Közös költségből lakásbiztosítás: mit érdemes tudni társasházakban
Az előrelátó tulajdonosok és lakóközösségek otthon-, illetve társasházi biztosításokat kötnek, felkészülve a nem várt káreseményekre. Ám fontos tudni: önmagában a társasház biztosítás megléte még nem garancia arra, hogy kár esetén a helyreállításhoz, felújításhoz szükséges teljes költség fedezete rendelkezésre is fog állni. 1. Ezen kiegészítő kockázatok célja, hogy lakóközösségre szabott, rugalmasan kialakított fedezetet biztosítsanak. Ha például az épületben nincs lift, akkor egy felvonó biztosításra nincs szükség. A különböző biztosítótársaságok a feltételeikben pontosan leírják, mely fogalmakon mit értenek - ezek többnyire egységesek az egész piacra vonatkozóan. Emellett a biztosítók beépíthetnek a kockázatokhoz önrészeket, kizárásokat. A biztosított vagyontárgyak alatt általában az épület falait, a nyílászárókat, az üvegeket értjük, de ide tartoznak az épületgépészet elemei is, többek között a vízvezetékek, illetve a fűtésre, hűtésre szolgáló berendezések, elektromos vezetékek, kapcsolók.
2. A többlakásos épületbiztosításon túl szükséges az is, hogy a lakók biztosítsák ingóságaikat. Egy háztartásban az általános háztartási ingóságokon kívül lehet pl. a kollektív ingóságbiztosítás az alapkockázatoknál felsorolt veszélynemekre nyújt fedezetet, általában limitált biztosítási összegekre. A lakóközösség szempontjából is fontos, hogy a tagjai - a szomszédok - az őket érintő ingóság károk esetén is „fizetőképesek” maradjanak, már csak a közös költség befizetése miatt is.
3. A társasház biztosítások kapcsán fontos az is, hogy felelősségbiztosítás kiegészítőket minden megfelelően megkötött biztosítás tartamazzon. Pl. Ha nincs kollektív ingóságbiztosítás, akkor a kárrendezés csak felelősség alapon működhet, hiszen az ingóságok nem biztosított vagyontárgyak.
4. A kiegészítő biztosítások, mini csomagok a konstrukció rugalmasságát mutatják - igény szerint állíthatók össze. Persze, csak ha van igény rá, akkor kell megkötni, hiszen ellentétben az alapkockázatokkal, ezek nem kötelező elemek, hanem azok az extrák, melyek a széleskörű biztosítási védelmet kívánják szolgálni.
5. A biztosítási összeg megválasztása kulcskérdés az értékálló biztosítás kötéséhez, ez az egyik sarokpontja annak, amivel elkerülhetjük az alulbiztosítottságot. A Generali Házőrző többlakásos épületbiztosítással a lakók elkerülik az alulbiztosítást, ami annak köszönhető, hogy új biztosítási szerződés megkötésekor vagy módosításakor kérhető a Káridőponti újjáépítési érték szolgáltatás.
6. A biztosítási szerződés egyfajta „ígérvény”: a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a befizetett díj ellenében a biztosítási feltételeknek megfelelő szolgáltatást nyújtja. Kár bekövetkezése esetén az alapszolgáltatás a biztosítási összeg kifizetése. Egyes biztosítók pl. un. real time kárrendezésre is képesek. Ez azt jelenti, hogy kárbejelentés után kárszakértő elvégzi a szemlét, és ha a káresemény megfelel néhány kitételeknek, akkor a szemlét végző kárszakértő a helyszíni kárfelmérés alapján felajánlja a kártérítési összeget.
7. Illetve azt is érdemes megnézni, hogy kárbejelentésnél a folyamatban lévő károknál van-e lehetőség online a dokumentumok beküldésére, hiszen ezek a szolgáltatások nagyobb fokú kényelmet és gyorsabb ügyintézést jelenthetnek. Ha társasházban élsz, te is tudod, hogy a legtöbb ilyen épületnek van egy közös biztosítása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden káreseményre fizet a biztosító. Ha eddig azt gondoltad, hogy a társasházi biztosítás fedezi azt is, ha például betörnek hozzád - tévedsz. Ez ugyanis alapvetően csak a ház közös tulajdonát védi. Ide tartoznak például az épület falai, a villanyvezetékek, a lépcsőház vagy éppen a pince. Ezt a biztosítást is lehetőség van tovább bővíteni, például felelősségbiztosítással, amivel többek között a lakók által egymásnak okozott kár is fedezetté válik. Sőt, akár a közös garázsban álló autók kárát is fedezheti tűz- vagy elemi kár esetén. Egyéb kiegészítő lehetőség például az ingóságbiztosítás is, amivel már az egyéni tulajdon is védve van. Általánosságban tehát ez a biztosítás nem védi meg a te ingóságaidat a lopástól, betöréstől, egyéb esetleges károktól. Sérülhet például az új kanapéd, tévéd vagy épp játékkonzolod. Ajánlott tehát saját lakásbiztosítást kötnöd. Emellett hasznos kiegészítő lehet a lakásszervíz assistancce is, ami akkor jön jól, ha pl. beletört a zárba a kulcsod vagy hétvégi csőtörésnél azonnal megoldás kell, de tudod, hogy nehezen találnál szakembert.
A közös költség szolgál a társasházban lakó tulajdonosok, közös tulajdonának a fenntartására, szolgáltatások fizetésére. A közös költség megállapításának alapja mindig a társasházi alapító okiratban található, ami azt írja, hogy a társasházi külön tulajdonú lakások (albetétek), a tulajdoni hányaduk alapján kötelesek viselni a ház terheit és jogait. (pl az alapján kell közös költséget fizetni, viszont jó hír, hogy a tulajdoni hányaduk alapján lehet több szavazati joguk is egyegy kérdésben). Minden lakás tulajdoni hányada megtalálható a társasházi alapító okiratban.
2. Felújítási alap képzés (Ez a tartalékolt költség szolgál arra, hogy a később tervezett nagyobb költségű felújítások, karbantartások meg tudjanak valósulni). Minden évben május 31-ig kötelező tartani egy éves beszámolót, amikor a közös képviselő elmondja és elemzi az előző évi kiadásokat, megállapítja, hogy mennyi pénzre volt szüksége a háznak és mennyi maradt év végén. A közös költség fizetésének kötelezettsége mindig a lakás tulajdonosát terheli, ugyanis neki van szavazati joga a közgyűlésen. A haszonélvező élvezi az ingatlan jogait, de a közgyűlésen nincs szavazati joga, nem szólhat bele a ház ügyeibe, ezért a közös költség fizetése sem elvárható tőle. Több ingatlan tulajdonos esetén a közös költség mindenkit egyetemlegesen terhel, de elég, ha egy megállapodás alapján az egyik tulajdonos fizeti. (hátralék esetén, mindenkin behajtható).
A havi közös költséget mindig a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően, általában az aktuális hónap 15-ik napjáig kell befizetni. Amennyiben valaki egyszerre több havi közös költséget fizetne, azt mindig előre kell fizetni, hogy a társasház pénzügyi üzemelését ne veszélyeztesse! A társasházi törvény a Szervezeti és Működési Szabályzatot (Sz.M.Sz.) utal, ami általában 3 havi közös költség elmaradása esetén közös képviselői felszólítást, 6 havi elmaradás esetén közjegyzői Fizetési Meghagyást, majd utána végrehajtást eredményez. ❗️Jó tudni❗️: Fizetési meghagyás és Végrehajtás indítása nagyon költséges a társasház számára, de a tartozótól a végrehajtó minden költséget behajt. Általános tapasztalat, hogy ha valaki 100.000 Ft közös költséggel tartozik, akkor kb 170.000 Ft-jába fog kerülni, mire behajtják rajta. A fizetési meghagyás indítása 8.000 Ft/lakás/tulajdonos, a végrehajtás indítása 8.000 Ft/lakás/tulaj + Földhivatali költség 6.600 ft/lakás/tulaj + végrehajtói díja %-os arányban kb 15.000 Ft. Behajtás módjai: -fizetési letiltás: ami általában a tulajdonos fizetése 30-50%-ig lehetséges, ami több tulajdonos esetén többszöröződik. -Folyószámla inkasszó -Zálogjog bejegyzés.
FIGYELEM: Az éves beszámolóból kiindulva, nem mindig garantált, hogy az aktuálisan megállapított közös költség fedezi a társasház kiadásait, ezért minden évben javaslatot tehet a közös képviselő az aktuális év közös költség módosítására a költségvetési terv alapján. Ha nincs a társasház egésze egyben biztosítva, akkor is előfordulhatnak a házban különböző károk, melyeket a Társasháznak a saját költségvetéséből kell fedeznie, például egy komolyabb vízcsőtörés. Ezt a biztosítás is fedezheti. Biztonságot jelent arra az esetre is minden egyes lakó részére, ha véletlenül egy nagyobb kár (pl. robbanás) következne be és ennek helyreállításához a társasház nem rendelkezik elegendő pénzzel.
Ennek megértéséhez néha érdemes kiemelni a konkrét példákat: a betörésnél az üveg sérülésének összege 5 ezer forint, 15 lakás és 5 biztosító. A kár felfedezését követően lehetőség van online a dokumentumokat beküldeni, és értesíteni kell a ház gondnokát, közös képviselőt, illetve a biztosításkövetőt. Ha valaki élő lakásbiztosítást kötött, és az ingóságok mellett az épületrész is benne van, akkor érdemes ezt módosítani, és ha a lakóközösség saját biztosítást köt, akkor az egyéni biztosításra eső részt a bank felmondhatja, ha a jelzálogtárgy biztosítása meghaladja a hitel összegét.
A közös költség szolgál a közösség fenntartására, és a közös költség összegének meghatározása az SZMSZ-ben kerül rögzítésre. A közös költség viselésének alapja a tulajdoni hányad, amely a tulajdoni lap I. részében található. Az SZMSZ rendelkezhet eltérő fizetési rendről, és a közgyűlési határozatok végrehajtása a közös képviselő feladata. A közös költség befizetése a tulajdonost terheli, és albérlet esetén gyakran terhelés átcsúszik az albérlőre, de ehhez mindig megállapodás és a bérleti szerződésbe foglalás szükséges. A közös költség elmulasztása végső soron jogi lépéseket vonhat maga után, de minden esetben a közös költség beszedése a közös képviselő feladata és felelőssége.
2024. október 1-jén hatályba lépett a társasházakról szóló törvény módosítása, amely szerint minden közös képviselőnek 2025. május 1-jéig kötelező regisztráltatnia magát. 2025-től bizonyos esetekben már kötelező ügyvéd jelenléte a közgyűléseken, különösen a közös képviselő megválasztásakor vagy egyéb ingatlanjogi döntések meghozatalakor. A biztosítók ajánlatai között eligazodni nem könnyű; a feltételek és kizárások gyakran nehézséget okoznak egy közös képviselőnek is. Egy időben megújított, jól átgondolt szerződés nem csak az épületet, de a benne élők anyagi biztonságát is védi.
tags: #kozos #koltsegbol #lakasbiztositas