Kertészeti engedélyezési terv: mit tartalmaz, miért fontos, és hogyan zajlik a folyamat

A legtöbb embernek, ha kertes házra vágyik, számtalan ötlete és elképzelése van. Mégis gyakran az ilyen kertész lelkületű telektulajdonosok is szakemberhez fordulnak, hogy kertjüket megterveztessék. Szerencsés esetben a kertépítészeti és építészeti tervezés összehangoltan történik. Ha azonban a már kész építészeti tervekhez kell igazodni, nem érvényesíthetők maradéktalanul a kertépítészet szakmai irányelvei, és ez a kert későbbi használhatósága szempontjából sem kedvező. Ez az önkormányzatok nagy részénél ma már az engedély megadásának feltétele.

A kertterv két alapvető típusa

A kerttervnek alapvetően két típusa van, az engedélyezési terv, illetve a kiviteli terv. A kertépítészeti terv általában a következő munkarészeket tartalmazza (egyes önkormányzatoknál többletelvárások is lehetnek):

  • A Zöldterület felmérése tünteti fel a területen lévő növényállományt, jellege és állapota megjelölésével, valamint a telekkel határos közterületen lévő növényzetet (a fák törzsátmérőjét 1 méteres magasságban adjuk meg). Szerepel a rajzon a fafajok és a jellemző cserjeállomány megnevezése, esetleg a területen található évelők is.
  • A Fafelvételi dokumentációban bemutatjuk a tervezési terület fáit, fajuk, törzsátmérőjük és állapotuk, valamint tervezett sorsuk megjelölésével és indoklásával együtt. A kivágásra kerülő fákról külön Fakivágási jegyzék készül, a fafaj és méret megjelölésével.
  • A gyümölcsfák és a 8 cm törzsátmérő alatti fák esetében pótlási kötelezettség nincs, minden egyéb esetben az önkormányzat határozza meg méretben és számban a pótlást (Pótlási jegyzék).
  • Ha a tervezési területen nem tudjuk elhelyezni a megfelelő számú fát, az önkormányzatnál a hiányzó mennyiség árának befizetésével teljesíthetjük a pótlási kötelezettséget (saját zöldfelületi beruházásaihoz használja fel).
  • A Kertépítészeti terv célja az, hogy meghatározza a kertépítészeti koncepciót, a növénytelepítési jellegzetességeket, a fák, cserjék és a gyep arányát, elhelyezkedését és a terep kialakítását, magassági értékeit.
  • Jól látható módon kell elkülöníteni a kert különböző felületeit: mi burkolat, mi zöldfelület, jelölni a gépkocsi és gyalogutak helyét, burkolatuk jellegét, a térszint alatti építmények, garázsok, a pihenők, burkolt teraszok méreteit, kijelölni a kert funkcionális egységeit.
  • E tervhez mellékletként tartozik egy Növényjegyzék a telepítésre javasolt fák és cserjék fajáról és számáról. Szintén mellékletként nyújtandó be a tervezési terület Zöldfelületi mérlege, amely összegzi a burkolt felületeket, az előírásoknak megfelelő zöldfelületi arány meglétét.
  • Ki kell térni a térszint alatti építmények felett tervezett termőföldréteg vastagságára, ugyanis ettől függ, hogy az így kialakított terület milyen arányban számítható be a zöldfelületbe. Az ún. gyephézagos betonburkolat, vagy a műanyag gyeprács burkolat ugyancsak különböző százalékban számítható be a terület - zöld - részébe.
  • A kiviteli terv sok esetben az engedélyezési terv készítését követi, de ettől függetlenül is készülhet, kapcsolódhat egy már meglévő, régebbi épülethez is.
  • Ha már meglévő épülethez szeretnénk kertet terveztetni, több előkészítésre van szükség, hiszen sort kell keríteni a terület felmérésére (geodéziai felmérés szükséges, ha a terep lejtése, tagoltsága, a telek mérete ezt indokolja, egyszerűbb esetben felméri a kerttervező is).

A tervezési terület védett növényfajainak megóvásáról a Favédelmi tervben külön is gondoskodni kell. Hogy az építkezés során lombjuk ne sérüljön, fakalodával, időszakos takarással (pl. vakolás, műköves munkák alatt) kell védekezni, a gyökérzet megóvására a közel futó munkagödröket, alapárkokat meg kell támasztani. A védett fa, cserje kivágásához az elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, illetve a Tájvédelmi Körzet, Nemzeti Park igazgatóságához is be kell nyújtani a tervdokumentációt, ha az építési telek védett területtel határos.

A kerttervezés célja és a tervek logikája

A Kertépítészeti terv célja az, hogy meghatározza a kertépítészet koncepcióját, a növénytelepítés jellegzetességeket, a fák, cserjék és a gyep arányát, elhelyezkedését és a terep kialakítását. Jól látható módon kell Elkülöníteni a kert különböző felületeit: burkolat, zöldfelület, és jelölni a gépkocsi- és gyalogutak helyét, jellegét. A terv mellékletei között megtalálható a Növényjegyzék és a Zöldfelületi mérleg, melyek az előírások betartását segítik. A tervezés során figyelembe veszik a térszint alatti építmények felett tervezett termőföldréteg vastagságát, mert ez befolyásolja a zöldfelület-be számítást. A gyephézagos betonburkolat és a műanyag gyeprács burkolat is külön arányban számít a zöldterületbe.

A kiviteli terv gyakran az engedélyezési tervet követi, de lehet önállóan is készülő dokumentáció, amely kapcsolódhat egy meglévő épülethez. Ha egy meglévő épülethez kertet tervezünk, szükség lehet geodéziai felmérésre, és a tervezőnek is legyen betekintése a megrendelő elképzeléseibe, életmódjába, családi körülményeibe, háziállatokról vagy egyéb tényezőkről. Ezen információk segítik a kert tervezését, hogy az élhetőség és funkcionális igények maximálisan ki legyenek elégítve.

Az előzetes megbeszélés alapján a tervező vázlattervet készít, ezt egyezteti az építtetővel. Szerencsés, ha néhány rajzzal segíti a terv jobb érthetőségét, ilyenkor ugyanis még fény derülhet félreértésekre, hibákra. Egyeztetve végleges igényeinket, elkészülhet a kiviteli terv. A kerttervhez mellékelhet a tervező külön Növénykiültetési tervet, Tereprendezési tervet és Kitűzési tervet is.

A tervezők és a jogszabályi háttér

A kertépítészeti terv készítésére az Építész Kamara tervezői névjegyzékébe bejegyzett okleveles táj- és kertépítész mérnökök, illetve a korábban végzett táj- és kertépítészet szakos okleveles kertészmérnökök jogosultak. A terv készítésére mindkét fél részéről szerződéskötés javasolt, amely rögzíti a terv tartalmát, a határidőt és a díjazást. A tervezési díj számítása történhet kamara díjszabása alapján, vagy megállapodás szerint a feladat jellegétől, a terület nagyságától és a tervezett részletek számától függően.

A kivitelezés során hasznos a tervezői művezetés, így a megálmodott kert méltó kerete lehet házunknak és életünknek. A modern kerttervezés része az esővíz-gyűjtő rendszerek, az esőkertek és a szárazságtűrő, klímarezisztens növénytársítások alkalmazása, amelyek bírják a szélsőséges hőingadozást. A jövőálló kertek olyanok, amelyek tíz év múlva is fenntarthatók. A legoptimálisabb időszak a tervezéshez az ősz és a tél, amikor a természet nyugovóra tér. Egy alapos terv elkészítése, a finomhangolások és a hatósági egyeztetések heteket, sőt hónapokat vehetnek igénybe. A kerttervezés párhuzamosan érdemes a ház építészeti tervezésével futtatni, mert a koncepcióterv adja az alapot a kivitelezéshez.

A vázlatterv a „mit” kérdésre válaszol: megmutatja a stílust, a funkcionális zónákat, a térbeli elrendezést és a hangulatot. A látványterv csak a jéghegy csúcsa, egy vizuális ígéret. A kis kertekben minden négyzetcentiméter kincs, és a profi terv segít optikailag tágítani a teret, illetve az ellentmondó funkciókat is összhangba hozza. A kerttervezés magánszemélyeknek, építészirodáknak és intézményeknek egyaránt lehet fegyvertár: modern és fenntartható kertek tervezése lépésről lépésre.

A folyamat lépései és a kapcsolódó tervelemek

  1. Helyszíni felmérés: a hely adottságainak felmérése, pontos méretek és terepszintek meghatározása, valamint a megrendelő igényeinek rögzítése.
  2. Konceptterv készítése: a kert fő szerkezeti és funkcionális kialakítása, a térszervezés és a növényalkalmazás javaslatai, előképekkel és rövid leírással.
  3. Véglegesítés a megrendelő és tervező egyeztetése után: a koncepció átalakítása részletes tervekké, melyek alapot adnak a kivitelezésnek.
  4. Készülhet kiviteli terv: részletes helyszínrajzokkal és az elképzelések konkrét megvalósításával, amely a kivitelezők felé átadható.
  5. Kivitelezés és művezetés: szükség esetén tervezői művezetés a gondos kivitelezés érdekében.
  6. Engedélyezési terv: abban az esetben, ha előírás a kertépítészeti engedélyezési terv készítése (fakivágás-fapótlás, tereprendezés, zöldterületi arány, területszámítások, védőtávolság, környezetvédelmi előírások, akadálymentesítés, stb.).

Ha a tervet a beépített, vagy már megépült házhoz készítik, fontos a geodéziai felmérés vagy elég lehet a kerttervező által készített felmérés, attól függően, hogy a terep mennyire tagolt és milyen méretű a telek.

Kertépítészeti engedélyezési terv és annak kérdései

Az engedélyezési terv dokumentációja a tervkoncepció bemutatásán túlmenően a jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelést igazolja. Ez általában a következő kérdésekre terjed ki: fakivágás-fapótlás, tereprendezés, zöldterületi arány, területszámítások, védőtávolság, környezetvédelmi előírások, akadálymentesítés, stb. Ennek alapján pontosan követhető a kert kivitelezése, hogy mit, milyen formában és minőségben kell megvalósítani.

A kertkivitelezéshez szükséges részletek megvitatása és előzetes egyeztetések alapján készül el a koncepcióterv, amely a tervkoncepció bemutatásán túlmenően a végleges kivitelezési tervhez vezet. A terveket gyakran látványtervek kiegészítik, amelyek számítógépes vagy kézi készítésűek lehetnek, és a megrendelő igényeinek vizuális megjelenítésére szolgálnak.

Infografikák és vizuális elemek a cikkhez

Infografika: Kertépítészeti terv felépítése és kapcsolódó tervelemek

Ha szükséges, a cikkben külön táblázatban összefoglalhatók a különböző tervtípusok jellemzői és a kapcsolódó jogi elvárások.

Összegzésként érdemes megjegyezni

A kertépítészeti engedélyezési terv és a hozzá kapcsolódó dokumentációk célja, hogy a kert megtervezése során a jogszabályoknak megfelelő, esztétikus és funkcionálisan jól működő kert jöjjön létre. A koncepcióterv és a kiviteli terv együtt biztosítja, hogy a kert a beépítés és zöldfelület előírásainak megfeleljen, a támfalak és a vízelvezetés helyesen legyenek megtervezve, és a jövőbeni fenntartás költségei jól tervezhetők legyenek. A tervezési folyamatban a szakmai segítség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a drága burkolatok, öntözőrendszer és más építészeti elemek ne ütközzenek egymással, és a kert hosszú távon is örömet adjon a tulajdonosoknak.

tags: #kerteszeti #engedelyezesi #terv

Népszerű bejegyzések: