Kerekzátony sziget helyszínrajza: morfológia, történet és ma-élmény
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy zátony a Ráckevei-Dunában. Úgy hívták, hogy Kerekzátony, annak ellenére, hogy mindig is orsó alakja volt. És a neve sem mindig volt Kerekzátony, hívták Somlyó-szigetnek, sőt Senki-szigetnek is. Azóta a Duna sincsen már meg, csak egy lassan áramló, vízszintingadozásoktól megkímélt hosszú tó, melyet még megszokásból Dunának fogunk hívni.
Ráckeve központjától déli irányban, mintegy másfél kilométernyire, a Duna közepén terül el ez a kicsiny üdülősziget. Egyetlen módon lehet megközelíteni: egy 8 személyes motorcsónakkal. Ez a csónak minden fél és egész órakor indul a kevei partról, de nem onnan, ahol a google térkép jelöli. Kétszáz méternyivel északabbra, egy apró révállomáson szállhatunk be a lélekvesztőbe, melyet üzemidőn kívül sétahajózásra lehet használni.
Helytörténeti témájú művekben szokás az első ember megtelepedésénél felvenni a fonalat. Nos, a Kerekzátony esetében nem a Gravetti kultúrával, vagy a neandervölgyiekkel, valamint nem a jégkorszak visszahúzódásával kell kezdenünk, hanem a Tassi-zsilip felépülésével. Ez a műtárgy 1926-ban kezdték el építeni és az 1930. évtől üzemel. A zsilipkapuk lezárultával megszűnt a vízszint ingadozása és sok más szigethez hasonlóan stabilizálódott a partvonal. Többé nem kellett attól félni, hogy időszakosan teljesen elborítja a víz, esetleg a mellékág kiszárad kisvízkor.
A szigeten különös morfológia figyelhető meg: a part mentén végig töltésszerűen húzódik a legmagasabb térszín, ami a sziget belseje felé lejt. A fenti képen a part menti ösvényről fényképezünk befelé. A kerítés süllyedése követi a lejtést, egyben jól érzékelteti a lapos tál formát. Elképzelhető, hogy ezért kerek a Kerekzátony? A sziget jelenlegi formája semmiféleképpen sem kerek, sokkal inkább orsó, vagy hal alakú. Északi csúcsa valamivel teltebb a délinél. Ezt az „áramvonalas” formát abból az időből nyerte, amikor még áramlott körülötte a víz. Jelenleg a Kerekzátony körülbelül egy kilométer hosszú, legszélesebb pontján meghaladja a 200 métert. A sziget területe lassan hízik, köszönhetően a körös-körül terjeszkedő nádasnak és a helyenként a partra hordott lombnak.
A szinte észrevehetetlen vízáramlás következtében a vízben halmozódik fel a Kerekzátony fáinak lombja, évről évre gazdagítva a partmenti, humuszban gazdag iszapot. Strandolásra alkalmas hely talán csak a vízbe benyúló nagyobb stégek végén van. A Kerekzátony a környezetétől elzárt mikrovilág. Ivóvizet tüzelőt, építőanyagot és élelmiszert csupán csónakon lehet odaszállítani. Ennek ellenére már sokan döntöttek úgy, hogy végleg ideköltöznek. A háborítatlan, szinte idilli nyugalom vonzó lehet a város zajába beleunt emberek számára.
A szigeten csak fúrt kutakból lehet vizet nyerni, amely nem ajánlott ivásra, legfeljebb mosogatásra. Aki turistaként érkezne a szigetre - mint például mi - hiába keresne vendéglátóipari egységet, netán kisboltot. Ez a sziget nem vált a vizítúrázók paradicsomává, mint mondjuk a Luppa-sziget. Azonban ez nem volt mindig így. 1951-ben a Ráckevei Horgász Egyesület székhelye itt volt a szigeten, mégpedig Kiss Ernő vendéglőjében. Sajnos az egykori épületet nem sikerült megtalálnunk.
Amiért a szigetet mindenképpen érdemes felkeresni így tavasz végén, az a virágkavalkád és a lomb zöldjének megannyi árnyalata, ahogy az nádassal koszorúzott égszínkék vízen tükröződött. A fűben alig volt hely, ahol nem láttunk elhintve százszorszépeket. A parton vadon növő orgonabokrok illatát a szél a sziget legtávolabb zugába is utánunk hordta. A vízparti telkek lakói a fűnyírás közben is találtak időt, hogy fél szemmel a parton hagyott horgászbotjaikra pillantsanak.
A szigetet szó szerint behálózzák a négyjegyű számokkal jelölt keskeny sétányok, amit az autóhoz szokott emberek kissé ijesztőnek is találhatnak. Érdekes belegondolni, hogy a hamarosan meginduló közművesítés során vajon hol fognak közlekedni a sziget közepén lakó nyaralótulajdonosok? Talán segítségükre lesz a csónak és a parton körös-körül szinte egymást érő stégek kavalkádja. Alig egy órányi sétára volt időnk a Kerekzátonyon. Amikor újra beszálltunk a „komp”-ba azt gondoltam jó lehet, ha van az embernek itt egy nyaralója. A vízi sport kedvelőinek, túrázóknak ajánljuk szobáinkat. A szerdai és szombati napon a parti sétányon piaci nap van. A vízen könnyebben megközelíthető, és ingyenes a parkolás. Szállásunk, rekreációs parkunk egy kisk Dunai szigeten helyezkedik el Ráckevén, a Kerek-Zátony szigeten, ahol nincs benzinfüz, dudaszó, csak madárcsicsergés és a CSÖND.
Aki kikapcsolódni, elszabadulni vágyik a gyors városi élettől, annak tökéletes kikapcsolódás ez a hely. A közvetlen vízparti szálláshely, amely csendes, nyugodt környéken helyezkedik el. A szálláshoz közvetlen stég tartozik, amely fürdéshez és horgászathoz is kiválóan alkalmas. A csendesebb pihenésre vágyóknak ajánljuk, akik a kisebb, családiasabb elhelyezést és a nem túl nagy nyüzsgést szeretik. Természetesen a nyugodt pihenés mellé ingyenesen biztosítjuk a technika és a komfort azon mindennapi igényeit, mint a wifi, TV, kerti sütés, nyárs és a jól felszerelt közösségi konyha, közösségi terem. Szobáinkhoz új, és tisztán tartott közösségi vizesblokk tartozik. A szigetre bejutás vízi közlekedési eszköz hiányában személyszállító RÉV-vel lehetséges (cím: Ráckeve, Keszeg sor 34), amely a szállástól 40 méterre közlekedik.

The Adventure of a Lifetime - 30 Days Together at Sea | Expedition Evans
tags: #kerekzatony #sziget #helyszinrajz
