market Építő Zrt. építette. Nem a Képviselői Irodaházba, vagy közismert nevén a Fehér Házba költözik a TISZA parlamenti frakciója - jelentette be Magyar Péter. A döntés nemcsak a logisztika és a könnyebb megközelíthetőség miatt született meg, hanem politikai és történelmi üzenetet is hordoz. Az épület a magyar történelem egyik legellentmondásosabb korszakához kötődik. A Képviselői Irodaház ugyanis korábban az ÁVH, majd az MSZMP működésének is helyet adott. Bár az épület ma már a parlamenti munka része, múltja miatt sokak szemében a pártállami hatalomgyakorlás és az elnyomás emlékezetét idézi. Ezért inkább a Kossuth téren található Szabad György Irodaházat választotta székhelyéül a TISZA frakció.
A TISZA döntése így egyértelmű politikai állásfoglalásként értelmezhető, mely szerint nem kívánnak azonosulni azokkal a történelmi és hatalmi struktúrákkal, amelyek a rendszerváltás előtti korszakhoz köthetők. Ezzel szemben a választott új helyszín, a Szabad György Irodaház, egészen más szimbolikát hordoz. Névadója, Szabad György az első szabadon választott Országgyűlés elnöke volt 1990 után, a demokratikus átmenet egyik meghatározó alakja. Az épület így a rendszerváltás és a parlamentáris demokrácia kezdetének jelképeként is értelmezhető. A döntés jól illeszkedik abba a politikai narratívába, amelyet Magyar Péter az elmúlt időszakban képvisel: a régi és új politika közötti éles különbségtételre. A lépés egyszerre jelent elhatárolódást a pártállami múlttól, és kapcsolódást a rendszerváltás demokratikus örökségéhez.
Politikai szempontból mindez egyfajta pozicionálásként is értelmezhető. Emellett többen azt is tudják, hogy a XIX. század második felében, 1865-től kezdődően a XX. A politikai élet központja a XIX. A Steindl Imre tervei szerint 1885 és 1904 között felépült Országház egy 17745 négyzetméteres épület, amelyről úgy gondolnánk, hogy minden olyan helyiséggel, teremmel és szobával rendelkezik, ami egy működő parlamenthez szükséges. Az Országházhoz tartozó, mai Balassi Bálint utca 1-5. szám alatti (egykor Személynök utcai) bérház a XIX. század legvégén kettős rendeltetéssel épült. Az utcai traktátusban bérlakásokat alakítottak ki, míg hátul, az udvari részen az Országház gőz alapú fűtésre szolgáló kazánháza épült, az épület pincéjébe pedig szénraktárakat helyeztek. A cél a kazánház felépítése volt, de annak építményét és kéményét, valamint a rendeltetését az utcára néző bérházrésszel tették esztétikussá és a parlament épületéhez illővé. Az épület terveit ugyanaz a Steindl Imre készítette, aki az Országház terveinek elkészítésére is megbízást nyert 1883-ban. A bérház piros díszítőmunkái Zsolnay Vilmos műhelyében készültek. Az építése 1898-ban kezdődött, s az épület még Ebben az évben tető alá került, a bokrétaünnepélyt december 17-én tartották. A bérházat az Országházzal egy 150 méteres közműalagúttal kötötték össze, amin keresztül a hőt a parlament épületébe juttatták, ahol elosztórendszereket és további melegítő kazánokat helyeztek el.
A Balassi Bálint (korábban Személynök) utcai bérház és a téren átvezető közműalagút (Forrás: Ney Béla: A magyar Országház. Steindl Imre alkotása. A bérház épülete napjainkban. Az épület a második világháború alatt megsérült, s az újjáépítés helyett inkább az átépítés és emeletráépítés mellett döntöttek. A Steind Imre program keretében, 2017 és 2019 között viszont megtörtént az épület eredeti, négyemeletes magasságú helyreállítása. A helyreállítás 2019-es befejezése után a legfelső emeleten az Országgyűlés házelnökének rezidenciája kapott helyet, míg a többi részt az Országgyűlési Őrség foglalta el. A helyreállított bérház napjainkban Tisza Lajos Irodaház elnevezéssel, Tisza Kálmán testvéröccsének nevét viseli, aki az Országház Építési Végrehajtó Bizottsága elnökeként az országházi építkezéseket irányította 1884-től. A Kossuth tér déli térfalának rendezése a két világháború között, az 1920-as években kezdődött. Hültl Dezső 1928-ban készítette el a déli térfal egységes homlokzati tervét. A Kossuth tér déli térfalának Hültl-féle terve (Forrás: Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? A négy épületből álló épületsor közül elsőként a Nádor utca sarkán (ma Vértanúk terén) álló hatemeletes bérpalota épült fel 1928-1929-ben, majd a Kossuth tér 9. szám alatti rész 1936-1937-ben. Ezután azonban elakadt az építkezés folytatása: a Kossuth tér déli térfalának Duna felé eső területe, a Kossuth tér 6-8. szám alatti telek beépítetlen maradt. Sőt, 1945 után a művészi szemlélet, ízlés és irány is megváltozott, aminek eredményeként itt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének irodaháza, közismert nevén a MTESZ-székház épült fel 1969-ben. A Kossuth tér megújításának jegyében az állam 2012-ben határozta el, hogy a már említett Steindl Imre Program keretében megszerzi a MTESZ-épület tulajdonjogát, és azt az Országgyűlés Irodaházává fogja átalakítani. Az épületet 2016-ban lebontották, és 2020. február 5-én adták át a ma látható saroképületet, ami Hültl Dezső eredeti, 1928-ban megtervezett teljes épületsorának megvalósítását s egyben a Kossuth tér déli részén a két világháború között megkezdett építkezések város- és téresztétikai szempontból is egységes és méltó befejezését jelentették. A 2016-ban elbontott MTESZ-székház helyén épült Kossuth tér 6-8. A Kossuth tér 6-8. Az építkezés során kihívást jelentett, hogy Hültl Dezső a Kossuth tér 6-8. szám alatti épület Dunára néző oldalára nem készített homlokzati terveket. Persze adta volna magát ehhez a mai Vértanúk terei homlokzat, de mégsem annak hű másolatát készítették el a Dunára néző oldalon.

Az V. kerület, Széchenyi rakpart 19. Érdekes módon Lipótvárosnak ez a legészakibb része, telektömbje előbb beépült, mint ahogy a Kossuth tér déli térfalán a nagyszabású építkezések megkezdődtek volna, sőt az itteni építkezés időben jóval megelőzte a tőle délre lévő, 1937 és 1940 között épült, legmodernebbnek számító épületet is. A telket ugyanis az a Palatinus építő- és ingatlanforgalmi részvénytársaság vásárolta meg, akik a város további északi irányú terjeszkedését fémjelezve Pest Margit-szigettel szembeni Duna-parti szakaszának kiépítésére szerződtek. A nagyívű vállalkozást a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal együttműködve a Grünwald testvérek és a Schiffer építőipari vállalkozó cég hozta létre 1909-ben. A Palatinus Rt. A Margit-híd déli oldalán, a mai Jászai Mari (egykori Rudolf) térnél lévő bérpalotára az építkezési terveket először Vidor Emil, majd Messinger Hugó nyújtotta be, s az ötemeletes, dunai panorámás, egyik legmodernebbnek számító épület 1914-1915-re készült el teljesen. Helyére a romépület egyes részeinek felhasználásával 1947-1949-ben egy jórészt mai formájában látható hatemeletes épületet húztak fel, amit fehér mészkő burkolattal láttak el. S ugyan az akkoriban Kádár János vezette Belügyminisztériumnak készült, de 1950-ben végül az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) költözött be, amely 1956-ig használta az épületet. Ezután lett a Belügyminisztériumé, de a minisztérium is csak pár évig lakta, mivel 1962-ben a Kádár-korszak állampártjának a legfőbb döntéshozó és irányító testülete, az MSZMP KB, valamint ifjúsági szervezete, a KISZ KB költözött a falai közé. Majd 1980-tól már csak a párt székháza volt, amely egészen a rendszerváltásig használta az épületet. A rendszerváltást követően átalakult a magyar parlament működési mechanizmusa, és az Országgyűlés ismét Magyarország legfőbb törvényalkotó testületévé vált. Mindez azt vonta maga után, hogy a parlamenti képviselőknek és hivataloknak hirtelenjében az Országházhoz közel irodára, s létszámukból adódóan irodaházra lett szükségük. Ekkor esett a választás közelsége révén erre az úgynevezett Fehér Házra, amely a mai napig képviselői irodaházként funkcionál. Nyitókép: A képviselői irodaházként működő úgynevezett Fehér Ház a Széchenyi rakpart 19. sz.
Összegzés a helyszínek történeti összefüggéseiről
- Az eredeti bérházat a második világháború után alakították át irodaházzá, majd az ÁVH, később az MSZMP központi osztályai költöztek ide, végül pedig a Belügyminisztérium kapott helyet.
- Az új Országgyűlési irodaházat a Szabad György név viszi, amely a demokratikus átmenet egyik meghatározó alakját jelképezi.
- A TISZA frakció választása a Szabad György Irodaház helyett a Fehér Házban lévő képviselői irodák felszabadítását és a politikai üzenetek újradefiniálását szolgálja.
- A Kossuth tér déli része lerövidített történeti folyamatokon át alakult ki, a 1920-as évek végén kezdődő rekonstrukció és az 1969-es MTESZ-székház felépítése mind részét képezik a terület modern arculatának.

Bevezetés a Parlamentbe
Az épület napjainkban a parlamenti munka részévé vált, miközben múltja sokak szemében a pártállami hatalomgyakorlás és az elnyomás emlékezetét idézi. A Kossuth tér déli térfalának rekonstrukciója és az Országház körüli új városépítészeti egység pedig a rendszerváltást követő demokratikus örökség jelképei közé tartozik.
tags: #irszaggyulesi #kepviselok #irodahaza
