Kehidakustány közös képviselő sikkasztás: hogyan és miért kerülhetett sor közösségi pénzek ellopására
Elköveti a sikkasztás bűncselekményét az a társasházi közös képviselő, aki felhatalmazás nélkül vesz fel pénzt a társasház bankszámlájáról, azt az általa vezetett kft. házi pénztárába helyezi el, és felszólításra nem számol el azzal {Btk. 372.§ (1) bek., (2) bek. A Btk. Azt a tényt - tartalmilag felmentésre irányuló - felülvizsgálati indítványában a terhelt sem vonta kétségbe, hogy a neki felrótt összegek közös képviselői tisztségével összefüggésben és a társasház érdekében kerültek hozzá, ekként azok a terheltre rábízottnak tekintendők. A vitatott mozzanat a pénzösszegek társasház bankszámlájáról közgyűlési határozat nélküli felvétele és a terhelt által vezetett kft. A Kúria e körben - a felülvizsgálati eljárásban - maradéktalanul egyetértett a jogerős határozatot hozó bíróságok álláspontjával: a terhelt e cselekmények vonatkozásában sajátjakénti rendelkezése egyértelműen megvalósult, az megállapítható. A terhelt ugyanis e körben fel nem jogosított tulajdonosi részjogosítványt gyakorolt, amely a társasház érdekében kifejtettnek semmiképp sem tekinthető, a pénz felvételével és a kft. házi pénztárába helyezéssel az a társasház érdek köréből kikerült, oda már csak a terhelt kifejezett rendelkezése alapján kerülhetett volna vissza. E felett kontrollt a számvizsgáló bizottság gyakorolhat, amely jogkörében eljárva bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát (Társasházi törvény 51. § (1) bek. a) pont).
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 28. Lebukott egy társasház intézője, a bíróság pedig nem kegyelmezett neki. A férfi a lakók által befizetett közös költséget személyes kiadásaira költötte, pénzügyi beszámolót pedig egy idő után egyáltalán nem készített. A közös képviselőnek vissza kell fizetnie a teljes összeget. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sikkasztással vádolt egy férfit, aki közös képviselőként tevékenykedett egy 42 lakásos társasházban 2018 és 2024 között. A későbbi vádlott intézte a pénzügyeket, beszedte a közös költséget és kezelte a kiadások után fennmaradó összegeket. A befizetésekről és kiadásokról évente beszámolt a lakóközösségnek, amire utoljára 2022 tavaszán került sor - közölte a főügyészség.
Ezt követően a férfi nem tudott elszámolni az összegekkel, ugyanis 2020-tól kezdődően anyagi nehézségekkel küzdött. A Miskolci Törvényszék közleménye szerint a nő 2009 és 2021 között látta el a társasház közös képviseletét. A terhelt havonta beszedte a lakóktól a közös költséget és az egyes almérők alapján számított vízdíjat. A közös képviselő 2019 júniusától kezdődően nem fizette a számlákat a vízműszolgáltató felé, de a lakóktól ugyanúgy bevasalta a vízdíjat. A bankszámlán kezelt pénzösszegeket azonban a saját céljaira - vásárlásaira, tartozásaira - fordította. A bíróság két év szabadságvesztésre ítélte a nőt nagyobb értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt, de a büntetését három év próbaidőre felfüggesztette. Több mint 40 millió forintos kárt okozott az a férfi, aki Bátonyterenyén 25 társasház megtakarításainak és bevételeinek egy részét saját kiadásai és tartozásai megfizetésére fordította. Az ügyben megszületett az ítélet. Mutatjuk, milyen büntetést szabott ki a sikkasztásért a bátonyterenyei közös képviselőnek a Salgótarjáni Járásbíróság.
2025. május 09. 19:55; 2025. május 9. péntek 19:55; olvasási idő 6 perc. A Salgótarjáni Járásbíróság egy bátonyterenyei közös képviselő sikkasztási ügyében hirdetett ítéletet a közelmúltban. A másik két társa kizárólag az ő konkrét utasításai alapján segítették őt a könyvelési és az adminisztratív feladatok ellátásában. A gazdasági társaság nevében ők folyamatosan vettek át a lakóktól közös költség és vízfogyasztási hozzájárulás címén különböző összegeket. A pénzt minden esetben átadtak a vádlottnak, aki önállóan rendelkezetta társaság pénzforgalmi számlája, a mintegy 25 bátonyterenyei társasház pénzforgalmi és megtakarítási számlái, továbbá házipénztára felett, valamintegyedül és kizárólagosan kezelte a cég házipénztárát. Sikkasztással szerzett saját költségeire és tartozásaira pénzt. A vádlott anyagi helyzete 2015 tavaszán jelentősen megromlott, emiatt elhatározta, hogy a társasházi megtakarítások és bevételek egy részét saját céljára jogtalanul megszerzi. A társasházak számláin kezelt pénzösszegből nem kizárólag a társasház kiadásait teljesítette, hanem jogtalanul kisebb-nagyobb összegeket a felmerülő kiadásai és tartozásai megfizetése érdekében rendszeresen eltulajdonított. A vádlott így folyamatosan megszegte a közös képviselői megbízásával járó kötelezettségeit, rendszeresen, jogosulatlan átutalásokat és készpénzfelvételeket eszközölt, ezzel az általa kezelt társasházaknak kárt okozott. Abból az is kiderült, hogy a vádlott a tényleges költségekről, kiadásokról bevételekről, hátralékról nem számolt el a társasházak felé. Emellett a közművek szolgáltatási díját, a lakáskassza havi befizetési összegét többször csak jelentős késedelemmel, vagy egyáltalán nem törlesztette. Mindezen túl azokat a vállalkozókat sem fizette ki, akik a társasházak által megszavazott munkálatokat teljesítették a megkötött szerződés szerint. Ennek oka az volt, hogy a társasház pénzét, illetve annak egy részét korábban eltulajdonította. 2016. A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség sikkasztás bűntette miatt vádat emelt egy 34 éves kecskeméti férfi ellen, aki 2011. és 2014. A vádlott egy társasházkezeléssel foglalkozó cég ügyvezetője volt egy kecskeméti társasháznak. A vádlott a beszedett pénzekből kifizette a társasház számláit és kivette saját járandóságát, a maradékot pedig befizette a házi pénztárba. A sikkasztással vádolt férfi a szomszédos társasháznak is közös képviselője volt. Ezt a társasházat hasonló módszerrel közel 1 millió forinttal károsította meg. Miután a közös képviselői megbízása megszűnt, az elsikkasztott összegekkel egyik társasház felé sem tudott elszámolni. A büntetőeljárás kettő rendbeli, nagyobb értékű, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettére utaló vád alapján folyik. Kecskemét, 2016. szeptember 23. Dr. 2024. szeptember 10.
A nő az általa képviselt 2 társasháztól összesen 16 535 968 forintot sikkasztott el. Az eset sajnálatos tény, viszont nem példátlan a hazai gyakorlatban, ahol a 20 éves társasházi törvény ellenére is visszatérő jelenségről beszélhetünk. A győri ügyben a képviselő megbízási díján felül több millió forintot utalt át az általa képviselt egyik társasház bankszámlájáról a sajátjára. Az átutalt összeget készpénzben utána ki is vette a számlájáról, illetve a házi kasszában lévő pénzeket is a saját céljaira fordította. A vádlott által okozott kár több mint 14 millió forint, amiből eddig 2 ezret térített meg. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének (TSZOE) elnöke szerint bár a közös képviselő felelőssége, fontos tudni, hogy lehet és kell is ellenőrizni a közös képviselő munkáját, és ez alapvetően a számvizsgáló bizottsági tagok feladata. Futárszolgálatok és bankok nevével visszaélve próbálják kicsalni a gyanútlan eladók pénzét a Marketplace-n. A győri ügyben a képviselő megbízási díján felül több millió forintot utalt át az általa képviselt egyik társasház bankszámlájáról a sajátjára. Az átutalt összeget készpénzben utána ki is vette a számlájáról, illetve a házi kasszában lévő pénzeket is a saját céljaira fordította. A vádlott által okozott kár több mint 14 millió forint, amiből eddig 2000-et térített meg. Noha egyértelmű a közös képviselő felelőssége, azt fontos tudni, hogy lehet és kell is ellenőrizni a közös képviselő munkáját, és ez alapvetően a számvizsgáló bizottsági tagok feladata - mutatott rá egy fontos pontra Dr. Kiss Balázs Károly, az TSZOE elnöke. A tulajdonostársak általában évente egyszer szembesülnek a társasház pénzügyi helyzetéről az elszámoló közgyűlés alkalmával. Sajnálatos tény viszont, a Társasházi Háztartás szaklap 2023-as felmérése szerint átlagosan a tulajdonosok 10-15 százaléka jelenik meg ezeken az alkalmakon, noha itt tulajdonosként - mintegy munkáltatónként - legalább évente egyszer szembesülnének a társasház gazdálkodásával. Ismert, hogy a hazai társasházak többségében számvizsgáló bizottság működik, amely ellenőrizni hivatott a közös képviselő munkáját. A törvény szerint a számvizsgálók nemcsak bármikor ellenőrizhetik a közös képviselő, vagy annak híján a társasházat képviselő intéző bizottsági tulajdonosok munkáját, a közösség pénzforgalmát, hanem véleményezhetik is a közgyűlés elé terjesztett javaslatokat, éves beszámolót, költségvetést, számlákat. A több mint 20 éves, számos ponton elavult hazai társasházi törvény nem ír elő semmilyen kötelezettséget a számvizsgáló bizottsági tagok előképzettségére vonatkozóan, így olyan emberek is végezhetik ezt az önkéntes feladatot, akik semmilyen pénzügyi képzettséggel nem rendelkeznek. Ezeket az anomáliákat is orvosolhatná egy új társasházi törvény, ám dr. Kiss Balázs Károly tudomása szerint nincs napirenden, pedig nagyon nagy szükség lenne rá. A TSZOE és a THT szaklap még 2023-ben adott le törvényjavaslatokat az Igazságügyi Minisztériumnak, melyekben többek között a számvizsgálók végzettségére vonatkozóan is tett a két szervezet minimumajánlásokat, kötelező felelősségbiztosítást javasoltak a társasházaknak és a közös képviselőknek is, illetve az egyes szankciókkal kapcsolatban is megfogalmaztak konstruktív lehetőségeket.
tags: #kehidakustany #kozos #kepviselo #sikkasztas