Ketalloszekes fedelszerkezet alaprajzok bogaras bemutatasa

A fedélszerkezetek ábrázolására általános, sajátos elvek alakultak ki, bemutatásuk egy példával a legkönnyebb.

Az alaprajzot felülnézetben ábrázoljuk, de csak a vízszintes síkban lévő faelemek nézetvonalait tüntetjük fel.

A keresztmetszetet mindig a főszaruállás előtt kell felvenni, és ennek megfelelően ábrázolni.

A hosszmetszet metszősíkja a gerincvonalon áthaladó függőleges sík, ennek megfelelően csak fél fedélszéket ábrázolunk belső nézetrajzával és az elmetszett rúdelemek keresztmetszetével.

Az üres fedélszék a legegyszerűbb hagyományos szerkezettípus.

Az üres, típus fa fedélszerkezet magán viseli az üres fedélszék elvi jellegzetességeit, de a felhasznált fűrészáru, és az alkalmazott kapcsolatok terén a korszerűbb mérnök jellegű felfogásmódot tükrözi; még a 10 m-es fesztávméret is gazdaságosan megközelíthető.

Az üres, alul feszített fa fedélszerkezetet a nagyobb fesztávú, nyitott fedélszerkezetű épületek esetén alkalmazzák.

A kezdetben csak kis fesztávolságokat áthidaló szerkezetek, különböző technikai kiegészítésekkel, ma már 40-50 m széles terek közbülső alátámasztás nélküli lefedésére is alkalmasak.

A tetőtér-beépítéseknek is kedvelt szerkezetté vált a szarufa fedélszerkezet, amióta a negatív hajlítónyomaték felvételére alkalmas szilárd födémre és hajlításra méretezett térdfalra építik.

Az ősi torokgerenda mellett megjelent a szarufa aláfeszítése, rácsos tartóvá vagy RRFA tartóvá alakítása.

A torokgerendás fedélszék az üres fedélszéknél is gyakoribb típus, mert 10-11 m-es fesztávméretével jól alkalmazkodik a családi házak kedvelt szélességi méretéhez, és jó lehetőséget nyújt a tetőtér-beépítéseknek is.

Különleges szerkesztési elvek ötvöződnek ebben a mérnök jellegű fedélszerkezetben.

A torokgerendát nem ajánlott 4,00 m-nél hosszabbra venni.

Az ereszvégződés gerendavéges vagy szarufavéges lehet, attól függően, hogy a kötőgerenda vagy a szarufa nyúlik tovább a felfekvésen.

A torokgerendás fedélszerkezet csak a 30° feletti hajlásszögű tetőkhöz alkalmazható.

A taréjgerinc közelében beépített, kakasülőnek nevezett rövid, torokgerendaszerű összekötő rúdelem a teherátadás közvetítésében segít.

A vasbeton födémszerkezetbe történő alátámasztás és az alátámasztó pontoknak nedvesedéstől védő bitumenes lemezalátétek és legalább 2-3 cm-es szellőzőrések szükségesek.

A két szarufából és a kötőgerendából vagy a szilárd födémből álló üres fedélszék esetében a födémtől független kötőgerenda esetén a tetőtér-beépítést úgy kell megoldani, hogy a helyiségek használhatóságát az ott levő kötőgerenda ne akadályozza.

Az erekes fedélszék arányaira jellemző, hogy a szarufák tengelytávolsága kb. 1,0 m.

A szarufapárok támaszközét és a szelemenek közötti kapcsolatot horgolással biztosítják.

A szelemenes fedélszerkezetek legfőbb jellegzetessége, hogy a szarufákat a tetőgerinccel párhuzamosan futó vízszintes fagerendák, a szelemenek támasztják alá.

A szelemenes fedélszerkezetek minden szelemenes fedélzéken belül a derékszelemenek beépítésével felépülnek, és a főállások közötti teherátadás a mellékállásoktól érkezik.

A két állószékes és a három állószékes szelemenes fedélszékek a leggyakoribb változatok, melyekkel a legcélszerűbben fedték le a 10-12 m széles városi bérházakat.

A bakdúcos és a süllyesztett fedélszerkezetek a tetőtér-beépítések modern megoldásai közé tartoznak, amelyek a belső tér optimális felhasználását célozzák.

A tetőfedések különböző típusai között megtalálhatóak a fazsindely, bádogfedések, bitumenes zsindelyfedések és a betoncserép fedések, mindez a hajlásszög és az építési hagyományok függvénye.

A TTörténeti időkben számos változat létezett, és a rétegelt ragasztott fatartók ma a legnagyobb fesztávolságú faanyagú fedélszerkezetek megépítésére alkalmasak.

A szelemenek és székoszlopok könyökfái kettős szerepet töltenek be a merevítésben, és a fedélszerkezeteknek ezzel a megoldással erős, zárt háromszöges gerince adódik.

A fedélszerkezetek teherhordó vázát általánosságban fedélszéknek nevezzük, és az elemei a keresztmetszeti méretek feltüntetésével kerülnek megtervezésre.

Az alaprajzi kifejezések és a fő fogalmak, mint a szelemen, a székoszlop, a kötőgerenda, a torokgerenda és a taréjszelemen mind hozzájárulnak a tetőterek hatékony kiépítéséhez.

Ábrázolások a fedélszékek alaprajzáról és keresztmetszeteiről

A terepfutás szabályai | Provident

Az üres fedélszék példáját követve a többi szerkezet pontosan érthetővé válik, és a méretezés során figyelembe veendő főbb pontok összegezhetők.

A méretezés fontos elemei közé tartozik az alapozás, a kötőgerendák és a szarufák gyámolítási pontjainak ellenőrzése, valamint a padlásfödém, ereszpárkány és torokgerenda megjelölése.

tags: #ketalloszekes #fedelszek #alaprajz

Népszerű bejegyzések: