Izsa kataszteri térkép- és telekkönyvi rendszerek történeti áttekintése és helytörténeti értéke
Izsa kataszteri térképeinek és kapcsolódó irataiknak kutatása ráirányítja a figyelmet arra a komplex rendszerre, amely a földhivatali nyilvántartásokkal és a telekkönyvi dokumentumokkal együtt alakította ki a magyarországi birtok- és jogviszonyok megértésének alapját. A tanulmány összefoglalja a földhivatalok és a levéltárak közötti együttműködést, a térkép- és iratanyag digitalizációjának lépéseit, illetve a kataszteri felmérések történeti vonatkozásait.
A kataszteri térképek és a telekkönyvek közötti összhang kialakulása
Az 19. század második felében Magyarországon két földnyilvántartási rendszer létezett: az ingatlan-nyilvántartás (telekkönyvezés) és a földadó-kataszteri nyilvántartás. Az előbbi az Igazságügyi Minisztérium, az utóbbi a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. Az 1886. évi XXIX. törvénycikk megfogalmazta az összhangra hozás alapkövetelményét a telekkönyv és a kataszter között. A kataszteri felmérés célja az ingatlanok jogi helyzetének és földtulajdonának pontos feltérképezése volt.
Az ingatlan-nyilvántartás részletei elsősorban megyei és városi levéltárakban, míg a kataszteri térképek és iratok jellemzően a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL), a megyei levéltárakban és a Lechner Tudásközpontban maradtak fenn. A kataszteri felmérés során előtérbe került a helyrajzi számok, a házszámok, a telekkönyvi egységek és a nevjegyzékek használata azonosításra.
A kataszteri adatok digitalizálása és hozzáférhetősége
A Nemzeti Kulturális Alap és más intézmények támogatásával zajló projekt megmutatta, hogyan lehet a levéltári és földhivatali térképeket összevetni és hiányzó szelvényeket pótolni. Az adatbázisba 10.000 természet- és gazdaságföldrajzi objektum nevét és térképészeti paramétereit rögzítették, majd ezt az adatbázist az Arcanum Adatbázis Kft.-nek adták át. Az Arcanum DVD-n 2009-ben a megye szinte teljes területét lefedő kataszteri térképanyagot tett elérhetővé.
A térképek georeferált változatait a Mapire portálon lehet használni, ahol a Habsburg-birodalom kataszteri térképei között bolyonghatunk a korszakok között. A Mapire és Hungaricana lehetővé teszi a régi felmérések és a mai térképek közti összevetést, például Abaliget példáján keresztül is látható, hogy a múltbeli telek- és házhelyek hogyan felelnek meg a mai ingatlan- és telekosztályozásnak.
Georeferált kataszteri anyagok és az önkormányzati kutatások útmutatói
Mapire: Abaliget 1864-es birtokvázlata a piros helyrajzi számokkal, fekete házszámokkal és a birtokos nevével segíti a kutatót. A hátoldali részletek és a szelvényszám alapján a belterületi és az „öröghegyi” telkek könnyen megtalálhatók. A Hungaricana kataszteri gyűjtemény és a kataszteri telekkönyvek online megjelenése még nem teljes körű, ezért a kutatóknak gyakran több közgyűjtemény anyagát kell egyesíteniük.
A kutatások során felhasználták a házszámjegyzékeket, a birtokosok névjegyzékét és a lakóházak jegyzékét. Ezek mutatójaként szolgálnak a kataszteri telekkönyvekhez és térképekhez, különösen nagyobb települések esetében. Abaliget esetében a 1864-es és 1861-es névjegyzékekből derült ki Schwarzkopf Konrád és családjának helyzete, amely a telek- és házszám-adatait összekapcsolta a lakóházak és a földbirtokok nyomon követésével.
Helytörténeti érték és gyakorlati következtetések
A kataszteri térképek és iratok lehetővé teszik, hogy megismerjük a felmenőink lakóhelyeit, birtokait, a telkek nagyságát és művelés alatt álló területeit. A kataszteri felmérések és a közreműködő intézmények együttműködése nélkülözhetetlen a településszerkezet, a helyi gazdaság és a családtörténet megértéséhez. A 19. századi felmérések és a későbbi helyszínelési munkák (például 1889-es mérnöki helyszínelés) részletes telekkönyvi jegyzőkönyvet és térképeket hoztak létre, melyek segítik a kutatókat a korabeli jogi viszonyok rekonstruálásában.
Gyakorlati útmutató a kutatáshoz Abaliget példáján
- Kezdjük a házszámjegyzékkel és a névjegyzékkel: keressük meg a telekhez tartozó személyeket és a szélvényszámokat.
- A telekkönyvi jegyzőkönyvben keressük a helyrajzi számokat (hrsz.), a telek nevét és a hozzárendelt címeket.
- A birtokosok neve alapján böngésszük a 1864-es és 1861-es jegyzékeket, és összevetjük a későbbi javításokat (pl. a ceruzás átírásokat) a hivatalos változásokkal (piros és kék tinta).
- A téglalapokra bontott szelvények (Bl.) segítenek a régi térképeken való eligazodásban, míg a hátoldali információk a szelvényszámokat adták meg.
- A georeferált térképeket összevetjük a mai térképekkel és a műholdfelvételekkel a hely megerősítéséhez.
Összegző gondolatok
A kataszteri térképek és iratok vizsgálata nem csak jogi és történeti érdekesség, hanem személyes történetek feltárására is lehetőséget ad. A korabeli dokumentumok alapján új fényt kapnak a családok lakóhelyei, birtokai és a telekkönyvi rendszerek fejlődése, amelyek ma is alapvetőek a földtulajdon és jogok tisztázásában.
Jelentős lépés volt a 19. századi és kora modern kori földfoglals és telekkönyvi rendszerek megértése érdekében végzett kutatások integrálása. A terv szerint további települések anyaga kerül feldolgozásra az OTKA-projekt (132723) keretében, az MNL OL és a helyi levéltárak együttműködésében.
Térképek és útvonaltervezés | Térképtípusok | Légköri irányok | Videó gyerekeknek
tags: #izsa #kataszteri #terkep