Fennmaradási engedély kormányablakban: útmutató a jogszerűtlen építési tevékenységek rendezéséhez

A fennmaradási engedélyezési eljárás fogalmával általában szabálytalanul megvalósított építési tevékenység esetén találkozunk.

A fennmaradási engedély megszerzéséhez azonban az elkészült építménynek, építményrésznek számos jogszabályban meghatározott feltételnek kell megfelelnie, és vannak esetek, amikor az eljáró hatóságnak nem áll módjában kiállítania.

Ennek tisztázását a hatóság indítványozhatja felszólító határozatában, de kezdeményezhetik az ingatlantulajdonosok is, akiknek érdemes gondoskodniuk ingatlanaik jogi helyzetéről, mivel adás-vételi eljárás lebonyolítása enélkül nem lesz lehetséges.

A fennmaradási engedély iránti kérelemben a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény tovább építésére, használatbavételére, illetve az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére irányuló kérelem is előterjeszthető.

Amennyiben az építményt, építményrészt szakszerűtlenül valósították meg, azaz nem felel meg az érvényben lévő országos és helyi építési előírásoknak vagy szakmai követelményeknek, a hatóság elrendeli az ingatlan szabályossá tételét.

Amennyiben ez lehetséges, az érintett építményrészt vissza kell bontani, és az építményt úgy kell átalakítani, hogy megfeleljen az előírásoknak.

Más a helyzet, ha az épület tíz évnél régebben épült meg.

Ebben az esetben az építési bírság érvényesítési joga elévült, a hatóság nem szabhat ki bírságot a jogszerűtlenül, szakszerűtlenül megépített építmények építtetőjére, tulajdonosára.

Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése előtt kerül sor, a fennmaradó építési engedélyezéshez kötött munkálatok elvégzésére is engedélyt kell kérni.

Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

Kik kérhetnek fennmaradási engedélyt és mikor?

Fennmaradási engedély kérhető a tíz éven belül végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén - a jogszerűtlen építési tevékenység tudomásulvételi eljárása kivételével-, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak.

Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységetengedély vagy egyszerű bejelentés nélkül, az engedélytől vagy egyszerű bejelentéstől az építési engedély vagy egyszerű bejelentés nélkül végzett építési tevékenység esetén a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben meghatározott tűrési határt meghaladó eltéréssel, az engedély véglegessé válása nélkül - kivéve, ha a döntés azonnal végrehajthatóvá válik -, vagy a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát elrendelő bírósági döntés ellenére végzik.

A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető vagy a tulajdonos nyújthatja be.

A fennmaradási engedély iránti kérelemben a jogszerűtlenül megépített építmény, építményrésztovábbépítésére, vagy használatbavételére, irányuló kérelem is előterjeszthető.

A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az ÉTDR felületén nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.

Mikor nem kell fennmaradási engedélyt kérni?

Nem kell fennmaradási engedélyt kérni a jogszerűtlenül tíz éven belül megépített építményre, építményrészre, amely a szabálytalanság tudomásra jutásakor hatályos jogszabályok alapján építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységgel valósult meg, a jogszerűtlenül tíz évnél régebben épült vagy használatba vett építményre.

A fenti építmények meglétének igazolására hatósági bizonyítvány kiállítása kérhető.

Mit kell és mit lehet az engedélykérelemhez mellékelni?

Mellékelni kell az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül: az R. 1. mellékletben meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt, az eltérés esetén az R. 1. melléklet 1. és 5. pontjában meghatározott tartalmú dokumentációt, az út kezelőjének a hozzájárulását, a szakkérdések vizsgálatához szükséges dokumentációt, az építési napló vezetése nélkül végzett tevékenység esetén nyilatkozatot, valamint a zöldinfrastruktúra és energetikai vonatkozó igazolásokat.

Igazolni kell a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének véleményét, a településképi véleményt vagy annak ellenvetését tartalmazó dokumentumokat, továbbá az iparbiztonsági engedélyt és egyéb szükséges iratokat.

Kell-e szakhatóságokat bevonni?

Szakhatóságot kell bevonni a fennmaradási engedélyezési eljárásba, ha azt a 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pontja előírja.

Az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet a fennmaradási engedély iránti kérelme benyújtása előtt és elektronikus formában mellékelni kell a fennmaradási engedélyhez.

Mennyibe kerül az eljárás, és milyen időtartam van rá?

Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.

A fennmaradási engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 25 nap, külön szakértői vizsgálat esetén 35 nap, és kereskedelmi építmények esetében 75 nap.

Ki értesül a döntésről?

A fennmaradási engedély, illetve a jogszerűtlen bontási tevékenység tudomásulvétele iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető.

A döntést közölni kell az érintettel, az ingatlan-nyilvántartásban érintett jogokkal rendelkező személyekkel, a település polgármesterével, az állami főépítésszel, az építészetet érintő szakhatóságokkal és az érintett hatóságokkal.

Az engedély tartalma és hatálya

A fennmaradási engedély megadása a tartalmától függően tartalmazhatja az építésügyi és a használatbavételi engedélyezési eljárás tartalmi elemeit és feltételeit.

A fennmaradási engedély indokolt esetben végleges vagy ideiglenes hatályú lehet.

A fennmaradási és továbbépítési engedély a véglegessé válás napjától számított négy évig hatályos, kivéve, ha az építési tevékenységet a hatályossága alatt megkezdték.

A továbbépítési engedély hatálya nem hosszabbítható.

Jogorvoslati lehetőség

Az építésügyi hatóság határozata végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási útRenew: fellebbezés helye nincs, jogszabálysértés esetén felülvizsgálat kérhető, a határozat ellen közigazgatási per indítható.

Gyakorlati megfontolások a fennmaradáshoz

A fennmaradási engedély a jogszerűtlenül létrejött jogi helyzet rendezésére szolgál, és általában akkor kerülhet rá sor, ha a szabálytalanság alapvetően az engedélytől való eltérésből fakad.

Ha 10 éven belül történik a jogsértés, azonban a hatóság által megállapított feltételek teljesülnek, bírság mellett is adható fennmaradási engedély.

A jogi és műszaki feltételek teljesülése szükséges az engedély kiadásához, és szükség lehet építésügyi műszaki szakértő nyilatkozatára, földmérési felmérésre, energetikai tanúsítványra.

A fennmaradási engedély megtartása és a bontás közötti választás a hatóság mérlegelésétől függ, és a jogszabályi kereteken belül történik.

Infografika: Fennmaradási engedély folyamatának lépései

Megjegyzés: a fennmaradási engedélyezési eljárás során a konkrét esettől függően eltérő dokumentáció és szakhatósági hozzájárulások szükségesek; ezek részletezésére kérje szakmai tanácsadó segítségét.

tags: #kormanyablak #fennmaradasi #engedely

Népszerű bejegyzések: