Kapolna a várhegyen: A Szent György-kápolna történeti alaprajzai és megújulása Veszprémben

A Szent Mihály-székesegyház északi oldala mellett 1957-ben kerültek elő a város talán legrégebbi épületének maradványai, a Szent György kápolna. Az egyterű körkápolna (rotunda) félkörívesen záródó szentéllyel épült 1002-nél korábban, de 972 után. Bizonyosan a székesegyházat megelőzően épült, mert a tájolásuk sem azonos, és a székesegyház keresztházának fala ráépült a korábbi rotunda falára. Közelében ekkor egy palotának feltételezett épület állt, amely Géza / Szt. A kápolna keresztelő egyház (ecclesia baptismalis) vagy királyi kápolna (capella regia) lehetett. Nevét patrociniumát pedig a Szent György fej-ereklyéről kaphatta, amelyet Bazileosz bizánci császártól kapott a közös hadjáratuk után.

Rich-text image: Szent György-ereklye és kísérőlegendák

A legenda szerint Szent István fia Imre herceg itt tette szüzességi fogadalmát. A 1110 körül íródott Szent Imre legenda így ír erről: „Megtörtént, hogy mikor egyik éjjel titokban... a igen ősi és ódon templomba... Isteni hang bent a magasban így szólt: A legkiválóbb dolog a szüzesség!” A kápolnával kapcsolatos események később összekapcsolódtak a Szent Imre-történettel és a bazilikális környezet történetével.

A 13. század második harmadában a rotundát lebontották, és a helyére a székesegyház tengelyével párhuzamos nyolcszög alaprajzú, félköríves szentélyzáródású kápolnát emeltek. Ezt a környező grandiózus építészeti megoldásokkal gazdagon díszített gótikus kápolnát a XV. században Vetési Albert püspök restaurálta. A kaput vörös márvány címerével díszítette, és a kápolnában vörösmárványból készített oltár állíttatott.

- A kápolna 1831-re lett készen, a kolerajárványban elhunyt fiának emlékére. -

A kápolna történetében 1401-ben Zsigmond király is felkereste, s a 15. század második felében Vetési Albert püspök felújíttatta az épületet. A szentély és az oltár szobrai kapódtak a XV. század végén, és a patrónus sírkövét is a későbbiekben megfigyelhetjük. A 16-17. században a város többször török kézre került, a kápolna pedig részben leamortizálódott. A barokk korban a Nagyszeminárium épülete részben ráépült, és a kápolna a 18. században átalakuláson ment keresztül.

Veszprém történeti sírkertje és Haiszler-kápolna

1957-ben kezdődött a romok feltárása. 1959-ben alacsony védőtetőt emeltek a romok fölé, és kőtár létesült a szűkös térben. A jelenlegi megújítás során végzett régészeti kutatások új adatokkal szolgáltak, és kiderült, hogy a kápolna már az 11. században létezett. A romokat ma vasbeton védőtető fedi, és a tervek szerint a környezeti rendezés lehetővé teszi a történeti hagyományok folytatódását. A plan szerint a kápolna és a Szent Mihály-székesegyház közötti kapcsolatok megőrzése kiemelten fontos.

Új Szent György-kápolna koncepciója és védőépület

Az új Szent György-kápolna környezete két fő térre oszlik: a nyilvános főtér a székesegyház melletti oldalon, és egy kisebb, takarásban lévő tér a Szent Lélek-kápolna területén. A belső térben nagy üvegfelületek és vasbeton alaptestekre támasztott finom acélpillérek ritmikus rendje biztosítja a könnyedséget és a történeti falak megőrzését. A belső középpontot körbefutó, festett stukkódíszes főpárkány és a háromrészes tagolás adja meg az enteriőrt, amelyben a korábbi falfestmények részben megőrződtek, a kupola pedig a legsúlyosabb veszteségek ellenére is jellegzetes motívumokat mutat.

A kápolna jelenlegi funkciója liturgikus terek és kisebb események fogadására is alkalmas, például keresztelések, olajszentelések és más pasztorális események számára. A várnegyedben zajló megújítás folyamata lehetővé teszi a történeti emlékek széles körű bemutatását és a turisták részére történő vezetett látogatásokat is. 1 kivonat az Építéstörténeti Tudományos dokumentációból - Készítették: Fülöp András és Koppány András régészek - Budapest, 2021.

Részletek a kör alaprajzú kápolnáról és a bemutató térről

A kápolna gazdag történeti háttere

Veszprém legkorábbi építészeti emléke között említhető a középkori rotunda, melyet a 9-10. században építettek, és amely a Szent Mihály-székesegyház és a Nagyszeminárium között állt. A rotunda felépítésével a település vallási és királyi központja is összetalálkozott. A 13. században az épületet környezetében kibővítették, és az új nyolcszög alaprajzú kápolna a székesegyházzal párhuzamos tengellyel rendelkezett. A 15. század közepén Vetési Albert püspök a kápolnát tovább ékesítette, és a kápolnába áthelyezte a síremlékeket. A 16-17. században a törökök pusztításai és a későbbi katonai telepítés következtében az épület súlyosan megsérült.

Vetési Albert sírkövének rekonstrukciója és a kápolna barokk elemei

Az 1950-es években megkezdett feltárások jelentős új adatokkal szolgáltak a tér és az épület felépítéséről. A 20. századi helyreállítás és a modern védőépület megtervezése során a kutatók megpróbálták megőrizni az eredeti környezeti összefüggéseket, és a kápolnát visszahelyezni a történeti liturgikus térbe. A projekt célja az volt, hogy a romok megőrzése mellett a látogatók számára érthető legyen a hely történeti összefüggése, és a kápolna újra liturgikus térként funkcionálhasson.

Környezet és megközelítés a Szent György-kápolnához

Hagyományok és kortárs rekonstrukció

A Szent György-kápolna története a középkori legenda és a tényszerű régészeti feltárás összefonódása. A Szent Imre legenda szerint itt tett szüzességi fogadalmat a herceg, ezt az emléket a kápolna padlójában található üveglap alatt megtekinthető eredeti burkolat őrzi, amelyen Imre térdelt. A kereszttel jelölt rész és a földből előkerült szent ereklyék története mind a hely kulturális jelentőségét erősítik. A modern építészeti koncepció hangsúlyt fektet a történeti kőfalak megőrzésére és a mesterséges rétegzettség kerülésére, így a hely megfelel a 21. századi látogatói igényeknek is.

Imre herceg és Szent György kápolna kapcsolata

A terveket a helyszín történeti adottságaihoz igazítva dolgozták ki: a romok körül egyedien elhelyezett pillérek és rudak segítik a felépítményt, miközben a belső teret nagy üvegfalak és finom acélrácsok veszik körül. A projekt célja, hogy a kápolna liturgikus térként és történeti bemutatóhellyé váljon, amely összeköti a Szent Mihály-főszékesegyházat a Várnegyed történeti magjával.

Keresztház és a felújított körkörös terek kapcsolatai

Részletes források és olvasói útmutató

1 kivonat az Építéstörténeti Tudományos dokumentációból - Készítették: Fülöp András és Koppány András régészek - Budapest, 2021. - Az épület megőrzéséhez és új funkciókhoz kapcsolódó döntések megalapozásában fontos. A püspöki palota és a Szent Mihály-székesegyház vezetett látogatásai, a Boldog Gizella Kápolna és a Szent György Kápolna látogathatósága a városi séták részei. A kápolna korai körtemplom szerepe és volt rotunda jellegének részletes leírása hozzájárul a történeti rekonstruáláshoz.

Írásos források és régészeti kutatások az 1957-es feltárásról

A kápolna körüli terület megújításának következő szakaszai a történeti terek teljes feltárását és a bemutatóterek kifejlesztését fogják felölelni. A tervek szerint a Szent György-kápolna megőrzése és a környező épületek feldolgozása, a modern anyaghasználat és a történeti falak tanúfelületek révén történő bemutatása lehetővé teszi a látogatók számára a mélyebb kultúrtörténeti élményt.

Veszprém várnegyed rekonstrukciós tervének vizuális részlete

Meta leírás és kulcsszavak

tags: #kapolna #veszprem #alaprajz

Népszerű bejegyzések: