Keretbiztosítéki jelzálogjog szerződés minta és annak jogi alapelvei
A jelzálogjog és a keretbiztosítéki jelzálog, mint különbözõ zálogfajták, szerzõdést biztosító korlátolt dologi jogok, amelyek célja, hogy kielégítési elsõbbséget biztosítanak a zálogjogosult számára. Ennek lényege, hogy ha a kötelezett nem teljesít, a zálogjogosult a zálogtárgyból más hitelezõket megelõzõen jogosult a követelését kielégíteni. A keretbiztosítéki jelzálog pedig nem más, mint tartós vagy rendszeres jogviszonyokra szabott biztosítéknyújtási lehetõség, mely a zálogjogosultnak a zálogkötelezettel szemben fennálló mindenkori követeléseit biztosítja. Lényege, hogy a limitösszegen belül a tartozás változhat, és a követelés megszûnése nem hat ki e zálogjog fennállására.
A joghatások és bejegyzések tárgyi és személyi körét az alábbiakban szemléltetjük, a Ptk. rendelkezéseinek összefüggéseiben. A jogviszonyban egyrészrõl a zálogjogosult vesz részt, aki a zálogtárgyból kielégítést kereshet, másrészrõl a személyes kötelezett, azaz aki a szerzõdés teljesítésére köteles, végül a dologi kötelezett, aki a zálogtárgy tulajdonosa. A zálogjog elsõsorban annak a kötelezettségnek a terjedelméhez igazodik, amelyet biztosít. Azonban a követelés csökkenése a szerzõdõ felek külön erre irányuló akaratnyilvánítása nélkül is csökkenti a zálogtárggyal való felelõsség terjedelmét. Ingatlanra vonatkozó jelzálog esetében az ingatlan-nyilvántartásnak tartalmazni a kell a követelés összegét, azaz a zálogtárggyal való felelõsség összegét, illetve jövõbeli követelés esetében a biztosítani kívánt legnagyobb összeget.

Jelzálog esetében a nyilvántartásba a felelõsség mértékének csökkenése nem kerül átvezetésre, azonban tõkenövekedés esetében a növekmény tekintetében jelzálog csak bejegyzéssel jön létre. Ingatlan esetében jelzálog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetõleg annak a kötelezett tulajdonában lévõ egész tulajdoni illetõségére létesíthetõ. Egy ingatlan például több követelés biztosítékául is szolgálhat, és akkor a jogosultak követelésüket, egymást követõen elégíthetik ki. Jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonjoga csak jelzáloggal szerezhetõ meg, továbbá az arra vezetett végrehajtást mindenki tûrni köteles, aki a zálogtárgyon a zálogjog alapítását követõen szerzett tulajdonjogot. Ingatlanra vonatkozó jelzálog alapításához az erre irányuló szerzõdésen felül a jelzálognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
A keretbiztosítéki jelzálog lényege, hogy a határértékig biztosítja a követeléseket, melyek a jogviszonyból erednek. A keretbiztosítéki jelzálog bejegyzése nem bizonyítja közvetlenül a fennálló követelést, mert a lényege a jövőbeni vagyoni jogviszonyokból származó követelések biztosítása. A bejegyzéshez tehát a jogviszony vagy jogcím meghatározása, valamint a keret legmagasabb összegének rögzítése szükséges. A keretbiztosítéki jelzálog kegyetlenül összetett jogintézmény, amely a jövőbeli követelések és a meglévő kapcsolat összehangolását szolgálja.

A jelzálogjog érvényesítése bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Abban az esetben, ha a zálogszerzõdést közjegyzõi okiratba foglalták, és annak egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak, a végrehajtás az okirat végrehajtási záradékkal való ellátásával indul. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel ésszerû idõn belül elszámolni, és a követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni. A keretbiztosítéki jelzálogjog megszûnik például követelés megszûnésével, átszállással, vagy a keret megszûnésével, illetve végrehajtási eljárás keretében.
Az alábbi idézet egy egyszerű, magánszemélyek közti jelzálogjog szerződés mintáját foglalja magában, amely a keretbiztosítéki jelzálog releváns elemeit is érintheti. A cikkhez csatolt iratmintában egy egyszerű, magánszemélyek közti jelzálogjog szerződést mutatunk be, a banki szerződések ennél bonyolultabbak, és hosszabbak, mivel többféle kamat és költség kikötés lehet bennük. A zálogjog szabályozása A zálogjogokat, mint járulékos jogokat az új Ptk V. könyve VII. címe szabályozza részletesen, és nemcsak ingatlan zálogjogot (ezt kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba) ismer már a jog, hanem ingó dologra, valamint jogra és követelésre vonatkozó zálogjogot is (ezt a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyeztetni).
Szabályként megjelenik, hogy a zálogjogszerződések mögött mindig van egy másik, jellemzően pénzkölcsön szerződés, amely önállóan is érvényes kölcsön szerződés, függetlenül attól, hogy a fenti nyilvántartásokba bejegyezték-e az ahhoz kapcsolódó biztosítékot. A szerződés nem csak egy jogviszonyt biztosíthat, hanem többet is, és előfordulhat, hogy a jogviszonyok csak később keletkeznek, de előre kikötik a biztosítékot, ekkor ún. keretbiztosítéki zálogjogról beszélünk. Az elnevezés beszélő: egy előre meghatározott keret, maximum erejéig vehet fel hitelt a zálogkötelezett.
Meg kell említeni a kézizálogjogot is, ami ma már viszonylag ritka: a zálogtárgy birtokát a zálogkötelezett a zálogjogosultatól átadja. A zálogjog nagy előnye a kielégítési elsőbbség, amely azt jelenti, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogosultja a többi hitelező előtt kérheti a tartozás megfizetését.

A keretbiztosítéki jelzálog és a hagyományos jelzálog közötti különbségek a következők: a keretbiztosítéki jelzálognál nem közvetlenül a fennálló követelésre, hanem a jogviszonyra vonatkozik a biztosíték; a keret a legmagasabb összeg megállapításával fut, míg a hagyományos jelzálognál a konkrét összeghez kötött követelés érvényesítése történik; a keretbiztosítéki jelzálog lehetővé teszi, hogy a jogviszonyból eredő későbbi követelések is biztosítottak legyenek.
Az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzések és a felelõsség mértékének hivatalos rögzítése különösen fontos a jogérvényesítés és a végrehajtás kezdetén. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendõ korlátozott jogokat és a biztosított jogokat összhangban kell tüntetni a legmagasabb összeggel és a jogcím megnevezésével. A keretbiztosítéki jelzálog megkötése és annak későbbi módosítása gyakran több érintett fél jogi képviseletét igényli, és a bírósági és közigazgatási határozatokkal összhangban kell kezelni.
- A keretbiztosítéki jelzálog lényege: a jövőbeli követelések biztosítása meghatározott keret erejéig.
- A jelzálogjog és a keretbiztosítéki jelzálog közötti különbség: járulékosság és a jogviszonyhoz kapcsolódó biztosíték.
- A bejegyzés és végrehajtás jogi keretei: közjegyzői okirat, záradék, és az értékesítés bevételeinek elszámolása.
A következő minta szöveg egy szerződés- vagy meghatalmazás-szerű keretbiztosítéki jelzálogjoggal összefüggő megállapodást vázol, amelyet a felek a keret összege, futamideje, és a kapcsolódó költségek leírásával rögzítenek. Az alábbi részletek a példaszerződéshez kapcsolódóan a felek közötti megállapodás rövid összegzése, amely a keretbiztosítéki jelzálogjog alapjául szolgáló hitelszerződések tartalmát tükrözi, a konkrét összeg és határidők kitöltése után válik érvényessé.
- A jelen megállapodás aláírását követő napon belül átutalással adott kölcsön összege: __________,- Ft.
- A kölcsön összegére nem kötnek ki kamatot, és a kölcsönösszeg az Adós szabad rendelkezésére áll.
- A kölcsön visszafizetése a futamidő végéig vagy a kölcsön folyósításától számított meghatározott idõpontban történik.
- A visszafizetés a Hitelező bankszámlájára történik; a kölcsön és visszafizetése forintban történik.
- A felek rögzítik, hogy az Adós rendelkezésre álló vagyoni fedezettel rendelkezik a kölcsön visszafizetéséhez.
- A Zálogjog alapításának és a keret erejéig történő biztosításának összegzése és feltételei.
- A felek kijelentik, hogy a jelen szerződés tartalmát olvasták, értelmezték, és saját kezükkel aláírásukkal helybenhagyólag ellátják.
- A felek elismerik a szerződés jogi hatályát és annak végrehajthatóságát.
tags: #keretbiztositeki #jelzalogjog #szerzodes #minta
