Kiviteli terv kötelezettségei és szabályozása a magyar építésügyben
A kiviteli dokumentáció elkészítésének kötelező esetei és a jogszabályi kötelező tartalmi előírások a mai napig a kevésbé ismert előírások közé tartoznak. A gyakorlatban sokszor csak kiviteli tervnek nevezett dokumentumot a költségigénye miatt „spórolja” meg az építtető, miközben nem tudja, hogy a hiánya jelentős bírságot eredményezhet, illetve a kivitelezővel szembeni igényérvényesítés akadályát is képezheti.
2017. január 1. napjától jelentős változások történtek, ezért az alábbi tájékoztató a 2016. december 31. napjáig hatályos jogszabályokat és az új követelményeket foglalja össze. Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység kizárólag a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

A kivitelezési dokumentáció alapelvei és tartalma
A kivitelezési dokumentáció az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben (OTÉK) meghatározott alapvető követelmények kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét és minőségét.
A Megvalósulási terv egy részletes tervezési dokumentum, amely az építészeti és mérnöki tervek továbbfejlesztett, részletes változata. Ennek célja, hogy minden szükséges információt és útmutatást tartalmazzon a kivitelezőknek, építésvezetőknek és munkásoknak a megvalósításhoz, továbbá a projekt részletes költségvetésének alapját is képezi.

Részletes tartalmak és kötelező elemek
A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része az alábbiak szerint:
- Építészeti kivitelezési dokumentáció: alapterv, helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok, látványtervek, csomóponti tervek, kivitelezési vagy bontási tervek.
- Épületgépészeti kivitelezési dokumentáció: fűtési hálózat, vízhálózat, szennyvíz, gázhálózat, szellőzés, hűtési rendszerek, elektromos hálózatok (belső világítás, dugalj- és kapcsolóhálózatok), gyengeáramú hálózatok.
- Kötelező költségvetési tételes kiírás és árazatlan költségvetés.
- Speciális tervek és konzultációs dokumentációk (tűzvédelmi, nedvesség elleni védelem, külső-belső burkolatok, felületek; szükség szerint közmű tervek és genplan).
A tartalmi és formai követelmények részletezését a Kivitelezési kódex és a Magyar Mérnök Kamara szabályzatai adják, melyek meghatározzák többek között a teljes körű vagy egyszerűsített kivitelezési dokumentációk közötti különbségeket, a felügyeleti és engedélyezési eljárások kapcsolódó feltételeit, valamint a tartalmi elemek részletes listáját.

Mikor kötelező a kiviteli terv?
A Kormányrendelet alapján az alábbi esetekben szükséges kivitelezési dokumentációt készíttetni:
- építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység esetén;
- építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén is, ha:
- a tartószerkezet támaszköze 5,4 métert meghaladja;
- az épület tartószerkezete vagy elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve, ha az 5,4 méteres fal- vagy oszlopközönél kisebb az előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorú;
- az épület rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, és pince esetén a pince padlóvonalának mélysége legfeljebb 1,5 méter;
- a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabb konzolt tartalmaz;
- a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 métert meghaladja;
- 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül, és a felszín feletti teher 2,0 kN/m2-t meg nem halad;
- a hasznos terhelések szerint a helyiségek használati osztálya nem „A”;
- tűzvédelmi jellemzők változnak a tűzvédelmet érintő építésnél;
- építmény bontása esetén a bontás mélysége és térfogata meghalad bizonyos határértékeket.
Az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetén is szükség lehet kivitelezési dokumentációra, ha az a vonatkozó jogszabályok szerint megkívánt részleteket tartalmazza.

Megvalósulási terv és használatba vétel
A Megvalósulási terv a kivitelező felelőségét is érinti: a használatbavételi eljárás során a hatóság kért eltérésekkel kapcsolatosan módosított tervet kérhet, amelyet az ÉTDR rendszerre kell feltölteni. Minimálisan azokat a műszaki megoldásokat kell feltüntetni, amelyek az építési eljárás műszaki tervéhez képest változtak. Ha a kiviteli terv készült, az eltéréseket ezen a dokumentáción is fel lehet tüntetni a megállapodásban meghatározott tartalmi elemek szerint.
Az építési hatóság a megvalósulási terv alapján tájékozódik a releváns eltérésekről, és ez lehet részletesebb vagy összetettebb tartalmi és formai követelményekkel ellátva. Fontos, hogy a tervező felelőssége a megvalósulási terv tartalmi és formai megfelelőségének bizonyítása, és a tervező névjegyzéki száma fel legyen tüntetve az aláíró lapokon.

Gyakorlati példák és benne rejlő lehetőségek
A gyakorlatban a kivitelezési tervek lehetővé teszik belsőépítészeti módosítások gyors végrehajtását, lehetőséget adnak a költségek pontosabb tervezésére, és a közműszolgáltatók követelményeinek való megfelelést. A belsőépítészeti kivitelezési terv és a látványtervek segítik az ügyfeleket a végső megjelenés és funkcionális működés tervezésében. A kiviteli tervek tartalmazzák a generáltervezői munkarészeket, a közműterveket és a külön terveket is, melyek nélkülözhetetlenek a kivitelezés megvalósításához.
Példaként említjük, hogy egy 6000 nm-es tető beállítása és felmérése gyorsan elvégezhető, ami pontos mennyiségeket eredményez és kiküszöböli a felesleges anyagköltségeket. A tervezői és kivitelezői felelősség összhangban van az engedélyezési és megvalósulási terv tartalmi követelményeivel.
MINDEN Építési Projekt az ELKEZDÉSTŐL A BEFEJEZÉSIG - Magyarázat!
Speciális tartalmak és kötöttség
A 2013. január 1-jétől érvényes szabályozás lehetővé teszi a jogerős engedély és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott dokumentációtól való eltéréseket, amennyiben azok megfelelnek a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásainak. Ebben az összefüggésben a kivitelezési dokumentáció tartalma továbbra is a jogszabály által meghatározott keretek között alakítható, és a tervező felelőssége ebben a kérdésben kiemelten fontos.
Az 2016-tól hatályos szövegezés módosításai lehetővé tették, hogy a fővállalkozó kivitelező nyilatkozzon a kivitelezési napló összefoglaló lapján, de továbbra is megkívánt tartalmi elemekkel. A tervező felelőssége és a megvalósulási terv tartalmi előírásai a jogszabályi változásokkal együtt alakultak ki.

Összegzés és gyakorlati követelmények
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Magyar Építészkamara szabályzata tisztázza a kiviteli tervek tartalmi és formai követelményeit, amelyeket a MÉK 2017. május 26-tól érvényes határozata szerint fogadott el. A tervezőnek a kiviteli terv elkészítése során igazolnia kell szakmagyakorlási jogosultságát, és a tartalmi elemeket a jogszabályok és engedélyek alapján kell részletezni.
Az építési folyamatban a kiviteli tervek egy részletesebb és konkrétabb megvalósítási útmutatást adnak a kivitelezőknek és az építésvezetőknek, a költségvetés és a kivitelezés ütemezésének alapját képezik, továbbá biztosítják a közmű- és ésszerűen megtervezett belsőépítészeti megoldásokat.
tags: #kiviteli #terv #kotelessege
