Kivitelezési tervet ki készítheti: jogi alapok, felelősségek és gyakorlati útmutató

Az Építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység kizárólag a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

A kivitelezési dokumentáció az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben (OTÉK) meghatározott alapvető követelmények kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára szükséges információt, utasítást tartalmazza.

A dokumentáció meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét és mérettűrését.

A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre állnia kell, és papír alapon is hozzáférhetővé kell tenni.

A kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet, amelynek végzéséhez a kivitelezési dokumentáció az építési munkahelyen rendelkezésre áll.

Az építési hatóság a helyszínen ellenőrzi a kivitelezési dokumentáció meglétét és a vonatkozó részleteket.

A kivitelezési kódex 2016. június 14-étől új elemeket vezetett be: a bontáshoz tartózó, valamint az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenységekhez is kivitelezési dokumentáció szükséges, és e-építési napló nyitása kötelező az érintett esetekben.

Az 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfalak és más kivitelezési esetek speciális előírásait a vonatkozó rendeletek rögzítik, és ezek betartása meghatározott tartalmi elemeket követel meg a dokumentációban.

A kivitelezési dokumentáció tartalmának megfeleléséért a tervező felelős, és a tervező szakmagyakorlási jogosultságát a tervezési szerződés aláírásánál igazolni kell.

Az építésfelügyeleti hatóság feladata a helyszínen ellenőrizni, hogy a kivitelezés a részletes dokumentáció alapján halad-e, és hogy az engedélyezési tervtől való eltérések megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályoknak.

A kivitelezési dokumentáció három fő feladatkörbe sorolható: engedélyezési tervfajták, döntéstámogató tervdokumentációk és a tényleges kivitelezéshez szükséges részletes kiviteli tervek.

Az engedélyezési tervdokumentációk közé tartozik az elvi építési terv, az építési terv, a bontási terv, a használatbavételi terv és a rendeltetés megváltoztatására irányuló tervtípusok is.

Az elvi építési engedély beszerzése nem kötelező, de hasznos lehet a telek beépítésének tisztázására és a telekhez kapcsolódó követelmények megismerésére.

A kiviteli terv egy részletesebb dokumentáció, amely tartalmazza az összes tervrajzot, műszaki leírást és a költségvetési kiírásokat, hogy a kivitelező pontos útmutatót kapjon a megvalósításhoz.

Az engedélyezési tervdokumentációk és a kiviteli tervek közötti különbség kiemelten fontos: az engedélyezési terv a hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges, míg a kiviteli terv részletes, a kivitelezéshez elengedhetetlen dokumentáció.

A tervezés során a szakágak közötti együttműködés elengedhetetlen: tervezői nyilatkozatok és aláírások szükségesek annak igazolására, hogy az épületelemek megfelelnek a jogszabályi és szakmai követelményeknek.

Az engedélyezési eljárás során a hatóság beszerzi a szomszédos ingatlanok érintettjeinek hozzájáruló nyilatkozatát, és ezt az építésről szóló határozat mellékletében megküldi érintetteknek.

A kiviteli terv formai és tartalmi követelményei széleskörűek: helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok, egységes konsignációk, bontási és felmérési tervek, csomóponti tervek, tető- és fedélszék tervek, belsőépítészeti és egyéb speciális részlettervek.

Kivitelezési dokumentációk tartalmazhatnak nedvesség elleni védelem, üvegszerkezetek tervei, tűzvédelmi kivitelezési tervdokumentáció és műemléki értéket jelentő épületek kiviteli terveit is.

Az engedélyezési tervdokumentációkhoz kötelező mellékelni a közművek elvi hozzájárulását vagy utolsó befizetett számlák alapján történő helyettesítését, továbbá az ingatlan társtulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatát is.

Az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok és a Magyar Építészkamara szabályzatai szerint a kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei meghatározottak, és ezek hatályosak 2017-től kezdve.

Infografika: A kivitelezési dokumentációk kapcsolatrendszere és a felelősségi körök

A kivitelezési kódex szerint a teljeskörű kiviteli terv alapján létesíthető építmények köre módosult, és ezen felhívások különösen érintik a tömegtartózkodásra szolgáló építményeket, a tartószerkezetek és a tűzvédelmi jellemzők részletes meghatározását.

A tervező kiválasztása során ne csak a költség legyen mérvadó; a jó terv kulcsa a tervezői munka hosszú távú együttműködésén alapuló alapos felmérés és a már megépült épületek áttekintése a tapasztalatok alapján.

A kiviteli tervben a belsőépítészeti kiviteli tervek, a látványtervek és számos részlet kiemelt szerepet kap, hogy a megvalósítás zökkenőmentes legyen és a kivitelező pontosan tudja, mit és hogyan kell megvalósítania.

Ha a megvalósítás során módosítani szeretnénk, a jogszabályok szerint meghatározott eljárások és engedélyezési záradékok mentén lehet eljárni, és a kivitelező is csak a jóváhagyott dokumentáció szerint dolgozhat.

Az építési engedély megszerzése után a kiviteli terv az építési vállalkozó számára iránymutató, amely alapján a tényleges építkezés megkezdhető és menetrend szerinti ütemezéssel haladhat.

tags: #ki #keszithet #kiviteli #tervet

Népszerű bejegyzések: