Jeli Arborétum helyrajzi szám: Információk és érdekességek
A Kám határában fekvő Jeli Arborétum nem csupán a rododendronok virágzása idején kínál felejthetetlen élményeket, bár tagadhatatlan, hogy ekkor mutatja legpompásabb arcát. Az arborétum különleges mikroklímája ideális élőhelyet biztosít olyan ritka növények és növénytársulások számára, amelyek egyébként egymástól nagy távolságokra fordulnak elő.
Napjainkban a Jeli Arborétumban látható a világon egyedülálló rododendron-gyűjtemény, amelynek 300 változata több ezer példányban kápráztatja el a látogatókat májusban illat- és színkavalkáddal. A gyűjtemény értékét emeli, hogy míg a nyugat-európai országokban található rododendron gyűjtemények túlnyomó többsége kertészeti fajtákból áll, addig a Jeli Arborétumban magonc eredetű, ezért genetikailag sokszínű idős állomány él. Az örökzöldek egyik természetes faja a ketaba havasszépe, mely a már kihalt katawba indián néptörzs nevét őrzi. Nagy lilás-rózsaszín virágai május-júniusban nyílnak. A Kaukázusból származó grúziai havasszépe május közepétől nyíló nagy virágai meleg ciklámen színűek. Nagy, fehér, illatos virágú a koreai azálea.
A Jeli Arborétumot gróf Ambrózy-Migazzi István alapította 1922-ben, aki már ezt megelőzően is úttörő munkát végzett az örökzöld növények kontinentális klímán történő honosítása terén. Trianon következményeként elcsatolták a Felvidéket, így a malonyai kertet is, a gróf ezért az anyaországban keresett új területet honosítási munkáinak folytatására. A Kemenesháton fekvő Jeliháláson találta meg a megfelelő feltételeket. A nyírfák, közönséges borókák és a seprőzanótok közé örökzöld növényeket ültetett. A cserjefoltokat nagy tömegben telepítette, a nyírfákhoz fenyőket társított. Az így létrehozott állományok egymást védték a nyári forró napsütéstől és a téli, hideg szelektől. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte.
A II. világháború alatt és az azt követő időkben az arborétumot nem gondozták, az 1950-es évekre a gróf Ambrózy-Migazzi István által telepített növényeknek csupán kis hányada maradt fent. A háború nyomai jelen vannak a gyűjteményben is, tank- és lövészárok, valamint egy ismeretlen katona sírja máig látható a Jeli Arborétumban.
A parki rész, az Ambrózy-szobor környéke a kert legrégebbi része, itt látható az eredeti és később kibővített Havasszépe (Rhododendron) gyűjtemény.
Az alátelepített fenyves nagyjából a parki rész és a tájövezetek közötti területet tölti ki, és a köztük lévő átmenetet szolgálja. Az itt élő erdei fenyők megfelelő árnyékolást biztosítanak a sétautakkal sűrűn átszőtt díszcserjés területnek.
A Kaponyás-patak völgyében kialakított Tájövezetekben a látogatók a Balkán- és az Ibériai-félsziget, Kis-Ázsia, a Kaukázus, a Himalája, Japán, Kína, a Mississippi-vidék, az Appalache- és a Sziklás-hegység társulás alkotó fajait ismerhetik meg.
A kertből kilépve érjük el gróf Ambrózy-Migazzy István nyughelyét, amelyet az alapító még életében jelölt ki. A sírkertben növényfoltok révén ismerhetjük meg a Malonyai Arborétum, a hajdani Jelihálás és a Jeli Arborétum jellegzetes növényeit.
2006-ban megépült az Ambrózy Emlékház, 2012-ben pedig megszépült az Ambrózy sírkert. A tanösvény nyomvonala taktilis burkolatú, az ismeretterjesztő táblákon Braille-írással is szerepel a vonatkozó információ.
2015-ben átadták a gróf Ambrózy-Migazzi Istvánról elnevezett, közel 20 méter magas kilátót, amely az őrségi népi építészet stílusjegyeit hordozza.
2019-ben egy közel 130 méter hosszú lombkoronasétányt alakítottak ki a Jeli Varázskertben, ahol az Óriások erdejében a mamutfenyők lombkoronái közt, 10 méter magasan sétálhatunk. A lombkorona ösvény alternatív perspektívát kínál a kertre.
Jeli arborétum 2020
Az arborétumot a fogyatékkal élők (igazolás bemutatásával) térítésmentesen látogathatják.
Helyrajzi számokkal kapcsolatos információk:
A honlapon szereplő helyrajzi számok tájékoztató jellegűek, tekintettel arra, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban bekövetkező változások (pl. egy ingatlan megosztása) átvezetése nem jelenik meg azonnal és minden esetben nyilvántartási rendszerünkben. A honlapon szereplő ingatlan-adatokra ezért jogot vagy kötelezettséget alapítani nem lehet. Az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos és helyi jelentőségű védett természeti területek által érintett ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számokat a védetté nyilvánító jogszabályok tartalmazzák. A törvény erejénél fogva fennálló (ún. „ex lege”) országos jelentőségű védettséget élvező természeti területeknek - lápoknak és szikes tavaknak - minősülő ingatlanokról az érintett földrészletek tulajdoni lapjaira a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban feljegyzett tények (jogi jellegek) nyújtanak hiteles információkat.
A Lechner Tudásközpont által fejlesztett helyrajziszám-kereső alkalmazás segít egyszerűen és gyorsan kideríteni egy ingatlan helyrajzi számát. Az www.lechnerkozpont.hu/hrszkereso oldalon ingyenesen, bejelentkezés vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül elérhető alkalmazás különösen hasznos lehet ingatlanvásárlás, hitelfelvétel vagy öröklési ügyintézés előtt, mivel sok esetben a cím önmagában nem elegendő az ingatlan egyértelmű azonosításhoz. Helyrajzi számot keresni cím segítségével, vagy az adott ingatlant a térképen kikeresve lehet, a találatot az app külön is kiírja és a térképen is megjeleníti. A választható rétegek közül akár hagyományos térképen akár ortofotón böngésszük az országot, belenagyítva a kiválasztott területbe láthatóvá válnak a telekhatárok, rajtuk a helyrajzi számmal és az épületfedvényekkel.
A helyrajzi szám egyedileg azonosítja az ingatlant a nyilvántartásban. Minden településen belül egyedi, ezért a helyrajzi szám megadásakor a település nevét is meg kell adni. Az ingatlan helyrajzi száma lehet belterületi, külterületi vagy zártkerti. Ha egy ingatlant felosztanak, a helyrajzi szám alátörést kap (pl. 1234/5).
tags: #jeli #arboretum #helyrajzi #szama