Keszthely rendezési tervének részletei és módosításai
A városkép és a fejlesztési lehetőségek alakítása Keszthelyen a rendezési terv módosításával történik, amelyről a képviselő-testület rendkívüli ülés keretében döntött. A tervezett változtatások több kulcsfontosságú területet érintenek, céljuk a város fejlődésének elősegítése, a meglévő értékek megőrzése és az új lehetőségek kiaknázása.
Vitorláskikötő fejlesztése
Az egyik legfontosabb módosítás a vitorláskikötő területének minősítését érinti. A korábbi zöldterület-besorolás helyett kikötői területté válik, maximálisan tíz százalékos beépíthetőséggel. Ez a változtatás a valóságban meglévő állapothoz igazodik, és lehetővé teszi a kikötő infrastruktúrájának fejlesztését, miközben a természeti környezet is megmarad.
Balaton-parti területek rendezése
A Balaton parton található Balaton és Hullám szállók, a Pavilonsor és a focipálya tömbterületei is jelentős változásokon mennek keresztül. Jelenleg a szabályozási terv 30%-os beépítési százalékot engedélyez ezeken a területeken, ezt a javaslat 50%-ra emeli. Az építménymagasság tekintetében a Balaton-parti szabályozás maximum 12,5 métert engedélyez, amelyet a tervek szerint 8 méterben maximalizálnak. Ez a korlátozás figyelembe veszi a meglévő épületek magasságát, mint például a Helikon szálló (közel 32 méter) és a Balaton szálló (12,5 méter), miközben az új építkezések jobban illeszkednek a tájképbe.
A Balaton és Hullám szállók, mint országos és helyi kulturális értékek, továbbra is a hasznosítás célpontjai maradnak. A Pavilonsor további fejlődésének kulcsa a focipálya területének más irányú hasznosítása. Az önkormányzati tulajdonban lévő sportpálya fejlesztési célokat szolgálhat, és itt szálláshelyek építése is megengedett lesz. Ez a változtatás egy korábban "holt vagyonnak" számító területet aktivál, amely sportolásra csak részben volt alkalmas.
Szabadstrand környezetének megújítása
A rendezési terv módosítása érinti a Szabadstrand környezetét is, ahol a zöldterületek visszapótlása a cél. Ez a lépés hozzájárul a rekreációs területek vonzóbbá tételéhez és a természeti értékek megőrzéséhez.
A rendezési terv mellékletei és szabályozási elemei
A rendezési terv számos mellékletet foglal magában, amelyek részletezik a különböző területekre vonatkozó előírásokat. Ezek közé tartozik a külterületi és belterületi szabályozási terv, az építési övezetek és zónák előírásai, út minták, városközpont területe, régészeti lelőhelyek, építészeti és természetvédelmi területek, valamint bányatelkek és barnamezős területek.
A terv számos kötelező és javasolt szabályozási elemet határoz meg, mint például a belterületi határ, szabályozási vonal és szélesség, építési övezet határa, zöldfelületek kialakítása, beültetési és fásítási kötelezettség, építési vonal, valamint építményszint magassági korlátozások. Emellett figyelembe veszi a más jogszabályok által meghatározott elemeket is, mint a Natura 2000 területek, országos és helyi védelem alatt álló területek, nádasok, ásványvagyonnal rendelkező területek, valamint a hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötők létesítésére alkalmas partszakaszok.
Tájképi és környezeti szempontok
A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelt területeken új épület vagy építmény csak tájba illesztve helyezhető el, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek megőrzésével. A helyi építészeti hagyományok követése mellett, a beépítésre nem szánt területeken a meglévő beépítéshez igazodóan történhet az építkezés. Új üzemanyagtöltő állomás, hulladékkezelő létesítmény és ipari csarnok nem létesíthető ezeken a területeken, kivételt képeznek a háztartási méretű kiserőművek. A tájképvédelmi terület övezetével érintett területeken biztosítani kell a táji jellegzetességek és a természetes rendszerek megóvását.
A város területén a huzamos emberi tartózkodásra használt területeket bűzzel vagy zajjal zavaró tevékenység nem folytatható. Bármilyen zajt vagy rezgést kibocsátó építési vagy területhasználat csak akkor megengedett, ha a környezeti zaj és rezgésterhelés nem haladja meg a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékeket.
Védőtávolságok és védőterületek
A rendezési terv részletesen szabályozza a különböző létesítmények védőtávolságait és védőterületeit. Ez magában foglalja a közlekedési létesítmények (utak, vasutak), villamos energiaellátás létesítményei (vezetékek, alállomások), vízfelületek karbantartása céljából előírt sávokat, ivóvízellátó gerincvezetékek, szennyvíz- és csapadékcsatornák, valamint földgázellátás létesítményeinek biztonsági övezeteit. Ezek a szabályozások az emberi egészség és a környezet biztonságának garantálását szolgálják.
A hidrogeológiai védőterületeken, mint például a Cserszegtomaj-Vadaskert vízbázis, bármilyen építési tevékenység csak szennyvíz elvezető közcsatorna kiépítését követően, a hatályos jogszabályokban foglalt korlátozások és a védőzónát kijelölő határozat előírásai szerint végezhető. A szennyvíztisztító telep védőterületén belül új lakó-, üdülő-, pihenési, egészségügyi, oktatási, valamint élelmiszer-feldolgozási és kereskedelmi célú épület nem helyezhető el.
A helyi települési értékvédelemmel érintett területeken, valamint a régészeti lelőhelyeken és érdekeltségű területeken az építési, felújítási, átalakítási és bontási munkálatok csak a vonatkozó jogszabályok és a településképi rendelet előírásai alapján végezhetők.
tags: #keszthely #rendezesi #terve