Bank ingatlan értékesítés trendek piaci elemzés

Hogy csapj le a kiszemelt otthonra, mielőtt más megelőz? A friss elemzés szerint az ingatlanpiac tovább folytatta szárnyalását februárban is: a tranzakciók száma nőtt, több szegmensben kétszámjegyű áremelkedés történt, és ami a legnagyobb hatással lehet a vevőkre - a lakások eladási ideje látványosan rövidült, miközben az alku lehetősége is szűkült.

Ebben a környezetben az kerül előnybe, aki pénzügyileg felkészülten, gyors döntésre készen érkezik a piacra. 2025. februárjában 11 338 ingatlan adásvételt becsült a Duna House Barométer - ez 22%-kal haladja meg a januári számot, és 5%-kal erősebb, mint a tavalyi év azonos időszaka. Ez a volumen alig marad el a 2024-es év legerősebb hónapjától, a júliustól. Ez a fokozódó aktivitás a hirdetési időkön is jól látszik. Budapesten a panellakások már átlagosan 2 hónap alatt elkelnek - ez januárban még 2,4 hónap volt. Vidéken a panelek értékesítése átlagosan 2,5 hónapig tart, a téglalakásoké és családi házaké általában 4 hónap körül mozog.

Miközben az ingatlanok gyorsabban cserélnek gazdát, az alku lehetősége egyre szűkül. A fővárosban februárban a vevők átlagosan 3-4%-os engedményt tudtak elérni, Budán pedig sok esetben csupán 1-2%-os volt a mozgástér. A vevők számára ez azt jelenti, hogy aki kivár, könnyen lemaradhat. A többkörös alkudozások ideje lejárt: egy jó adottságú, piacképes árú lakásra akár pár napon belül is komoly ajánlat érkezhet.

  1. Egy olvasónk osztotta meg velünk saját történetét, amely jól példázza, mennyire felgyorsult idén az ingatlanpiac. A szülei egy öröklés révén új otthonhoz jutottak, így korábbi, 65 négyzetméteres, győri téglalakásukat eladásra kínálták. Alaposan felkészültek: piaci adatokat böngésztek, átgondolták az árazást, előnyös fotókat készítettek a már felújításra szoruló, de jó elhelyezkedésű lakásról, majd feltöltötték a hirdetést az egyik nagy portálra. Az árat tudatosan 49,9 millió forintra lőtték be - noha néhány online becslés 55 millió körüli értéket mutatott. Az eladók azonban nem akartak hosszú hónapokig alkudozni. Egy olyan összeget határoztak meg, amit korrektnek éreztek, és amiből már nem terveztek engedni. A hirdetés egy vasárnapi napon került fel, hétfőn pedig már három érdeklődő is időpontot kért. Közülük egy fiatal házaspár azonnal meglátta a lehetőséget: már keresgéltek egy ideje, és ez a lakás tökéletesen beleillett az elképzeléseikbe. Kedd reggel ajánlatot tettek, és az eladók - tartva magukat a fix árhoz - alku nélkül elfogadták azt. A történet tanulsága egyértelmű: a mai piacon nincs idő kivárni. Aki nem lép időben, könnyen lemarad - és ezt nem csak a vevők, hanem az eladók is tudják. Egy jól árazott, felkészülten hirdetett ingatlan ma napok alatt gazdára találhat.
  2. A vásárlók helyzetét ráadásul az sem könnyíti meg, hogy a befektetők is újra aktívak a piacon: Budapesten a tranzakciók 35%-át, vidéken közel 30%-át adták a befektetők. Ráadásul nemcsak vevőként, hanem eladóként is jelen vannak: sokan most értékesítik korábban vásárolt ingatlanjukat, ami újabb mozgást hoz a piacra. Ez a jelenlét kétféleképpen is szűkíti az első lakást vásárlók mozgásterét. Egyrészt növeli az árversenyt, másodrészt felgyorsítja a döntési folyamatot. A befektetők pontosan tudják, mit keresnek, és készen állnak a gyors ügyletre. Ebben az élesedő piaci helyzetben az nyer, aki tudatosan, felkészülten érkezik.
  3. A lakáshitel ajánlatok objektív összehasonlítása: a banki ajánlatok között jelentős különbségek vannak - 2025-ben akár 1-1,5 százalékponttal is eltérhetnek a kamatok. Kamatkedvezmény, akár több milliós megtakarítás: a Bankmonitor lakáshitel kamatkedvezményeit több nagybank biztosítja kizárólag ezen a platformon keresztül. Előminősítés és jobb alkupozíció: ha már a keresés elején rendelkezel előminősítéssel, egyértelműen jobb pozícióban tárgyalhatsz. Az eladók előnyben részesítik azokat a vevőket, akik mögött láthatóan biztos finanszírozás áll. Ha időben szeretnél lépni, fontos, hogy ne bankfiókokban várakozz. A Bankmonitor digitális jelzáloghitel igénylési folyamata lehetővé teszi, hogy otthonról, gyorsan, sorban állás nélkül elindítsd a folyamatot.

2025-ben az ingatlanpiac újra pörög, de már más szabályok szerint. Az alku egyre kisebb, a döntési idő rövidebb, a konkurencia nagyobb. Aki most vág bele a vásárlásba, annak komoly előnyt jelenthet a megfelelő pénzügyi háttér, a pontos kalkuláció és a gyors ügyintézés.

Infografika a budapesti és vidéki eladási idők összehasonlításáról

Az alábbi blogbejegyzésben Magyarország megyéinek hirdetési adatait elemzem. A hirdetések száma, a hirdetések ezer főre jutó száma és a hirdetések településenkénti száma alapján készült összehasonlításokból próbálok következtetéseket levonni többek között a megyék közötti különbségekről, a keleti és nyugati részek közötti eltérésekről, a centralizáltságról, illetve az esetleges elvándorlásról. A hirdetési adatok hirdetési portálokról származnak, mivel nem minden hirdetést vizsgáltunk, így a valós számok eltérést mutathatnak, de reprezentatív mintaként mindenképpen használható. A táblázatból kiderül, hogy a hirdetések száma megyénként jelentősen eltérő. A legmagasabb hirdetéssűrűség Pest megyében találjuk (277,09%), míg a legalacsonyabbat Vas megyében (59,03%). Ezen adatok alapján feltételezhetjük, hogy a hirdetések száma nagyban függ a megye gazdasági erejétől és infrastruktúrájától. A keleti és nyugati részek közötti különbségeket is érdemes megfigyelni. Bár a hirdetések száma nem mutat egyértelmű kelet-nyugati megoszlást, azt láthatjuk, hogy a nyugati megyékben (pl. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) általában magasabb a hirdetések száma, mint a keleti megyékben (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés). Ez arra utalhat, hogy a nyugati megyék gazdasági helyzete erősebb, és ennek következtében több hirdetés jelenik meg a régióban. A centralizáltság szempontjából is érdekes képet mutat a táblázat. A hirdetések száma településenként általában magasabb a központi megyékben (pl. Pest, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád), és alacsonyabb a perifériás megyékben (pl. Zala, Vas). Ez arra utal, hogy a hirdetési piac is erősen koncentrálódik a központi területeken, és kevésbé jut el a perifériás régiókba. Az elvándorlás kérdése is releváns lehet a hirdetések számának vizsgálatában. A táblázatból kiderül, hogy a hirdetések ezer főre jutó száma általában magasabb a gazdagabb megyékben (pl. Pest, Heves), és alacsonyabb a szegényebb megyékben (pl. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg). Ez arra utalhat, hogy a gazdagabb megyékben nagyobb az elvándorlás, és ezáltal több hirdetés jelenik meg az eladó vagy kiadó ingatlanokról, munkalehetőségekről stb.

1. Ingatlanárak és ingatlanpiaci aktivitás: A megyék közötti eltérések az eladó lakások hirdetéseinek számában rávilágíthatnak az ingatlanárak és a ingatlanpiaci aktivitás regionális különbségeire. A magasabb hirdetésszámú megyékben valószínűleg nagyobb a kereslet és kínálat az ingatlanpiacon, ami magasabb árakhoz és gyorsabb tranzakciókhoz vezethet. 2. Ingatlanfejlesztések és infrastruktúra: Az eladó ingatlanok hirdetéseinek eloszlása a megyékben arra is utalhat, hogy mely területeken történnek nagyobb mértékű ingatlanfejlesztések, illetve milyen minőségű az infrastruktúra. 3. Demográfiai és társadalmi tényezők: Az eladó ingatlanok hirdetéseinek száma a megyékben összefüggésben állhat a demográfiai és társadalmi tényezőkkel is. A magasabb hirdetésszámú megyékben nagyobb lehet a lakosság, a fiatalok aránya vagy a jövedelmek szintje, ami hozzájárulhat a ingatlanpiac aktivitásához. 4. Befektetési lehetőségek: Az eladó ingatlanok hirdetéseinek eloszlása a megyékben befektetési lehetőségekre is utalhat. A magasabb hirdetésszámú megyékben, különösen a nagyvárosokban és a fejlettebb régiókban, a ingatlanokat befektetési céllal is megvásárolhatják, például kiadásra vagy értéknövekedésre spekulálva. Összefoglalva, a hirdetések számának vizsgálata alapján több fontos következtetést vonhatunk le a magyarországi megyék közötti különbségekről, a keleti és nyugati részek közötti eltérésekről, a centralizáltságról, illetve az esetleges elvándorlásról. A táblázatból látható, hogy a hirdetések száma jelentősen eltér a különböző megyékben, és ezek az eltérések összefüggenek a gazdasági helyzettel, a fejlettséggel, a központi elhelyezkedéssel és az elvándorlás mértékével.

2025 negyedik negyedévében országos szinten tovább gyorsult a lakásárak emelkedése, éves alapon 23,5 százalékos drágulást mértek, ami meghaladta az előző negyedévi 21 százalékos ütemet - hívta fel a figyelmet az OTP Ingatlanpont a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva. Negyedéves összevetésben ugyanakkor már enyhe lassulás volt látható: a harmadik negyedéves 5,3 százalék után 5,1 százalékos áremelkedést regisztráltak. A fővárosban ugyanakkor már egyértelműen látszott a dinamika kifulladása. Budapesten éves szinten 26 százalékkal nőttek az árak a negyedik negyedévben, ami elmaradt a harmadik negyedéves 28,2 százaléktól, míg negyedéves alapon 2,9 százalékos drágulást mértek a korábbi 4,6 százalék után. Ezzel szemben vidéken éppen ekkor erősödött fel igazán a drágulás. A vidéki városokban éves alapon 24,8 százalékos áremelkedést mértek, negyedéves szinten pedig 6 százalékos volt a növekedés, ami kiemelkedően magas értéknek számít. Területi bontásban különösen a dél-dunántúli városok emelkedtek ki 31,1 százalékos éves növekedéssel, míg a Dél-Alföldön is 30 százalék feletti ütemet mértek, ráadásul itt negyedéves szinten 10,1 százalékos ugrás történt.

Budapesti és vidéki lakásárak és alakulások térképe

2026 elején látványos fordulat következett be a budapesti lakáspiacon. A tavalyi év dinamikus drágulását mostanra a stagnálás váltotta fel. „Mindössze 0,4 százalékkal mentek feljebb január óta a budapesti lakásárak. A megtorpanás különösen a belvárosi és egyes budai kerületekben volt látványos, miközben az olcsóbb pesti kerületekben folytatódni tudott az áremelkedés. A keresletet nézve még gyorsabban változott a hangulat. Az év eleji élénkülést követően áprilisban már csökkenni kezdett az érdeklődések száma, ami elsősorban a fővárosi piacot érintette.

Országosan az ingatlanérdeklődések száma április végén 19 százalékkal maradt el a tavalyi év heti átlagától, ugyanakkor jelentős területi különbségek rajzolódnak ki. Az ingatlantípusok között is eltérő a dinamika. Országosan nézve a családi házak iránti kereslet még tartja magát, április végén nagyjából a tavalyi átlag szintjén alakult. Ezzel szemben a lakáspiacon komolyabb visszaesés történt. Bár a választások után az általános hangulat bizakodó, ez egyelőre nem gyűrűzött be a lakáspiacra. Ennek egyik oka, hogy a 2025-ös drágulás sok vevőt egyszerűen kiárazott a piacról, miközben a húsvéti időszak idén is ráerősített a lassulásra. Úgy tűnik, a vevők jelentősebb alkuval lennének csak hajlandók vásárolni, miközben az eladók többsége egyelőre kivár, és nem csökkenti az árakat. Az ingatlanok állapota szerint is vegyes a kép. Bár az április minden kategóriában visszaesést hozott, a felújítandó és jó állapotú ingatlanok iránti érdeklődés kisebb mértékben csökkent. Ezzel szemben az átlagos állapotú és a frissen felújított lakások esetében nagyobb volt a visszaesés. Mostanra a fővárosi lakáspiac egyértelműen lassuló pályára került, az árak stagnálnak, a kereslet gyengül, miközben a kínálat egy év alatt 38 százalékkal bővült. A vevők tehát válogatnak, és az értékesítés sikere egyre inkább az ár-érték arányon és az alku mértékén múlik. Eközben a fővárosi ingatlanpiacon mára egészen új jelentést kapott a „drága” szó. Ez egyértelműen a kereslet és a kínálat közötti feszültség erősödésére utal - hívta fel a figyelmet Futó Péter, az ingatlanportál elemzési vezetője. Nyugat-Magyarországon is jelentős az eltérés: Győr-Moson-Sopron megyében minden ötödik ingatlan ára meghaladja a 100 millió forintot, miközben a vevőknek csak körülbelül 10 százaléka keres ebben a tartományban. A jelenség mögött az áll, hogy a kereslet az elmúlt időszakban visszafogottabbá vált, különösen azoknál az ingatlanoknál, amelyek ára kívül esik a támogatott finanszírozási konstrukciók - például az Otthon Start - keretein. Míg 2024 elején a kínálat 4 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig 2025-re 5,5 százalékra, 2026-ra pedig 6,5 százalékra nőtt az arány. Budapesten különösen a II., az V. és az I. Az Otthon Start első lendülete utáni kivárást követően az év eleje egyértelmű fordulatot hozott, a vevők visszatértek a piacra. Ez azonban már nem egy túlfűtött, hanem egy tudatosabb, racionálisabb piac. - jelezte Tóth Viktória, az ingatlanközvetítő hálózat V. és XIII. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a jó állapotú, azonnal költözhető ingatlanok iránt fokozódott a kereslet. Ezzel párhuzamosan a kínálat is nőtt, viszont ennek egy része irreális árazással került a piacra. Mindezek miatt az idei évben az áraknál is egy mérsékelt, de differenciált emelkedés következett be. Az árak alakulása is differenciált: a prémium- és jó állapotú ingatlanok ára tovább emelkedik, míg a gyengébb adottságú lakások esetében stagnálás figyelhető meg. Az V. kerületben a felújított lakások négyzetméterára 1,5-2 millió forint között alakul, míg a XIII. Az alku mértéke is árnyalt képet mutat: a jól árazott ingatlanoknál 3-5 százalékos, a túlárazottaknál 8-10 százalékos árengedmény jellemző. A kereslet szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált: hasonló arányban vannak jelen a saját célra vásárlók, az elsőlakás-vásárlók és a befektetők. Utóbbiak különösen a belvárosi szegmensben erősödtek vissza. A Duna House havi tranzakciószám-becslése és jelzáloghitel-előrejelzése alapján 2026. április hónapban országosan 9815 lakóingatlan-adásvétel történt. A január még visszafogottan, 7500 körüli ügylettel indult, majd februárban és márciusban gyors felfutás következett - utóbbi hónap a 2025-ös csúcs­hoz közeli, 11 700 körüli értékkel zárt. Áprilisban a piac újra alacsonyabb fokozatra állt be: a becsült 9815 tranzakció a márciusi szinttől mintegy 15 százalékkal marad el, ugyanakkor a 2025-ös azonos időszaki adatokhoz képest csak mérsékelt elmaradást mutat. Eközben a lakáscélú jelzáloghitelek szerződéses összege elérte a 240 milliárd forintot. Az ingatlan.com adatai szerint 2026 tavaszán egyértelműen lassult a piac. Az iroda áprilisban 237 ezer telefonos érdeklődést regisztrált, ami havi szinten 17, éves alapon 8 százalékos csökkenést jelentett. A kínálat ugyanakkor bővült: több mint 30 ezer új hirdetés jelent meg, a teljes állomány pedig 142 ezerre nőtt, ami 7,4 százalékos éves bővülést jelent. Az értékesítési idők országosan 95 napra nőttek a korábbi 84 napról, Budapesten pedig különösen látványos volt a lassulás: a lakások eladási ideje 45 napról 75 napra emelkedett. Balogh László szerint a piac nem fordult vissza, inkább kifulladt a korábbi lendület. Végezetül nézzük, mi a helyzet a bérlői piacon. 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos bérleti díja 261 ezer forint volt, míg a vidéki nagyvárosokban 167 ezer forint. A legfontosabb változás, hogy az áremelkedést már nem a kisebb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintba, a kétszobások 247 ezer forintba, a háromszobások pedig 331 ezer forintba kerülnek havonta. Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője szerint ez azt mutatja, hogy a kereslet a nagyobb lakások felé tolódik, különösen a családok és az összeköltözők körében.

tags: #bank #ingatlan #ertekesites

Népszerű bejegyzések: