Kiszombor, Mező utca 47. Hrsz. - Az ingatlan jogi és építési szabályozása

A Kormány rendelete az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szól. Ez a rendelet számos beruházást érint, és szabályozza azok megvalósításának folyamatát.

A rendelet 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé nyilvánítja az 1. mellékletben meghatározott beruházásokkal összefüggő, azok megvalósításához és használatbavételéhez közvetlenül szükséges, a 2. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.

Az 1. § (1a) bekezdése kiterjeszti e rendelkezéseket a közlekedésfejlesztési, területszerzési, közművek tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint mindezekkel kapcsolatos tevékenységekre és hatósági eljárásokra is.

A 3. § kimondja, hogy az 1. melléklet szerinti beruházásokkal összefüggő indított építésügyi hatósági ügyekben nem kell az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti településképi véleményezési eljárást lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak sincs helye.

A 3. § c) pontja szerint az építési tevékenységgel érintett telek rendezettségét az építésügyi hatóság a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során vizsgálja.

A 3. § d) pontja rögzíti, hogy indult építésügyi hatósági ügyekben nem kell az Országos Építészeti Tervtanács véleményét beszerezni.

A 4. § szerint az 1. mellékletben meghatározott beruházások esetén az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a beruházó rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges földrészletek, és a földrészletek rendelkezésre állása tekintetében a beruházó nyilatkozata az irányadó.

Az 5. § kimondja, hogy az 1. mellékletben meghatározott beruházások esetében az országos és vármegyei területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata során - az országos vagy a vármegyei területrendezési eszközzel való egyezőség hiányában - az 1. mellékletet kell figyelembe venni.

Az 5/A. § (2) bekezdése szerint az 1. melléklet 2.2. pontjában felsorolt beruházásokkal összefüggésben a közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő tizenöt nap, kivéve az előzetes vizsgálati eljárást, a környezeti hatásvizsgálati eljárást, valamint a természetvédelmi hatósági eljárást, vagy ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg.

Az 5/B. § (1) bekezdése az 1. melléklet 2.1.5 pontjában meghatározott beruházás esetében Fonyód belterület 5194/2 helyrajzi számú telek és az abból telekalakítással kialakításra kerülő telkeken alkalmazandó sajátos beépítési szabályokat és egyedi építési követelményeket határozza meg: a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30%, és a telken vasúti átjáró és buszforduló, valamint ezekhez kapcsolódó építmények alakíthatók ki.

Az 5/B. § (2) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben a hatályos településrendezési eszköz, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) vagy a Fonyód vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 41/2004. (XII. 30.) TNM rendelet ellentétes vagy össze nem egyeztethető előírást tartalmaz a beépítésre és az egyedi építési követelményekre, akkor ezek rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

Az 5/C. § (1) bekezdése az 1. melléklet 3.3.9. pontjában meghatározott beruházással összefüggésben Budapest VIII. kerület, belterület 38818/28, 38818/45, 38818/46 helyrajzi számú ingatlanokon a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum megközelítését szolgáló út létesítését teszi lehetővé.

Az 5/C. § (2) bekezdése kimondja, hogy a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK az (1) bekezdésben meghatározott beruházás sajátos szabályaival ellentétes vagy össze nem egyeztethető rendelkezései nem alkalmazhatók.

Az 5/D. § (1) bekezdése az 1. melléklet 3.1.16. pontjában meghatározott beruházással összefüggésben Budapest XI. kerület, belterület 4042/91 helyrajzi számú ingatlanon villamosközlekedést szolgáló épület elhelyezését teszi lehetővé.

Az 5/D. § (2) bekezdése szerint a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK az (1) bekezdésben meghatározott beruházás sajátos szabályaival ellentétes vagy össze nem egyeztethető rendelkezései nem alkalmazhatók.

Az 5/E. § (1) bekezdése az 1. melléklet 2.1.140. pontjában meghatározott beruházás ingatlanjaira vonatkozó beépítés egyedi szabályait a (2) bekezdésben határozza meg, azzal a kikötéssel, hogy a hatályos településrendezési terv és az OTÉK előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, és ha ellentétes vagy össze nem egyeztethető előírást tartalmaznak, akkor nem lehet alkalmazni őket.

Az 5/E. § (2) bekezdése meghatározza az 1. melléklet 2.1.140. pontjában meghatározott beruházással összefüggésben Eperjeske, külterület 070/15, 070/16, 070/17, 070/18 és Tuzsér, külterület 073/1 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó sajátos beépítési szabályokat és egyedi építési követelményeket: a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 70%, a telek beépítési módja nem korlátozott, és a telken bármely, a vasútüzemhez, a határforgalomhoz és a határvédelemhez szükséges épület vagy építmény és annak kiszolgáló vagy kapcsolódó infrastruktúrája elhelyezhető.

Az 5/F. § (1) bekezdése az 1. melléklet 3.1.4-3.1.6. pontjában meghatározott beruházásokkal összefüggésben lehetővé teszi HÉV üzemet szolgáló épületek elhelyezését bizonyos ingatlanokon, beleértve a Budapest II., III., IX., XX. és XXI. kerületeiben található telkeket is.

Az 5/F. § (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (3) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy a hatályos településrendezési terv és az OTÉK előírásait a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, és ha ellentétes vagy össze nem egyeztethető előírást tartalmaznak, akkor nem kell alkalmazni őket.

Az 5/F. § (3) bekezdése részletezi az (1) bekezdés szerinti ingatlanokon alkalmazandó sajátos beépítési szabályokat és egyedi építési követelményeket, többek között: a beépítés módja nem korlátozott, nincs telepítési távolság, a telek legkisebb területe nem korlátozott, irodai, ipari, oktatási, raktározási, kereskedelmi és szolgáltató, logisztikai rendeltetésű épületek, gyorsvasúti alagút, közlekedési létesítmények, vasúti hálózatok, megállók, állomások, műtárgyak, üzemi épületek, csapadékvíz elvezető rendszerek, közmű és hírközlési építmények korlátozás nélkül elhelyezhetők; a telken elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma nem korlátozott; az építési hely az érintett ingatlanok teljes területe; a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 100%; a terepszint feletti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 70%; a szintterületi mutató értéke nem korlátozott; az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 25 méter; a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 0%; a telkek közúti- és közműkapcsolatai szomszédos telek igénybevételével is kialakíthatók; a telkek természetes terepfelületét maximum 15 méterrel lehet megváltoztatni; támfalra vonatkozó magassági- és kialakítási megkötés nincs; a parkolóhelyek legalább 30%-ának elhelyezését kell biztosítani; és a hatályos településrendezési terv szerinti szabályozási vonalat nem kell alkalmazni, és övezethatár figyelmen kívül hagyható.

Az 5/G. § (1) bekezdése az 1. melléklet 2.1.107. pontjában meghatározott beruházással összefüggésben lehetővé teszi az üzemeltetést szolgáló épületek elhelyezését bizonyos ingatlanokon Budapest XV. kerületében, valamint Veresegyházon.

Az 5/G. § (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (3) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy a hatályos településrendezési terv és az OTÉK előírásait a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, és ha ellentétes vagy össze nem egyeztethető előírást tartalmaznak, akkor nem kell alkalmazni őket.

Az 5/G. § (3) bekezdése meghatározza az (1) bekezdésben felsorolt ingatlanokon alkalmazandó sajátos beépítési szabályokat és egyedi építési követelményeket, többek között: az építési hely az érintett ingatlan teljes területe, a hatályos településrendezési terv szerinti szabályozási vonalat és építési helyet nem kell alkalmazni és figyelembe venni, és az övezethatár figyelmen kívül hagyható; az építési engedély akkor is kiadható, ha a tervezett épület telke még nem került kialakításra, a jelenlegi telekhatárok figyelmen kívül hagyhatóak; a telkek közúti- és közműkapcsolatai szomszédos telek igénybevételével is kialakíthatóak; és a kialakítható telek legkisebb területe nem korlátozott, a telkek nyeles, nyúlványos módon is kialakíthatók.

A 6. § kimondja, hogy ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A 7. § (1) bekezdése szerint a rendelet rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A 7. § (2) bekezdése részletezi a hatálybalépéskor folyamatban lévő hatósági eljárásokra vonatkozó szabályokat, többek között, hogy az e rendelet hatálybalépése előtt már megkezdett eljárási cselekmények hatályát e rendelet nem érinti, és a hatóságnak, valamint a szakhatóságnak az ügyintézési határidőn belül kell döntését meghoznia, illetve szakhatósági állásfoglalását közölnie.

A rendelet felsorolja a különböző településeken található ingatlanok helyrajzi számait, amelyek érintettek lehetnek ezekben a beruházásokban. A "Kiszombor, Mező utca 47. hrsz." konkrétan nem szerepel a felsorolásban, de a rendelet keretein belül, amennyiben az ingatlan vagy annak környezete érintett egy kiemelt jelentőségű közlekedésfejlesztési projektben, akkor a fentiekben részletezett szabályok vonatkozhatnak rá.

Budapest és környéke térkép

Miért nem oldja meg a forgalmat az ingyenes tömegközlekedés (és mi oldja meg)?

A rendelet célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsítása és egyszerűsítése, ami magában foglalja az adminisztratív eljárások egyszerűsítését és az ügyintézési határidők csökkentését.

tags: #kiszombor #mezo #utca #47 #hrsz

Népszerű bejegyzések: