Kossuth Lajos lakóháza és környezete a Kossuth Lajos tér és Falk Miksa utca térségében
A ház ma a 24919-es helyrajzi számon, a Kossuth Lajos tér 13-15. és a Falk Miksa utca 2. számok alatt áll. A Kossuth Lajos tér korábbi nevei: az 1820-as években Városi kikötő tér, Hajókászati tér, Városi Tömő tér - a 18. századi képet az Országház építésének idején, 1898-ban nevezték át Országház térre; ezt követően az I. világháborút követő időkben többször próbálkoztak a névváltoztatással. 1918. november 19-én Krúdy Gyula javaslatára Köztársaság térre keresztelték át, mert itt kiáltották ki a köztársaságot 1918. november 16-án. Az elnevezés csak rövid ideig érvényben volt, majd visszanyerte előző nevét. A tér északi és déli oldalának zártsága csak a 1920-as évek végére alakult ki a Kossuth tér 13-15. épületeivel.
A kényes építészeti-épülettervezési folyamat a 19. század végén és a 20. század elején zajlott a tér környezetében. A 19. század utolsó évtizedeiben rohamosan fejlődő hazai gyáripar és a vasút térnyerése megkövetelte a korszerű, nagy kapacitású szén- és ipari létesítmények megvalósítását, például a 1889-ben megalakult Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat (MÁK Rt.) részvénytársaság terveit. A részvénytársaság vezetői úgy döntöttek, hogy a fejlesztéshez szükséges tőkét részvények kibocsátásával szerzik meg, és így indult meg a Kossuth Lajos tér északi tömbjének fejlesztése is.
A Kossuth Lajos téri „Mák” épület (a MÁK Rt. közelsége és a tervezés összekapcsolódása) a kor kiemelkedő feladatát híven szemlélteti: a monumentális, de arányosan alacsony főpárkány magasságú Hauszmann-kori kúria impróziójához viszonyított kompozíció, amelyet a Kossuth téri bérház modern megoldásokkal egészített ki. A belső terek - előcsarnok, kovácsoltvas kapu, kandalló, márványmunkák - kiemelkedő minőséget mutatnak, míg a két lépcsőháza modern megoldásokkal tűnik ki. A tervező Málnai Béla volt, akinek az építészeti pályája a budapesti építészet élvonalába tartozik.
A tervtárak alapján a ház terveit 1927-ben és 1928-ban dolgozták ki, a tulajdonos Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat Alkalmazottainak Nyugdíjintézete volt. A felelős építész Málnai Béla volt, a kivitelezés részleteit pedig a Falk Miksa utcában és a közeli Országház-téri környezetben dolgozták ki. A tervek szerint az épület felépítése 1928 januárjára datálódik módosításokkal, a módosított rajzokon is feltüntetve a pince összetett funkcióit - 8 bolthelység, szénlehányó, tüzelőanyag- és központi fűtésre szolgáló berendezések.
A bérház homlokzata meghatározó rokonításban áll a környező historizáló környezettel: sarokrizalitok, három szintről osztott övpárkányok és négy ión oszlop tagolja a rizalitokat, a koronázó főpárkány pedig a történelmi becsű épületekhez köti a tömböt. A díszítésben a tervező a modern magyar építészet és a historizáló környezet közös nyelvét kereste. A 30-as évektől a házban működött az Elysée Kávéház, amely tovább erősítette a tér kulturális életét.
Az épület homlokzati részleteinek megőrzését 1982-ben engedélyezte az Állami Műemléki Felügyelőség, amely a fennmaradó díszítőelemek és a vesztibők eredeti jellegét is megpróbálta visszaállítani; a restaurálás során a dísző elemeket és a vezető kapukat megóvták. A későbbi átalakítások között az 1977-es Értékesítés megszabta a portál és az ablakok profilját is. A korszak nyílászáróinak gyártásában és kivitelezésében a Haas és Somogyi Rt. vállalt vezető szerepet, amely a 20. század elején a nemzetközi piacon is ismertté tette a cég termékeit.
Kossuth Lajos személye és az általa képviselt ideológia is szerves része a tér történetének. Kossuth Lajos, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottság elnöke és a magyar forradalom egyik meghatározó alakja, aki tevékenyen hozzájárult a polgári átalakuláshoz és a nemzeti önrendelkezés megteremtéséhez. Emigrációja során a nemzetközi támogatás megszerzésének és a dunavölgyi népek egymásrautaltságának gondolatát képviselte.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc történetében Kossuth jelentős szerepet játszott, és az ezt követő eseményekben is meghatározó volt a politikai-úniók és a gazdasági reformok megvalósításában. A Sumeből érkező és a világ közvéleményét formáló tevékenysége révén hozzájárult a magyar állam fiskális és ipari önállóságának megerősítéséhez. A későbbi időszakban a Kossuth-emigráció és kultusz tovább erősítette az 1848-49-es események emlékét és hatását.
- Az épület történeti jelentősége és a tér arculatának összefüggése
- A tervezők és kivitelezők szerepe a korszak modernizációjában
- A Kossuth Lajos tér és a Falk Miksa utca funkcionális kapcsolata
- Kossuth Lajos politikai öröksége és a magyar függetlenségi törekvések öröklése
| Építész | Építési időszak | Kivitelező vállalat | Fizikai jellemzők |
|---|---|---|---|
| Málnai Béla | 1927-1928 | Magyar Általános Kőszénbánya Rt. nyugdíjintézete (tervezőépítész) | 6 szintes bérház, övpárkányok, rizalitok, három ellipszis lépcsőház |
| Falk Miksa utca 24. | 1928 | Rajz | Alapozási és szerkezeti tervek |
Az 1970-es években az Állami Biztosító végezte el a ház felújítását, kicserélve a homlokzati portált és az új, keményfa ablakokat a Falk Miksa utcai fronton. A korszak nyílászáró-kivitelezése a Haas és Somogyi Rt. vezető szerepét mutatja a 20. század elején. A helyi műemléki környezet megőrzése érdekében a korábbi díszítő elemek és a kőfaragások rekonstrukciója is megtörtént.
A Kossuth Lajos tér és a környező épületek a magyar építészetben az eklektika és a historizáló stílusok ötvözetét képviselik, amely a kor társadalmi és gazdasági változásait tükrözi. A Kossuth Lajos tér az 1840-es és 1920-as évekbeli transformációk összegző helyszíne: itt zajlott a polgári reformok és az iparosodás művei között születő kapcsolatok megvalósítása.
tags: #kossuth #lajos #lakohaza