Kényszertörlés illeték befizetése: részletes útmutató a jogi gyakorlathoz

A kényszertörlés egy olyan nem peres eljárás, amelynek elsődleges célja mihamarabb kivezetni a jogszabályokkal ellentétesen működő vagy működésképtelen vállalkozásokat a cégnyilvántartásból. A folyamat alapvető következménye, hogy a cég főszabály szerint nem végez gazdasági tevékenységet és nem működtethet jogutóddal vagy a törvényes keretek helyreállításával ellentétes módon. Ugyanakkor a hatályos szabályok lehetővé teszik a működés helyreállítását és a megszüntetés elkerülését bizonyos feltételek teljesítése mellett. A 2021. július 1-jét követően életbe lépett módosítások pedig meghatározzák az illetékek rendjét és a megszüntetés feltételeit is.

A kényszertörlés célja és alapvető jellemzői

A kényszertörlés tehát egy fenyegető, a cég működését alapjaiban befolyásoló eljárás: amelynek járulékos következményei súlyosak lehetnek. Ugyanakkor nem hadrendjükben álló, hanem lehetőség a törvényes működés helyreállítására is. A kényszertörlés elsődleges célja a jogszabályokkal ellentétesen működő vállalkozások mihamarabbi törlésének és megszüntetésének elősegítése. A megoldás érdekében a vezetők kötelesek együttműködni és mindent megtenni a törvényes állapot visszaállítása érdekében.

A jogi keretek szerint a kényszertörlés egy nem peres eljárás, amely a Polgári perrendtartás szabályai szerint zajlik, de nincs helye az eljárás szünetelésének. Az eljárás alatt biztosítva van a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlése, és a vezető tisztségviselők eljárás alatti felelőssége is meghatározott. Az eljárás során a cég adóhatóságtól érkező elektronikus értesítés alapján érintett a cégbíróság hivatalból elrendeli a kényszertörlési eljárást.

Mikor rendelnek el kényszertörlést?

ha a céget megszűntnek nyilvánítják;
ha az adott vállalkozás a végelszámolást három éven belül nem fejezte be;
ha végelszámolási ok következtében jogutód nélküli megszűnését idézték elő és nincs helye végelszámolási eljárásnak.

A kényszertörlés elrendelését követően a cég főszabály szerint nem végez gazdasági tevékenységet, és nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról. A vezető tisztségviselő pedig nem rendelkezhet a cég vagyona felett önállóan. A végzés jogerőre emelkedése utáni 40 napon belül bejelenthetők a követelések, és ha több mint 1 000 000 forint követelés vagy a cég vagyona meghaladja ezt az összeget, a bíróság a felszámolást kezdeményezi. Ezen összefüggések alapján a kényszertörlés automatikusan felszámolásba mehet át, ha a hitelezői igények meghaladják az 1 millió forintot, vagy a cég vagyona ezt meghaladja, és a hitelezők által befizetendő költségátalány és nyilvántartásba vételi díj is meghatározott összegekben kerül kiszabásra.

Illeték és díjak a kényszertörlésben

A 2021. évi LXX. törvény, amely a kényszertörlési eljárásra és a kapcsolódó jogszabályokra vonatkozó módosításokat tartalmazza, 250 000 forint felügyeleti illetéket ír elő annak megfizetésére, amelyet a kényszertörlési eljárás kezdőnapján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és vezető tisztségviselők egyetemlegesen viselnek. Ha az eljárást a cég megszünteti, a felügyeleti illeték 50 000 forint lehet, és ezt az eljárás megszüntetésével egyidejűleg kell megfizetni. A díjakat és a fizetés szabályait a 66. §-ban és egyéb kapcsolódó jogszabályokban rögzítik.

Kényszertörlés alatti működés és engedélyezett tevékenységek

A kényszertörlési eljárás alatt a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, és nem hozhat döntéseket átalakulásról, egyesülésről vagy végelszámolásról. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a cég a 15 napos jogvesztő határidőn belül kérje a hatóságtól, hogy a megszüntetés iránti kérelem előterjesztése érdekében a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet folytasson. Ezekben az esetekben a hatóság engedélyezheti a korlátozott mértékű tevékenységet, amelynek feltétele a törvényes működés helyreállítása iránti elhatározás bizonyítása és a szükséges körülmények teljesítése.

A vezető tisztségviselőnél külön előírások vonatkoznak. Ha engedélyt kap a cég a tevékenység folytatására, a hitelezői érdekek figyelembevételével minden szükséges intézkedést megtehet a kényszertörlés megszüntetésének elérésére, a kötelezettségek és eszközök kezelése pedig a korlátozott feltételek mellett történhet. Ha azonban a kérelem időben nem terjesztik elő, vagy a bíróság elutasítja, a kényszertörlési eljárás megszüntetése nélkül a megelőző időszakban megszokott tevékenységek folytatása tiltott marad.

Mit jelent a számlázás és a követelések rendezése a kényszertörlés alatt?

A kényszertörlés alatti számlázásra és követelések rendezésére vonatkozó szabályok szerint a bejelentett követelésekről és azok rendezéséről a hatályos jogszabályok alapján, a beadvány tartalmazza a követelés jogosultjának adatait, a követelés jogalapját, összegét és esedékességét. A költségátalány és a nyilvántartásba vételi díj összetétele és fizetési módjai szintén meghatározottak. Ha a fizetés megtörtént, azt a felszámolónak igazolni kell, és a költségek felhasználását ennek megfelelően kell elszámolni.

Mi történik, ha ellentmondás áll fenn a követelésekkel kapcsolatban?

Ha a kényszertörlés alatt vagy után az eltiltott személyek vitatják a bejelentett követelést, a cégbíróság értesíti a felek vitatási tényét és a vitatott követelésként kezeli az összegyűlt információk alapján. A közokiraton alapuló követeléseknél külön szabályok vonatkoznak a vitatási helyzetekre. A vitatott البي követelések rendezése a kényszertörlési eljárás egésze szempontjából kulcsfontosságú lehet.

Megszüntetés és tovább lépések

A 2021. július 1-je utáni eljárásokban a cégbíróság a kérelmet tíz nappal előbb megküldi és a 90 napos jogvesztő határidőn belül dönti el, hogy megszünteti-e a kényszertörlési eljárást, ha a cég igazolja, hogy a törvényes működés helyreállt, a járulékos követelések kiegyenlítésre kerültek, az illetéket megfizették, és érvényes adószámmal rendelkezik. Ha az eljárás nem születik meg szüntetésre, a cég a jogszabályok szerint tovább marad a kényszertörlés alatt, és a fennálló követeléseket rendezni kell.

Ha Ön cégét kényszertörlési eljárás alatt érinti a NAV, vagy hasonló pénzforgalmi problémák adóhatósági elszámolással, fontos megfontolni a befizetések és átvezetések helyes módját. A NAV-nak átvezetés kérését lehetőség szerint érdemes közvetlenül intézni, vagy a beltag bankszámlájáról történő új befizetéssel és a felmerült túlfizetés rendezésével végigkövetni a tranzakciókat. A teljes körű megoldás érdekében érdemes jogi és adóügyi szakértőket bevonni, akik a konkrét tételek alapján segítenek eligazodni a számlázási és jogi követelmények között.

Gyakorlati tanácsok a NAV-tól való átvezetéshez és túlfizetés rendezéséhez

Győződjön meg róla, hogy a befizetések és a végzések azonos ügyszám alatt kerültek-e beérkezésre.
Ha túlfizetés keletkezik egy NAV-számlán, érdemes a NAV-ot közvetlenül megkeresni az átvezetés vagy visszajáró összeg rendezése érdekében.
Ha a beltag NAV-számláján követelés áll fenn ugyanazzal az adónemmel, célszerű a hivatalos úton történő egyeztetéssel tisztázni az összegcímkézést és a kiutalási jogokat.
Rendszeresen ellenőrizze az eljárás állapotát a cégbíróság közleményeiben és a végzésekben megadott határidők betartásával.

Összegzés

A kényszertörlés illeték befizetése és a kapcsolódó költségek kezelése komplex jogi és adóügyi feladat, amely szoros összefüggésben áll a cég jogállásával, a végelszámolás és a felszámolás lehetőségeivel, valamint a hatályos jogszabályi módosításokkal. A modern módosítások célja a felelős vezetők és a hitelezők jogainak tiszteletben tartása mellett a jogsértő vállalkozások mielőbbi kivonása a gazdaságból, ugyanakkor lehetőséget ad a helyreállításra és a működés megmentésére is, amennyiben a feltételeket teljesítik. Ha kétségek merülnek fel, forduljon adóügyekben és cégeljárásokban jártas jogi szakértőkhöz, akik segítenek a konkrét eset részleteinek megfelelően a legmegfelelőbb lépéseket meghatározni.

tags: #kenyszertorles #illetek #befizetes