Könnyűszerkezetes óvoda követelmények: tervezési és működési szempontok

A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló rendelet alapján az óvodák tervezése a 2002. június 1-jén hatályba lépett előírások szerint történik. Az alapelvek közé tartozik az akadálymentes környezet megteremtése, a funkcionális egységek jól szervezett elrendezése és a hosszú távú, rugalmas épületstruktúra kialakítása. A rendelet kiemelten foglalkozik a tervezési program összhangjával a helyi demográfiai és szociális igényekkel, illetve a településrendezési és OTÉK előírásokkal.

1. Általános követelmények és tervezési program

1.1. A létesítendő intézmény szakmai programjában össze kell foglalni az épület által megoldandó feladatokat, a szükséges helyiségek számát, befogadóképességet, valamint a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét. A már meglévő óvodák esetén a közoktatási törvény alapján meghatározott nevelési programot kell követni, új óvoda esetén pedig a szakmai program adja meg a tervezési programot.

1.2. A tervezési programot demográfiai, szociológiai és közgazdasági elemzések alapján kell alátámasztani, tükrözve a helyi társadalom valós igényeit.

1.3. A tervezési program elkészítését és jóváhagyását az óvodafenntartó köteles ellátni; szükség esetén a nemzetiségi vagy kisebbségi nevelés esetén a vonatkozó önkormányzati vélemények bevonása is kötelező.

1.4. A tervezési programnak tartalmaznia kell a nevelési program megvalósításához szükséges szakmai tartalmat és téri keretet; ettől eltérés esetén a 2. függelék adhat felmentést.

1.5. A tervezési program jóváhagyása után a tervezés és az építés egész folyamatában nyomon kell követni annak megvalósítását; szükség esetén tervtanács és közoktatási szakértők bevonása történik.

1.6. Ha az óvoda fogyatékos gyermekek nevelésében is részt vesz, a 3. számú melléklet előírásai alkalmazandók.

1.7. Amennyiben az óvodai gyermeklétszám nem éri el az átlagos intézményi kapacitást, a rendelet 1. számú melléklete 2. függeléke előírásait be kell tartani a csoportszobákra vonatkozóan.

1.8. Alternatív óvodák eltérhetnek a rendelet előírásaitól, ha teljesítik az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti követelményeket.

2. Településrendezési és közlekedési feltételek

2.1. Az intézménynek a helyi településrendezési terveinek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően kell elhelyezkednie, figyelembe véve az ármentes és belvíz kockázatokat, valamint a vízügyi hatóság véleményét a magassági kitűzések kapcsán.

2.2. Az óvoda önállóan vagy más központi intézményekkel együtt is elhelyezhető, de a megközelítését és bejáratait el kell választani a közterületről; zajos forgalmú útvonalak esetén zajvédelmi megoldásokat kell alkalmazni. Városokban tömegközlekedéssel jól megközelíthető helyet válasszanak.

2.3. In situ tömbös beépítés esetén is biztosítani kell a megfelelő udvar- és kertterületet, amely a gyermekek biztonságos játékát szolgálja.

3. Rendeltetés és funkcionális egységek

3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésű helyiségekből funkcionális egységek szervezése szükséges.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján határozzák meg.

3.3. A helyiségek tájolása a tervezési program szerint történik; a bevilágítás érdekében a napfényakusztikus védelmet (árnyékolás) alkalmazni kell a jó közérzet érdekében.

3.4. A helyiségek méretezése és bútorozása lehetővé teszi a kis-, közép- és nagycsoportos tevékenységeket.

3.5. A funkcionális egységek lehetőleg tömör, aulás vagy zsibongós alaprajzi rendszerekben legyenek; közlekedőterek többcélú hasznosítására törekednek. Ha szükséges, a belső kapcsolatok helyett fedett, belül nyitott közlekedőt alakítanak ki.

3.6. A bevilágítási és területi arányok: bevilágító felület és helyiség aránya legyen legalább 1:6; felülvilágítás csak nagy alapterületű helyiségekben megengedett, egyéb területeken oldalvilágítás biztosítja a megvilágítást 25%-os szinttel; padlóburkolat legyen könnyen tisztítható és melegpadló vagy félmelegpadló, kivéve ahol más igény megkívánja.

3.7. Étterem-konyha egység (főző- vagy melegítőkonyha) méretét a fenntartó a tervezési programban határozza meg; ezt konyhatechnológiai terv alapján kell tervezni.

4. Szerkezet és gépészet

4.1. Épületszerkezet

- Az alapozás és talajvíz elleni szigetelés tervezése talajmechanikai szakvélemény alapján történik.

- A szerkezet lehet hagyományos, iparosított vagy vegyestechnológiájú; lehetőleg természetes anyagokat és bevonatokat használjanak.

- A tartószerkezetet úgy alakítsák ki, hogy a későbbi átalakítás lehetősége megmaradjon.

- Ablakszerkezetek legyenek strapabíróak és könnyen kezelhetők; mélyen üvegezett szerkezetek esetén ütésálló üveg vagy üvegvédő szerkezet alkalmazandó.

- 6 métert meghaladó mélyedések esetén másodlagos természetes megvilágítás szükséges.

- Tűzgátló ajtók az OTÉK előírásai szerint; közösségi illemhelyek falai könnyűszerkezetűek legyenek és külső kulccsal nyithatók legyenek.

- Áttört korlátok és rácsok legfeljebb 12 cm nyílásszélességgel készüljenek.

- Külső falak és tetők nyári terhelésének mérséklése: növényzet, külső árnyékolók, zöldtetők alkalmazása javasolt.

4.2. Épületgépészet

- Csak közművesített telekre építhető; szükség esetén helyi szennyvízkezelés is megengedett.

- A vízellátás, csatornázás és a kötelező tisztítóidomok az előírások szerint legyenek. Gyermekenként 35 liter/nap vízfogyasztás, nevelők 50-70 liter/nap, főzőkonyha 80 liter/nap adagonként, zöldterület öntözése 5 liter/m2/nap, játszótér öntözése 2 liter/m2/nap.

- Mosdók és mosogatók padlóösszefolyóval; a csatornát legalább 50 mmre bővítsék a csatlakozás után.

- Melegvízellátás központilag kevert vízzel; gázellátás a vonatkozó szabványoknak megfelelően; PB-gáz is hasznosítható kazánházi és konyhai célra.

- Fűtés: a tervezési program alapján, zóna- és időalapú szakaszolás; a szobák hőmérséklete és hőleadó berendezéseinek biztonságos működése legyen biztosítva. 65 °C-ot meg nem haladó felületi hőmérsékletet, a burkolatról történő hőátadást pedig megfelelő burkolat védi.

- Szellőzés: természetes legyen a gyermekhelyiségekben; ahol szükséges, mesterséges szellőzés alkalmazható, törekedve a zajcsökkentésre és az állandó légáramra. Szociális helyiségek természetes szellőzése ideális, más helyeken pedig megfelelő elszívású, utólagos légutánpótlású rendszert alkalmaznak.

- Villamos berendezések: minden egység számára biztosított legyen az elektromos ellátás a tervezési program szerint; vészvilágítás központi UPS-ről vagy akkumulátoros világítótestekkel; gyengeáramú hálózatok - tűzjelző hálózat, vagyonvédelem, hangosítás és TV, antennarendszer szükség szerint.

A_közoktatás_követelményeket_tartalmazó_átadás_illusztrációja

Mit kezd a Tisza a Dunával? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal