Ki szamlazhat iden 5%-os athaval uj vagy felujjitott lakóingatlanra?
2021. január 1-jétől a kormány újra bevezette az 5%-os áfakulcsot. A 2024. december 31-éig hatályos szabályozással a korábban - 2016. január 1-jétől 2019. december 31-éig - érvényben lévő rendelkezés tért vissza.
A kedvezményes, 5%-os lakásáfa ismételt bevezetésével az új építésű ingatlanok vásárlása, vagy generálkivitelezővel történő felépítése esetében a fővállalkozó kivitelező 5%-os számlát tud kiállítani a magánszemélyek részére.
Az 5% lakásáfával kiállított számlára 2021. január 1. és 2026. december 31. között van lehetőség akkor, ha az építési engedélyezés vagy az egyszerű bejelentés 2022. december 31-ig megtörténik.
Ha a generálkivitelező cég az alapozástól legalább szerkezetkész állapotig építi a házat, akkor ez a cég 5%-kal fog számlát kiállítani részünkre. Amennyiben ezután ugyanaz a cég folytatja a munkálatokat az építkezés befejezéséig, akkor a cég végig 5%-kal fog nekünk számlázni.
Abban az esetben, ha a vállalkozó hozza az építési anyagot is, akkor az anyagot is 5%-kal fogja részünkre továbbszámlázni.
Ha a szerkezetkész állapot elkészülte után más céget, cégeket bízunk meg a befejezési munkálatokkal, akkor ezek a cégek 27%-os áfás számlát fognak nekünk adni.
Összefoglalva tehát elmondható, hogy 5% a lakás áfakulcsa, ha az építés alatt áll vagy két évnél nem régebbi. Ugyancsak 5%, ha a kivitelező az építkezés meghatározott fázisáig teljesít. Pl. szerkezetkészen adja át a lakóingatlant. Akkor is így van, ha az anyagköltséget a megrendelő állja.
Az áfatörvényben a fenti előírások csak néhány mondatban vannak szabályozva. Ingatlanról lévén szó, nagy összegekről kell dönteni, amikor azt vizsgáljuk, hogyan állítsuk ki a számlát.
A Magyar Bankszövetség közzétette, mikortól és kiknek kínálnak 5 százalékos önkéntes kamatplafonnal lakáshitelt a csatlakozó pénzintézetek. Megvan, kiknek kínálnak majd a magyarországi bankok Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter javaslatára 5 százalékos THM-plafon mellett lakáshitelt. Az önkéntesen csatlakozó bankok olyan jelzáloghitelt nyújthatnak, amelynek nincs folyósítási és hitelbírálati díja, és az éves kamata az első öt évre kedvezményesen maximum 5 százalék. A vállalt önkéntes plafon tehát a kamatra szól, de mivel nem lesz folyósítási és hitelbírálati díj, várhatóan a THM sem lehet ennél sokkal magasabb.
Ez azt jelentheti, hogy vagy ötéves kamatperiódusú lesz eleve a hitel, vagy a szerződésben ezt a kamatot csak az első öt évre vállalják majd a bankok.
A bankszövetség közleménye szerint a vállalt önkéntes kamatplafon csak 7 hónapra szól: a kedvezményes konstrukció felvételének lehetősége 2025. április 1-től 2025. október 31-ig tart.
Bár az 5%-os kamatplafon vonzó lehetőségnek tűnik, fontos figyelembe venni, hogy a lakáspiaci viszonyok és az ingatlanárak jelentős hatással vannak arra, hogy mennyire lesz ez elérhető. A pénzügyi biztonság érdekében érdemes alaposan mérlegelni a hitelfelvételt és figyelni a piaci trendeket.
A feltételek szigorúsága és a lakáspiaci realitásokat figyelmen kívül hagyó árképzés komoly kihívások elé állítja az ingatlan eladókat.
Az 5%-os áfa érvényesítésének feltételei
Milyen ingatlanokra vonatkozik az 5%-os áfa?
Az 5%-os áfakulcs az új építésű lakóingatlanokra vonatkozik, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg. Idetartoznak a beépítés alatt álló, a félkész, a szerkezetkész ingatlanok.
A kedvezményes adókulcs akkor is alkalmazható, ha az ingatlan értékesítését az adóalany választása alapján terheli általános forgalmi adó, feltéve, hogy az első rendeltetésszerű használatbavételre nem került sor.
A lakóingatlan fogalma a következő: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.
Az 5%-os áfa érvényesítésének feltételei generálkivitelező esetén
Ha a generálkivitelező cég az alapozástól legalább szerkezetkész állapotig építi a házat, akkor ez a cég 5%-kal fog számlát kiállítani részünkre. Amennyiben ezután ugyanaz a cég folytatja a munkálatokat az építkezés befejezéséig, akkor a cég végig 5%-kal fog nekünk számlázni.
Abban az esetben, ha a vállalkozó hozza az építési anyagot is, akkor az anyagot is 5%-kal fogja részünkre továbbszámlázni.
Ha a szerkezetkész állapot elkészülte után más céget, cégeket bízunk meg a befejezési munkálatokkal, akkor ezek a cégek 27%-os áfás számlát fognak nekünk adni.
Az 5%-os áfa érvényesítésének feltételei magánszemélyek esetén
Az 5% lakásáfával kiállított számlára 2021. január 1. és 2026. december 31. között van lehetőség akkor, ha az építési engedélyezés vagy az egyszerű bejelentés 2022. december 31-ig megtörténik.
Alapvető különbség azonban, hogy az 5 millió forintos visszaigényléssel abban az esetben élhetünk, ha nem generálkivitelezővel építkezünk.
Az ingatlanvásárlás további költségei
Ingatlanvásárláskor könnyű megfeledkezni arról, hogy nemcsak a lakás vételárát kell kifizetni: további költségek is felmerülnek, mire a vevő tulajdonába kerül a megvásárolt ingatlan. Ha a vevő ezeket előre nem kalkulálja bele a költségvetésébe, akkor kellemetlen meglepetés érheti, hiszen az ingatlanvásárlás költségei akár a milliós nagyságrendet is elérhetik.
Vagyonszerzési illeték
Ingatlanvásárlásánál a vevő vagyont szerez, ezért vagyonszerzési illetéket kell fizetnie az államnak. Egymilliárd forintos értékhatárig a vagyonszerzési illeték mértéke egységesen 4 százalék. A vagyonszerzési illetéket a legtöbbször ki kell fizetni, de vannak olyan esetek, amikor az ingatlanvásárlás illetékmentes. Falusi csokkal vagy CSOK Plusz hitel igénybevételével történő ingatlanvásárlás esetén sem kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket, falusi CSOK esetén a vételár összegétől függetlenül. CSOK Plusznál sincs felső határa az illetékmentességnek.
Lehetőség van a vagyonszerzési illeték mértékének csökkentésére is. Példa: A vevő 50 millió forintért vásárol egy ingatlant, egy éven belül pedig elad egy másik ingatlant 30 millió forintért. A vagyonszerzési illetéket a kettő különbözete, azaz 20 millió forint után kell fizetni.
Ügyvédi költség
Az ügyvédi költség szintén egy olyan költség, amelyről hajlamos a vevő megfeledkezni. Az érvényben lévő hazai szabályozás értelmében az ingatlanvásárlás során az adásvételi szerződés csak akkor érvényes, ha azt vagy egy ügyvéd vagy egy közjegyző ellenjegyzi. Az ügyvédi díj kapcsán nincs törvényileg szabályozva sem annak mértéke, sem az, hogy a vevő vagy az eladó fizeti.
Földhivatali illeték
A földhivatali illeték az ingatlan nyilvántartásának eljárási díja. Ez az eddigiekhez képest egy jóval kisebb mértékű költség. Mivel a földhivatali ügyeket általában az ügyvéd intézi, ezért a földhivatali illeték összegét is az ügyvédnek kell fizetni (az ügyvédi díjon felül) és majd az ügyvéd lesz az, aki a vevő nevében kifizeti a földhivatali illetéket.
Felújítási költségek
Még, ha egy jó állapotú ingatlanról is van szó, akkor is előfordulhat, hogy költeni kell a felújításra, például egy tisztasági festés erejéig. Ráadásul a felújítási költségek kalkulálásakor nem szabad megfeledkezni a rejtett hibákról. Sajnos gyakran éri meglepetésként a vevőt, hogy az ingatlan birtokba vétele után néhány rejtett hibára derül fény, amikről előtte nem tudott. A felmerülő hibák javításának költsége sokszor megterhelő lehet.
Költöztetés
Az ingatlan adásvétele során a költöztetéssel járó költségek is nagyobb tételt jelenthetnek a költségvetésben. Szerencsés helyzetben a költözés megoldható akár családon belüli, akár baráti segítséggel, de erre nem mindig van lehetőség. A költöztetés díja nagyon változó lehet. Számít, hogy milyen távolságra kell költöztetni, mennyi mindent kell szállítani. Ha egy lift nélküli épület emeletére kell költözni, az akár feláras is lehet. A költöztetés díja általában óradíjas elszámolású, de ha nagyobb távolságot kell megtenni, akkor ehhez kilométer alapú árazás is társulhat.
Ingatlanközvetítői díj
A lakásvásárlások egy része magánszemélyek között történik, tehát nincs jelen az ügyletben ingatlanközvetítő. Ha viszont az adásvétel ingatlanközvetítő segítségével jön létre, akkor ingatlanközvetítői díj is felmerül. Ez jellemzően már benne van a vételárban, tehát a vevő számára kevésbé látványos. Általában a vételár 1,5-5 százalékát kérik el az ingatlanosok közvetítői díjként.
Az otthonvásárlás valódi költsége (több, mint gondolnád)
tags: #kik #szamlazhatnak #iden #5 #kal #lakoingatlant