Kazincbarcika kolorizált útja: a Kolorcity arculatváltása és közösségi megújulása
Kazincbarcika, a rendszerváltás utáni gazdasági változások egyik nagy vesztese, 2011 óta következetes munkával próbál kitörni nehéz helyzetéből. A mára Kolorcity névvel fémjelzett új imázs és az ehhez kapcsolódó számos program láthatóan elmozdította a várost a mélypontról. A program egyik, alulról szerveződő elemét az URBACT is befogadta jó gyakorlat gyűjteményébe. A szocialista ipar felfejlesztésének időszakában kiépült város kiútkereső programja egyfajta arculatváltáson alapult. Az együttműködő szakemberek javaslatai és a nyilvános ötletpályázatok nyomán a „színes város” koncepciót kezdte el a település megvalósítani 2013-ban.
Ezzel együtt megkezdődött a köz- és lakóépületek homlokzatainak kiszínesítése művészeti alkotásokkal. Mára 33 színes házfal és különféle anyagokból készült modern szobrok, alkotások formájában jelenik meg a kreativitás, művészet a köztereken. Az idei évben egy világhírű holland művész, Remko van Schaik 3D hatású „robot unikornis” alkotása jelentett újdonságot. A fejlődéshez természetesen nem elég a dekoráció; a Kolorcity program átfogóan törekszik a közterületek minőségének javítására, a város élhetőbbé tételére. A városrészeket összekötő új kerékpárutaknak köszönhetően Kazincbarcika 2016-ban például elnyerte a „Kerékpárosbarát település” címet. Kazincbarcika a közterületek pihenőfunkcióinak erősítése során innovatív elemeket is meg tudott valósítani: Magyarországon elsőként olyan szabadtéri okos játszóeszközöket telepítettek, amelyek digitális vezérlésük révén nyújtják az aktív mozgás élményét a szabadban.

Az URBACT program Jó Gyakorlat felhívására ugyanakkor a város egy olyan programmal jelentkezett, amely lényegében alulról indult, és sikere éppen egyszerűségében rejlik. A kazincbarcikai Idővár Nyugdíjas Kulturális Klub tagjai korábban saját maguknak szerveztek szabadidős programokat, később kezdték ezekbe tudatosan - a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ közreműködésével - bevonni a herbolyai városrész szegregátumában élő hátrányos helyzetű gyerekeket. 2013-ban, a kezdeményezés sikere kapcsán rendszeresítették a foglalkozásokat, ami már a város teljes területére kiterjedt. Ennek részeként a családsegítő munkatársak koordinálásával a nyugdíjas klub tagjai, döntően korábbi pedagógusok, önkéntes módon kezdetben heti 2 nap délutánonként foglalkoztak a 7-15 éves, hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel, iskolai kimaradással veszélyeztetett, többségében roma származású gyerekekkel. 2016-ban 600 alkalommal kb. 25 gyermek vett részt rendszeresen a programokon.
Az URBACT célja a jó gyakorlatok gyűjtésével az, hogy inspirációt vagy akár adaptálható megoldásokat ajánljon fel városi vezetőknek, szakembereknek. Ilyen szemmel nézve különösen fontosak azok a körülmények, amelyek egy jó gyakorlat kialakulásához, sikeréhez hozzájárultak. Lényegében nincs olyan helyspecifikus adottság, ami szinte bármelyik kis- vagy középvárosban ne állna rendelkezésre. Ebben a méretben még élnek a belső bizalmi kötelékek. A lokálpatriotizmus, a város és az ott élők iránti elköteleződés igen erős. Sok fiatal hagyta el a térséget a jobb megélhetés reményében, így a helyi nyugdíjas korosztály körében többen vannak, akiknek távol élnek a gyermekeik, unokáik, ennélfogva több idejük, energiájuk marad az aktívabb közösségi élet szervezésére. Az idősebb korosztály önmagát kezdte el megszervezni. A szociális szolgáltató feladata volt ugyanakkor a szociális rehabilitációs program megvalósítása.
Ez az együttműködés teljesen önkéntes alapon történik. Az önkormányzat közvetlenül nem vállal operatív szerepet az együttműködésben, az együttműködés keretfeltételeit biztosítja. A program lényegében a nyugdíjas klub és a szociális szolgáltató központ együttműködésével valósul meg. Elmondható azért, hogy különböző akciókba más civil szervezetek, intézmények is bekapcsolódnak. A nyugdíjas klub 2014-től a fiatalokat foglalkoztató témákban (pl. párválasztás, ünnepek, önkéntesség) un. Nincsenek konkrét bővítésre vonatkozó tervek. Ennek a jó gyakorlatnak a lényege, hogy egy olyan önkéntes tevékenység valósult meg, amely minden résztvevő félnek gyümölcsöző, mindenki jól érzi magát benne. Ez egyben a fenntarthatóság záloga is. Aki akar és tud, bekapcsolódhat, de a kapacitások nem bővíthetők nagyságrendekkel. A programban résztvevők ugyanakkor nyitottak az új dolgokra, új partnerekre, így lehet, hogy egyes tevékenységek idővel változnak, színesednek. Jelenleg például a Gömörszőlősön működő Életért Műhely Alapítvánnyal vannak közös kreatív tevékenységek, például madáretetők készítése és közös kihelyezése.

Kazincbarcika 2017 októberében mutatja be a fent részletezett jó gyakorlatot az URBACT Városfesztiválon Tallinban. Kazincbarcika mellett Budapest 11. kerülete pályázott és nyert az URBACT Jó Gyakorlat felhíváson a Budapest100 programsorozattal. 2017. Természetközeli álomotthon Dédestapolcsányban - ezzel a felhívó megszólítással kezdődött a hosszú út a városi imázs és a helyi gazdaság újraélesztéséhez. A Lázbérci-víztározó tőszomszédságában keressük az új otthonunkat, és megtaláljuk az ehhez kapcsolódó ingatlanlehetőségeket a térségben.
A város a Kolorcity program keretében arra törekszik, hogy az imázs-váltás mellett élhetőbb lakókörnyezetet alakítson ki: az EU támogatások felhasználásával átalakította a fő utcát, a belváros közlekedését új gyűjtő utak építésével átszervezte, lehetővé téve forgalomcsillapított sétálóövezetek kialakítását. A zöldterületek megóvása és fejlesztése is kiemelt szerepet kapott: 2016-ban Virágos Magyarországért versenyen Arany Rózsa díjjal ismerték el a város zöld törekvéseit. A város új arculata és a sportos életmód támogatása összhangban áll a közösségi megújulás céljaival: Kolorcity programszerűen bővíti a közösségi aktivitást és a helyi identitást.

A gazdasági fejlesztés terén a város központjában megvalósult ipari park, vállalkozásfejlesztési fórumok és ingyenes üzletfejlesztési tanácsadás is hozzájárult a helyi foglalkoztatás növeléséhez. 2013 és 2016 között a Svájci Hozzájárulási Program támogatásával innovációs központ épült, és egyedülálló közösségi-finanszírozási modell alapján állították össze a helyi pályázati alapot. Az alap négy körben nyújtott vissza nem térítendő támogatást, amely 102 millió forintos magántőke bevonásával 188 millió forintos támogatást jelentett. Ennek eredményeként 36 projekt valósult meg, ami 37 új munkahelyet teremtett a térségben.
A város jelenleg is fejleszt: az oktatás-nevelés energiahatékonyságát modernizálták, az egészségügy átszervezése ellenére korszerűsítették a kórház részeit, felújították a háziorvosi szolgáltatásokat. A szociális szféra kiemelten támogatja az idősek, fogyatékkal élők és hátrányos helyzetűek integrációját, például az Idővár Nyugdíjas Klub és a Kulturális Klub példáján keresztül. A Kolorcity jövőbeni céljai közé tartozik a közösségi megújulás erősítése, a kreativitás, az alkotó vágy és a művészeti szabadság szélesebb körű megjelenítése, a KolorAkadémia programsorozat kibővítése, a „játékos tudomány” látványos előadásainak folytatása, és a fiatalok irányítása olyan szakmák felé, amelyek a térség vállalatainál helyezkedéshez vezetnek.
A Kolorcity program napjainkban is folytatódik: a helyi közösség által vezetett kezdeményezések között továbbra is fontos a közösségi összefogás és a kreativitás terjesztése. A város imázsának sikeres átalakulása példázza, hogy megfelelően szervezett márkaépítés és helyi részvétel együtt képes a nehéz gazdasági környezetből is előrevívő fejlődést hozni.
tags: #kazincbarcika #lakotelep #tanulmany
