A kaució elszámolásának és kezelésének szabályai
Akár tulajdonosok vagyunk, akár bérlők, jó, ha ismerjük a bérleti jogviszony szabályait, hogy elkerüljük az esetleges konfliktusokat. A kaució a köznyelvben az óvadékot jelenti, amit biztosítéknak is hívhatunk, de semmiképp nem kaukciónak. A kaució a latin cautio ’óvatosság, elővigyázatosság; óvadék, jótállás’ szóból ered. A téves kaukció kifejezés eredete kapcsán csak találgatni lehet. Alakilag talán az aukció ’árverés’, esetleg az akció ’cselekvés, eljárás’ hatását fedezhetjük fel benne.
A kauciót a jogban óvadékként tartják nyilván, melynek szabályait a Polgári Törvénykönyv taglalja. Az írásos lakásbérleti szerződésbe a felek kölcsönös megállapodásán túl azt is belefoglalják, hogy ezt az összeget mire fordíthatja a bérbeadó. Jellemzően elmaradt bérleti díjat, közüzemi tartozásokat vagy az ingatlanban keletkezett károkat lehet fedezni belőle, és csak az előzetesen megállapított okok miatt tartható vissza.
A főszabály szerint a bérleti jogviszony megszűnésekor vissza kell adni az óvadék teljes összegét, ha a bérlő megfelelő állapotban, fizetési kötelezettségeinek eleget téve hagyja el az ingatlant. A rendeltetésszerű használatból eredő állapotromlás nem lehet indok az óvadék visszatartására, hacsak a felek máshogy nem állapodtak meg. Előfordulhat, hogy még a határozott idejű bérleti jogviszony fennállása során hozzá kell nyúlni a biztosítékhoz, például abban az esetben, ha a bérlő elmulasztotta kifizetni közüzemi számláit.
Mi történik akkor, amikor vita alakul ki a bérlő és bérbeadó között az óvadék visszafizetésével kapcsolatban? Bár logikusnak hangzik, hogy a fennmaradó egy-két hónapnyi lakbért a bérlő a biztosítékból finanszírozza, ez mégsem túl szerencsés megoldás. Mi történik ugyanis akkor, ha épp az utolsó napokban okoz valami kárt az ingatlanban?
Magyarországon a biztosíték mértéke jellemzően két havi bérleti díjnak felel meg, de ez mindig a bérbeadó és a bérlő közötti megállapodás kérdése. Fontos, hogy a szerződés tartalmazza a meghatározott díjtételt, és rögzítsük benne az átadás-átvétel feltételeit is.
A Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében, ha a biztosíték összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, akkor a túlzott mértékű óvadékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti. Ilyen esetekben a testület megvizsgál minden tényezőt, ami a kaució mértékét befolyásolhatja.
A házilag készített lakásbérleti szerződések gyakran hiányosak és éppen akkor nem nyújtanak megfelelő garanciát egyik félnek sem, amikor szükség lenne rá. A felmérésben résztvevők nagy többsége tudta, hogy a házilag vagy ügyvéd segítségével készített szerződés esetén a bérlőnek nem kötelező közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tennie, de a bérbeadó a birtokbaadás feltételéül szabhatja ezt. Azért egyre népszerűbb ez a megoldás, mert elég, ha csak a bérlő megy el a közjegyzőhöz, de a nyilatkozatban vállaltakat közvetlenül végre lehet hajtani, hasonlóan a közjegyzői okiratba foglalt szerződéshez. Egyoldalú kötelezettségvállalás vagy közjegyző által készített bérleti szerződés nélkül nincs könnyű dolga a tulajdonosnak, ha a bérlő nem hajlandó kiköltözni a szerződés lejárta után.
A közjegyzők tapasztalatai szerint egyre népszerűbb megoldás, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kérnek a bérlőtől a kiköltözésre, de azt kevesebben tudják, hogy ezzel a bérleti díj megfizetését is garantálni lehet.
A gyakorlatban az, hogy a kaució felhasználása mire terjedhet ki, például a bérlő az utolsó hónapokban lelakhatja-e, ahelyett, hogy visszakapná, mindig a felek közös megegyezésén múlik. Feltétlenül érdemes mindezt alaposan átbeszélni, és a kaució összegével együtt a bérleti szerződésbe is belefoglalni, ezzel elejét lehet venni az esetleges vitának.
Akár albérlők, akár tulajdonosok vagyunk, érdemes tisztában lenni a kauciót övező jogi tudnivalókkal!
Kaució a munkaviszonyban
A bérleti szerződések kapcsán közismert a kaució, hivatalos nevén óvadék, ami a bérlő által okozott károk, elmaradt fizetések biztosítékaként szolgál. A munkaviszonyban is létezik kaució, ha kárt okozna a munkavállaló? Bizony a munkaviszonyban is van lehetőség biztosítékot kérni a dolgozótól. Olyan ez, mint a bérleti szerződéseknél a kaució. Munkavállalói biztosíték a hivatalos elnevezése. Ezt a megállapodást tartalmazhatja a munkaszerződés, de akár külön szerződés is. Ám még írásbeli megállapodással sem kötelezhető minden dolgozó biztosíték adására.
A biztosítékot készpénzben vagy utalással adhatja át a munkavállaló. Később, az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését. Lényeges feltétel, hogy a munkáltató nem költheti el akármire a biztosítékként kapott összeget. Az csak a munkáltatói kártérítési igény kielégítésére használható, de nem minden kár esetén. A számlával járó banki költséget nem lehet a dolgozóra terhelni.
Az óvadék vagy kaució ősrégi, a polgári jogi ügyletek széles körében alkalmazott szerződésbiztosíték. Lényege, hogy az óvadékot nyújtó személy pénzt - esetleg más vagyontárgyat - ad a vele szerződő másik félnek, aki, ha az óvadékot nyújtóval szemben később követelése lenne, az óvadék összegéből azt közvetlenül kielégítheti. Ez kétségtelenül nagy biztonságot jelent a kaució birtokosának, hiszen nem kell bajlódnia követelésének érvényesítésével.
Elvben remekül funkcionálhat az óvadék a munkaviszony keretei között is - legalábbis munkáltatói szemmel. Tekintve, hogy a munkaviszony természeténél fogva a munkáltató pénzét, árukészletét, eszközeit, ingatlanait (stb.) többnyire a munkavállalók kezelik, a munkáltató nagy biztonságban érezheti saját vagyonát, ha a munkavállalóktól kauciót szed be, és ha az alkalmazottai neki kárt okoznak, ebből azon nyomban be is hajthatja a követelését. Ugyanígy, ha a munkavállaló munka közben másnak - például ügyfélnek, partnernek - kárt okoz, amelyet e kívülálló személy a céggel szemben érvényesít, a munkáltató számára jelentősen egyszerűsíti a helyzetet, ha a kaucióból mindjárt levonhatja maga számára a harmadik személynek kifizetett kárösszeget.
A 2012-től hatályos munka törvénykönyve a korábbi bizonytalanságok eloszlatása végett rögzíti az óvadékkérés feltételeit. Az óvadékot vagy kauciót e törvény „munkavállalói biztosíték” elnevezéssel illeti. Most már biztosan tudható tehát, hogy lehetséges kauciót kérni a munkavállalótól.
A legfontosabb korlátozás, hogy a munkavállalói biztosíték csak meghatározott feladatokat ellátó munkavállalóktól kérhető: feltétele, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt vagy más értéket vegyen át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesítsen. A törvény e megszorításából egyenesen adódik az az értelmezés, hogy nem akármilyen munkáltatói kár fedezetére szolgálhat a kaució, hanem csupán ama károk esetén alkalmazható, amelyek a munkavállaló fenti, pénz- vagy értékkezelői feladataival kapcsolatosak (vagy ezek ellenőrzéséhez kapcsolódnak).
A munkavállalói biztosíték nyújtásával kapcsolatos további fontos korlátozás, hogy ennek letételére a munkavállaló egyoldalú munkáltatói utasítással nem kötelezhető, csakis a felek írásbeli megállapodása alapján kerülhet sor a biztosítékadásra. A munkavállalói biztosíték összegének is határt szab a törvény: a kaució nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét.
A törvény gondoskodik arról is, hogy a munkavállalói biztosíték, mely voltaképpen a munkavállaló vagyonába tartozik, de a munkáltató birtokába kerül, ne keveredjen össze a munkáltató vagyonával. E célt szolgálja az az előírás, miszerint a munkáltatónak a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon köteles az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni.
A munkáltatónak a fel nem használt biztosítékösszeget természetesen azonnal vissza kell fizetnie, ha a munkaviszony megszűnik, vagy a munkavállaló munkaköre oly módon változik meg, hogy már a pénz, érték átadás-átvételével - illetve ennek ellenőrzésével - kapcsolatos feladatai megszűnnek. Sőt, a munkavállalói biztosíték még kamatozik is: visszafizetéskor a jegybanki alapkamattal növelt összeget kell visszaadni.
Ha a munkáltató megfelelő személytől, megfelelő formában, megfelelő célra, megfelelő összegben szed be munkavállalói biztosítékot, és azt megfelelően is kezeli, sőt be is következik az a káresemény (leginkább: pénztárhiány), amely alapot ad a kaucióból való kielégítésre, még akkor sem juthat hozzá korlátozás nélkül a hiánynak megfelelő összeghez. A törvény ugyanis rögzíti, hogy a biztosíték a kártérítési igény kielégítésére kizárólag a munkabérből való levonás szabályai szerint használható fel. Vagyis: a kárösszeg automatikus és közvetlen levonásra nincs lehetőség a munkavállalói biztosítékból (ahogy a még ki nem fizetett munkabérből sem). A kárigény érvényesítéséhez vagy a munkavállaló hozzájárulására van szükség, vagy egy jogerős munkáltatói fizetési felszólításra (ha ennek feltételei fennállnak), vagy végrehajtható bírósági határozatra. Tehát a szabályszerű munkáltatói igényérvényesítés kötelező lépéseit semmi esetre sem lehet megspórolni munkavállalói biztosíték letetetése után.
A biztosíték igazi előnye a végrehajtás terén mutatkozhat: tehát ha a munkáltató kezében van már egy jogerős fizetési felszólítás vagy egy jogerős, végrehajtható bírósági határozat arról, hogy a munkavállaló tartozik neki, akkor a kaucióból ezt már saját maga kielégítheti, elkerülve egy esetleges végrehajtási procedúrát.
Vitézy: Hamis állítások miatt jogi lépéseket fontolgat a Budapesti Közművek
A Raiffeisen Yelloo diákszámla pont neked való 0 Ft-os számlavezetési díjjal, 0 Ft-os első éves betéti kártya díjjal, és ingyenes online átutalással 50 000 Ft-ig. 18 éves kor felett egy szelfivel akár pár perc alatt megnyithatod.
tags: #kaucio #elkulonitett #szamlan