Kétpó: Történelem, földrajz és közigazgatás
Kétpó község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részén fekszik, három város által határolt területen.
Talajának nagy része réti csernozjom. Jelentős élővize nincs. A szomszédos települések: észak felől Törökszentmiklós, északkelet felől Kuncsorba, délkelet felől Mezőtúr, dél felől Mezőhék, nyugat felől Kengyel, északnyugat felől pedig Tiszatenyő.
A település közigazgatási területén keresztülhalad a 46-os főút, de a lakott területeit az elkerüli, központjába csak az abból kiágazó 4632-es út vezet. Vasúton a MÁV 120-as számú Szajol-Lőkösháza-vasútvonalán érhető el. Határában a vonalban két megállási pontja is van: Szolnok felől (Tiszatenyő vasútállomás után) Pusztapó megállóhely, a központban pedig Kétpó megállóhely.
Kétpó története
Kétpó kiterjedt pusztáinak területe a történelem előtti korokban, és azt követően is még jó ideig időszakos, és állandó vizekkel borított, száraz szigetekkel csalogató lakhely volt. A védettségéből, és a halászat, vadászat és gyűjtögetés tekintetében rendkívül előnyös területéből következően nem is maradt lakatlan a terület, és már paleolitikum embere is szívesen élt a környéken.
Sajnos konkrét lelet kevés lelhető fel (néhány edény törmelék, és lószerszám) ebből az időből is, mivel a település peremvidéki szerepet töltött be a szarmaták idejében, úgy mint a védelmi vonaluk a Csörsz árkának közvetlen előtere. A leletek tömege, és a terület volt és ma is létező településeinek nevei (Kispó, Nagypó, Pusztapó, Póhamara, Póhalma ) azt jelzik, hogy fontos szállásterület volt a település határa. Valószínűleg egy Paul, Poul, Paál, nevű nemzetség birtoka.
Homály fedi pontos származását ennek a nemzetségnek, hiszen a terület főura (Ond vezér) és népei között szép számmal fedezhetjük fel a cumanokat (kunok, besenyők, úzok), és a környező településeken is vannak jelek itteni életükre. Nem bizonyított ugyan Kétpói szerepük, de a terület alig volt alkalmas a növénytermelésre a mocsaras jellege miatt, így valószínűen olyan népcsoport telepedett meg, amely az állattartással, és a halászattal biztosította fennmaradását.
Árpád-kor
A törzsi központ hamarosan településsé szerveződött, amiről először a Váradi regestrumban tesznek említést 1208-1235 között. A tatárjárás e terület népességét is megritkította, amit IV. Béla 1240-42-ben a kunok betelepítésével orvosolt. A 14-15. század fordulóján Luxemburgi Zsigmondnak szüksége volt a török elleni harchoz Nándorfehérvárra, így elcserélte azt többek között a Kétpói területek fejében. A birtok ura Brankovics György rác despota lett, aki jelentős számban telepített a területre szerb, délszláv családokat.
Török idők
Településünk területe a törökszentmiklósi vár fennhatósága és adófizetése alá tartozott, és feljegyeztetett, hogy mindkét falunak áll a temploma, és kb. A törökök folyamatos zaklatása, és a velük együtt harcoló tatár hadak hatására lassan elnéptelenedett a vidék, amit szinte teljessé tett a tizenöt éves háború 1591 és 1606 között. Az elmenekült lakosság csak a békekötés után kezdett visszaszivárogni, de a települések területét már pusztaként tartják nyilván.
Kétpó a vallás tekintetében a Nagykunság többi településével azonos utat járt be, ami szerint a római katolicizmus nehezen vert gyökeret, jellemzőbb volt a keleti kereszténység, amit ráadásul a délszláv betelepítés tovább erősített. Ennek lehet következménye a reformáció korában a katolicizmus újult elutasítása, és a református hit gyors terjedése.
XVIII-XIX. század
A XVII-XIX. században Kétpó területe Mezőtúrhoz csatoltan pusztaként volt nyilvántartva. Miután Mezőtúr bár szorosan beékelődött a nagykun települések mellé, de maga nem tartozott közéjük, így Kétpó hagyományai is gyengültek e tekintetben. A puszta az állattartás alapintézménye volt a történelem során, az állattartás pedig a szállások, tanyák kialakulásának mozgatója. Mivel Mezőtúr környékén is fokozatosan modernizálódott és erősödött az állattartás, majd megjelentek a várostól távoli területeken is a földművesek, így a tanyarendszer is robbanásszerűen fejlődött. A XIX. század végére a tanyás területek a gazdálkodás helye szerinti bokrokba szerveződtek, így kialakultak a mai Kétpó jelentősebb külterületi részei is. (Csali, Csikós-tanya, Keserű falu, Cukorgyár, Mészéros, Dérczi-tanya, Demepó, Csugarpart).
Az 1728. évi összeírás szerint a két puszta (Kis-, és Nagypó) határát semmiféle határjel nem különítette el egymástól, hanem együttesen használták. Földjei igen jó termőnek számítottak, mert az átlagos háromszoros helyett minden elvetett köbölnyi mag után ötszörös termést eredményeztek. A múlt század végétől kezdődően a pói uradalmakban az állattenyésztés igen magas színvonalra emelkedett.
Kétpó újkora
1952-ben e tanyákon élőkből (közel 4000 fő) alakították ki a mai Kétpó települést, mintegy 1400 beköltöző lakossal.
A település kulturális, és kommunális helyzete nemcsak a művelődési ház, üzletek, utak, villanyhálózat, vízvezeték építése révén változott. A községben élők igyekeznek saját otthonukat is szebbé varázsolni.
Kétpót viszonylag hamar bekapcsolták a vasúti hálózatba. 1859-ben készült el az Aradig vezető vonal, melynek egyik állomása Pusztapó volt.
Szolnok bemutató 2 - "külső kör"
Népesség
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 0,7% románnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). 2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,7% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% bolgárnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
| Év | Magyar lakosság (%) | Román lakosság (%) | Német lakosság (%) | Cigány lakosság (%) | Egyéb (%) | Nem nyilatkozott (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2011 | 88.4 | 0.7 | - | - | - | 11.6 |
| 2022 | 93.5 | 0.4 | 1.3 | 0.7 | 2.9 | 6.3 |
Kétpó Községi Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata
Hivatalunk szervezeti egységekre nem tagozódik.
Kétpó Községi Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a következő szervezeti egységek léteznek:
- polgármester
- alpolgármester
- jegyző
- aljegyző
A polgármester
A polgármester megbízatását főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.
A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a korelnöknek juttatja el.
A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.
A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:
- segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
- részt vesz a képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatainak meghatározásában,
- képviseli az önkormányzatot,
- kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
- fogadóórát tart,
- nyilatkozik a sajtónak.
A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.
A polgármester gazdálkodással kapcsolatos feladatait a SZMSZ. 2. számú melléklete tartalmazza.
A polgármesteri kabinet a polgármester munkáját segítő személyekből áll. A polgármesteri kabinet a polgármester megbízása alapján elláthat a polgármester feladatkörébe tartozó tanácsadó, koordinációs, valamint ellenőrző feladatokat.
tags: #ketpo #kulterulet #cim