Jókai Színház nézőtér alaprajz és történeti áttekintés
A Nagyszínpad a főbejáraton keresztül közelíthető meg. Belépés után egyenesen haladva a nézőtéri ültetők segítenek eligazodni és elfoglalni a helyeket. A Sík Ferenc Kamaraszínház az Ibsen Ház bejáratán keresztül közelíthető meg. A Stúdiószínház az Ibsen-ház keresztül közelíthető meg. A nézőtérrel kapcsolatos alapvető figyelmeztetések: előadás alatt tartózkodni kell a hangos papírzörgéstől és a mobiltelefon használatától; az okosóránál érdemes csökkenteni a fényerőt vagy kiiktatni az értesítések villogását, hogy ne zavarják a közönséget; fotózás és videózás az előadás alatt nem engedélyezett.
Bevezető történeti szöveg: Békéscsabán az első színielőadásokat vándorszínészek tartották az 1840-es években, majd fokozatosan alakult ki a városban egy olyan réteg, amely magas színvonalú előadásokat igényelt. 1877-79-ben felépült a Vigadó, benne a színházteremmel, amely a város kulturális életének központjává vált. A Vigadó építésében fontos szerepet játszott Sztraka Ernő mérnök vezetése és Halmay Andor aradi építész tervei; az épületet 196 ez forintból valósították meg, és a díszítéseit részben a kor művészei készítették. A 19. század végére és a 20. század elejére a színház korszerűsítésének igénye egyre nőtt.
A Vigadó átalakulása és a fő nézőtér
Az 1913-as átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly tervei alapján történt Wagner József vezetésével, és gyakorlatilag új színházépületet hozott létre: a belső falakat lebontották, a nézőtér mintegy négy méterrel szélesebb lett, vasbeton mennyezetet építettek, és a földszinti illetve emeleti oldalakon páholyok és karzati részek kerültek kialakításra. A színpad süllyesztőkkel és zsinórpadlással látott el, a nézőtér minden szintről jól látható volt, a díszítés pedig fehér falak, kék csíkokkal.
Az 1913-as átalakítás után a Vigadó terem is megújult: aranyozott velencei metszett tükrök és intarziás parketta adták meg a tér elegáns hangulatát. A belső komfort javítását szolgálta a központi gőzfűtés beépítése és a fénysugarak modernizálása. Az új nézőtér 630 férőhelyes lett, ruhatárakkal, büfével és dohányzóval kiegészítve, a színpad kibővítésével, süllyesztőkkel és zsinórpadlással.
A századforduló után következő nagy felújítások során a belső terek korszerűsítésére törekedtek: 1927-ben a nagyterem felé korszerűbb födélszerkezetet építettek a teremben, hogy melegebb legyen; a 1930-as években pedig a Vigadó dekoratív részleteinek megőrzésével történt a korszerűsítés. A második világháború után 1953-ban a Vigadót ideiglenesen moziként használták, majd a színház nevét 1954-ben Békés Megyei Jókai Színházra változtatták, állandó társulattal.
Az épület későbbi megújításai és a mai nézőtér
Az 1960-as években újabb jelentős átalakítások történtek: a földszinti részeket átépítették, az üzleteket áthelyezték, a bejáratokat korszerűsítették, és a látványos portikusz 1989-ben készült el Kiss István tervei alapján. A portikusz a homlokzat részévé vált, a belső terek pedig továbbra is a közönség kényelmét szolgálják. Az 1994-es felújítás során a Vigadó terei és a színházi központ egésze korszerűsödött, a színházterem kapacitása 420 főre csökkent, de modernizált világítással, hangtechnikai rendszerekkel és kényelmes ülőhellyel várja a közönséget.
A 2000-es években a Vigadó rekonstrukciója teljesen megújult, a Norvég Alap és az Európai Unió hozzájárulásával 2008 és 2010 között felújították a színház melletti épületet, amely ma Ibsen Ház néven összművészeti központként működik. Ebben a központban helyet kap a Békéscsabai Napsugár Bábszínház és a Sík Ferenc Kamaraszínház (korábban Ibsen Stúdiószínház) is.
A nézőtér alaprajza a napjainkban
- A Nagyszínpad a főbejáraton keresztül érhető el.
- A nézőtér felépítése kényelmes ültetőhelyekkel biztosít jó rálátást a színpadra mindkét oldalról.
- A Sík Ferenc Kamaraszínház az Ibsen Ház bejáratánál érhető el.
- A Stúdiószínház az Ibsen-házon keresztül közelíthető meg, bal oldali lépcső vagy lift használatával érhető el a második emelet.
- Fotózás és videózás az előadások alatt nem engedélyezett.
Az 1879-es megnyitástól kezdve a Jókai Színház a város közösségi és kulturális központjává vált. A belső terek sokat változtak, de a Vigadó sokáig a város kulturális életének kiemelkedő helyszíne maradt, mely végül az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején újult meg teljes egészében. A Sík Ferenc Kamaraszínház és az Intimtér is része a mai összművészeti központnak, amely a helyi közönség kulturális igényeit szolgálja, miközben a nemzetközi és hazai színházi repertoár széles skáláját kínálja.
tags: #jokai #szinhaz #nezoter #alaprajz