József Attila lakótelep IX. – történet, mai környezet és közösségi élet

A IX. kerületben található József Attila-lakótelep története gazdag, összetett, és a korszak szocialista modernizációjának egyik jellegzetes példája.

A telep kialakulása és fő jellemzői

10 emelet, 11 lakószint (szintenként 6 lakás, kivéve földszint) a lakótelep mélyebb szerkezetét adja, a 1973-mas építés pedig a végső ütemet jelentette.

Az első időkben még csak a 7-8 emeletes ún. toronyházakba építettek be központi fűtést, az alacsonyabb tömbházakban cserépkályhák melegítettek.

Az első házak még téglaépítésűek voltak, de hamarosan itt alkalmazták először az ún. kohóhab-salakos nagyblokkokat is, mely technológiát a panelek elődjének, minőségét illetően pedig a panelek Rolls-Royce-ának is nevezhetnénk.

1960-ban kapta a József Attila nevet, 1961-ig 2312 lakást adtak át, és a következő húsz évben a több mint 6 ezer új lakás mellett bölcsődék és óvodák, három általános iskola, művelődési ház, mozi is épült, valamint az ország akkori legnagyobb közértje és játszótere is itt valósult meg.

Az utcák 1962-1963-ban kaptak nevet - 14 új utcanévről döntöttek, vagyis az első lakók többsége „névtelen közterületen” élt éveken át.

Építészeti koncepció és környezet

A Buváti építészének elképzelése minden ízében más volt, mint a pár évvel korábbi - és azóta másutt időtállónak bizonyuló - szocreál lakótelep-koncepció.

Mester Árpád tervei szerint a laza szövetű úthálózat, a három-, négy-, és hétmeletes típusépületek tájolása, valamint a zöld területek kiemelt figyelembe vétele dominált.

Ma már egyértelmű, hogy az építészre a hasonló irányú skandináv törekvések hatottak, bár ezt akkoriban nem nagyon reklámozta senki.

A lakótelep zöldövezeti jellegét a hatvanas évek elején ültetett növényzet adta, amely máig meghatározza a környezetet.

Építészeti és társadalmi sikerek

A lakótelep első időkben központi fűtést kapott a toronyházakban, és a helyiek között gyorsan kialakult lokálpatriotizmus.

A propaganda is ügyesen meglovagolta ezt a sikertörténetet, a nyomorúságos Mária Valéria-telepet pedig a korszak szimbólumává tették.

A József Attila-telepen élők száma 1968-ban már meghaladta a 20 ezret, ez volt akkor a legnagyobb lakótelep Budapesten.

Ez a terület a fiatalok és gyerekek aránya tekintetében is kiemelkedő volt a fővárosban, miközben a szellemi dolgozók aránya is magasabb volt a szakmunkásokénál.

Közlekedés és hozzáférhetőség

3-as metró átadása és több buszjárat megindítása 1980 márciusától jelentős javulást hozott a közlekedésben.

Kötöttpályás tömegközlekedési eszközök, mint például az M3-as metró, illetve a 3-MAS villamos 3-4 percre vannak a lakóteleptől.

Buszmegálló (84, 84E, 123, 123A, 181, 281, 999) 4-5 percre található.

Közösségi élet és szolgáltatások

Bevásárló központok a közelben: SHOPMARK, KÖKI TERMINAL 5-6 percre.

Bevásárlási lehetőségek: LIDL, SPAR, ALDI 5-6 percre.

Street Food, illetve éttermek, cukrászdák 4-5 percre.

Az intézményi és közösségi élettel összefüggő fejlesztések közé tartozott, hogy 1955-ben megosztották előre a lakótelep közelében a közösségi területeket, és a későbbi évtizedekben folyamatosan bővítették a kulturális és szolgáltatási lehetőségeket.

József Attila-lakótelep ma

A kilencvenes évek elején a telep megőrizte alapvető szerkezetét, és a 2000-es években növényzetével és zöldfelületeivel továbbra is vonzó zöldövezetnek számít Budapesten.

A lakótelep értékálló, és a mai négyzetméterárak is magasnak mondhatók pesti viszonylatban.

Kulturális és történeti összefüggések

A Mária Valéria-telep felszámolása és a lakótelepek története összekapcsolódik a budapesti várostervezés és a társadalmi átalakulások hosszú történetében.

A kilencvenes évekig tartó átalakítások során a lakótelep jellegzetes mintázata megőrződött, és továbbra is vonzó hely a közösségi életre és a megőrzött történeti környezetre helyeződik a hangsúly.

Infographic: A József Attila-lakótelep elrendezése és közlekedési kapcsolatai

tags: #jozsef #attila #lakotelep #ix

Népszerű bejegyzések: