Kecske istálló alapterület számítása: hogyan határozzuk meg a hasznos alapterületet?

A „hasznos alapterület” fogalmát az OTÉK (hivatalos nevén 253/1997. (XII. 20.) Korm. A definíció a nettó alapterületre hivatkozik, amely jelentéséről és kiszámításáról részletes cikkünket itt olvashatja. az ingatlan szabad alapterülete, a falak és más épületszerkezetek beleszámítása nélkül.

A hasznos alapterület kiszámításához a nettó alapterületnek azt a részét kell vennünk, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A hasznos alapterület kiszámításhoz meg kell mérnünk az összes helyiség belső szabad méretét, és ezeket összeadnunk. Azokat a területeket, amelyek fölött a belmagasság nincs legalább 1,90 méter, nem szabad hozzáadnunk. Ilyen területek például a tetőtér-beépítések oldalsó szakaszai vagy a lépcsők alatti tárolók.

Társasházi lakások esetén ilyen területek általában nincsenek is, így a nettó és a hasznos alapterület megegyezik. Tetőtér esetén meg kell keresnünk a szobának azt a részét, ahol a belmagasság nagyobb, mint a küszöbérték, és ennek alapterületét számításba vennünk. A hasznos alapterület definíciójából adódik, hogy nem számítandó bele semmilyen épületszerkezet (fal, oszlop, kémény, szellőző, nyílászáró), a méretfelvételt mindig a helyiség vakolt falsíkjától kezdve kell megtennünk, a szabad belső méretekkel. A jogszabályi fogalmak alapján tehát a garázs a hasznos alapterület részét képezi. Családi házak esetében a garázs alapterületét egyszerűen hozzáadjuk a ház többi részének hasznos alapterületéhez. Társasházakban már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ugyanis a lakástól elszeparáltan megtalálható beállóhelyek beszámításáról nincs semmilyen hivatalos rendelkezés.

Infografika: Hasznos vs. nettó alapterület meghatározása

Mit érdemes figyelembe venni a számítás során?

A szerző személyes értelmezése szerint csak a lakástól tulajdonjogilag elválaszthatatlanul létező teremgarázs helyek számíthatóak hozzá a lakás hasznos alapterületéhez. Ezért szeretnénk most egy kis segítséget nyújtani, és összefoglalni, mi mindent kell figyelembe venni alapterület számításakor, hány különböző módon lehet a problémakört megközelíteni, és miként lehet könnyíteni a folyamaton!

Ennek megfelelően a tényleges vagy bruttó alapterületbe az épületszerkezet területe is beleszámít, tehát a falak vastagsága is. Ez már valamelyest egyértelműbb, hiszen egy ingatlannak lehetnek olyan részei is, például erkély, loggia, terasz, pince, stb. Azaz ha egy lakás alapterülete 50 m2 és tartozik hozzá egy 4 m2-es erkély, a fűtött alapterülete akkor is 50 m2 lesz, az energetikai tanúsítás során nem lehetséges figyelembe venni a fűtetlen részeket.

Viszont ha rendelkezésünkre áll komplett alaprajz, különösen, ha újépítésű ingatlanról van szó, akkor nem szükséges teljes körű felmérés, legfeljebb egy-két ellenőrzés. Bízza hát a dolgot ránk, szakértőkre, és biztos lehet az eredmény hitelességében!

Diagram: Nettó, bruttó és hasznos alapterület viszonya

Jogszabályi háttér és definíciók

Mindig fontos megkülönböztetni a nettó, bruttó, hasznos és redukált alapterület fogalmait. A hasznos alapterületre vonatkozó meghatározások az OTÉK, a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a hozzá kapcsolódó későbbi módosítások gyakorlatában értelmezettek. Tetőtér esetében a TÉKA megkülönbözteti a beépített tetőtér és a padlás fogalmát: a padlás beépítetlen tetőtér, nem minősül építményszintnek, így nem számít bele a hasznos alapterületbe. A belmagasság minimumát 1,9 méterre állapítják meg, amely a hasznos alapterület beleszámításának alapja.

Ami a garázs és a loggia, erkély, terasz alapterületét illeti: a fedett, három oldalról zárt külső tartózkodók közé tartozó erkélyek, loggia és fedett terasz 50%-os arányban kerülhettek a teljes alapterületbe, ezen felül a pinceszinti részekre vonatkozó speciális szabályok érvényesek. A külső fedett területek esetében azonban a belmagasság és fedettség alapján kerül meghatározásra, hogy beletartoznak-e a hasznos alapterületbe.

Táblázat: Fedett külső tartózkodók beleszámításának feltételei

Tetőtér és lakóingatlanok specifikus szempontjai

A tetőtérnél fontos, hogy a belmagasság a 1,9 métert elérje, mert csak ekkortól számít bele a hasznos alapterületbe. Így a tetőtér beépítése során a beépített részek és a belmagasság aránya határozza meg a hasznos alapterület nagyságát. A padlás beépítetlen tetőtér, nem minősül építményszintnek, tehát nem számít bele a hasznos alapterületbe. A garázs definíciója a TÉKA szerint is létezik, de csak akkor számít a hasznos alapterületbe, ha belmagassága eléri vagy meghaladja az 1,9 métert. A beépített tetőtér és a loggia viszonyában a fedettség és a három oldalról zárt falak kizáró jellegétől függ, hogy hogyan alakul a hasznos alapterület.

Képlet a hasznos alapterület kiszámításához tetőtér esetén

Otthon Start és CSOK Plusz összefüggések

Az Otthon Start program kapcsán a hasznos alapterület értelmezése különösen fontos: a kamattámogatott hiteleknél a hasznos alapterület volt a mérvadó, de az első lakás vásárlók számára nyújtott Fix 3%-os hitel esetében a jogszabály alapján a nettó alapterület alapján számítják a jogosultságot meghatározó négyzetmétert. A CSOK Plusz program esetében továbbra is kiemelten figyelembe veszik a hasznos alapterületet, és a minimálisan elvárt hasznos alapterület függ a gyermekek számától és attól, hogy az ingatlan egylakásos-e vagy ikerház-e. Az ikerház esetében meg kell nézni, van-e közös vagy önálló tető- és épületszerkezete.

A banki értékbecslésben a redukált alapterület kerül központi szerepbe, amelyet a piaci gyakorlatban a bankok belső szabályzataik alapján határoznak meg. Az összes hasznos alapterületbe kerülése nem egységes minden jogszabály szerint, így a különböző helyi adók, CSOK és ÁFA vonatkozó előírásai is befolyásolják a végső értelmezést.

Áttekintés: alapterület típusok és jogszabályi kapcsolata

Kecske istálló tervezése és alapterülete

Kecskeistálló esetében a belső szabad magasság és a helyiségek elrendezése alapvető a számításnál. A következő szempontokat érdemes figyelembe venni a jó helydesign és a megfelelő alapterület érdekében: domborzat, talajminőség, vízellátás, közművek, és a legelő-karmantartási lehetőségek.

A kecskéket világos, tágas és tiszta istállóban célszerű tartani. Anyánként 1,5-2 m2-t számolunk fedett istállóból, amely 8 m3 légtérrel párosul. Az ablakok mérete az istálló alapterületének 20%-át tegye ki. A kecskéket legcélszerűbb kötetlen elhelyezésben, mélyalmon tartani, gyakori almozással. Anyánként 0,4 m vályú- és szénarácshosszal számolhatunk. Itatóvályú helyett fagymentes önitatót lehet alkalmazni. A belső klíma kialakításánál figyelni kell arra, hogy a hőmérséklet ne süllyedjen fagypont alá, mert a mínusz hőmérséklet kedvezőtlen a gyarapodásra és az egészségre.

A gerincek és rekeszek kialakításához a juhászatokra és kecskeistállókra vonatkozó általános megfontolások a belső tér tagolását szolgálják: rekesztők, etető- és itató rendszerek, fogadtató- és bárányiskola létesítése a gyermektelen vagy gyengébb bárányok védelmére. Az etetést és itatást úgy érdemes megoldani, hogy a bundát ne szennyezze, és a bárányok megfelelően táplálkozhassanak.

Állattenyésztési istálló tervezési irányelvek (kecske/juh)

Gyakorlati tanácsok az alapterület kiszámításához

  1. Határozzuk meg a nettó alapterületet: a belmagasság alapján számítsuk ki az egyes helyiségek belső szabad méretét, és csak az 1,9 méter feletti részeket vegyük figyelembe.
  2. Számítsuk ki a hasznos alapterületet: összegyük az 1,9 m feletti belmagasságú helyiségek területét. Vegyük figyelembe a tetőtér esetén a beépített részeket és részterületeket, a padlást kizárva.
  3. Garázsok és fedett külső területek: figyelembe vesszük a belmagasságot és a fedettséget. 50% arányban adható a teljes alapterülethez a fedett külső területek, amennyiben fedett és zárt külső tartózkodó tér.
  4. Tetőtér: a beépített tetőtér belmagasságfüggő; a padlás nem számít, a meredekség és a belmagasság határozza meg a hasznos alapterületet.
  5. Garázs és loggia: a garázs általában a hasznos alapterület részét képezi, amennyiben belmagassága eléri az 1,9 métert; a loggia és erkély 50%-ban számít bele, ha fedett és zárt.
  6. Verifikáljuk a forrásokat: a hasznos alapterületre vonatkozó definíciók különböző jogszabályokban eltérően jelennek meg; ha kézben van komplett alaprajz, a méréseket ellenőrizni érdemes több helyen is, hogy a végső számítás megfeleljen a hatályos előírásoknak.

Összefoglaló gondolatok a döntéshez

Mielőtt a kecsketartás mellett döntenénk, fontos mérlegelni, hogy van-e a ház körül olyan szabad terület, amelyet megfelelően ki lehet alakítani kecskék tartására, és milyen a takarmánytermesztés és -beszerzés lehetőségei. Továbbá fontos a tenyésztőnek szánt idő, hiszen az állatok tartása és tenyésztése időigényes feladat. A beruházást érdemes kezdetben kisebb lépésekben, egyszerű körülmények között megkezdeni, hogy a gyakorlatban szerzett tapasztalat és ismeretanyag alapján legyen lehetőség a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre. Ebben az összefüggésben a visszajelzések alapján a beruházás megtérülése a fajta és a körülmények függvénye lehet.

tags: #kecske #istallo #alapterulet

Népszerű bejegyzések: