Közigazgatási alapvizsga és munkaviszony fennmaradása: jogi keretek és gyakorlati alkalmazás
2011. A javaslat egyik legfontosabb, lényegi eleme a közigazgatási alapvizsga visszaállítása. A részletes indokolás szerint a „bennmaradási” feltételként funkcionáló alapvizsga jogalkotói célja az volt, hogy az eltérő szakirányú alapképzettséggel rendelkező köztisztviselők egységesen rendelkezzenek a feladatellátáshoz szükséges alapvető igazgatási és jogi ismeretekkel. Az alapvizsga többszöri sikertelen teljesítésének jogkövetkezményeként az érintett közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt. A közszolgálati rendszercinkben jelenleg kizárólag a közigazgatási szakvizsga szerepel a köztisztviselők/ kormánytisztviselők számára kötelező vizsgaként, ezért a kiválasztás és az előmenetel a vizsgakövetelmények hiánya miatt nyitott, nincsenek egységes, a szakmai tudást és a kompetenciákat is mérő ellenőrző pontok. Erre tekintettel indokolt az alapvizsga visszaemelése a törvénybe. Az alapvizsga ismételt bekerülése szükségessé teszi a vizsgarendszer összehangolását, erre tekintettel a módosítás a közigazgatási szakvizsga letételének feltételeként határozza meg - a korábbiaknak megfelelően - a közigazgatási alapvizsga meglétét. Továbbá a módosítás lehetőséget ad az OKV elnökének, hogy különösen indokolt esetben engedélyezhesse a közigazgatási szakvizsga teljesítését közigazgatási szervnél szerzett kétéves gyakorlat hiányában is . Ezt a módosítást az támasztja alá, hogy a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező köztisztviselő esetében nem indokolt a két éves idő kivárása a vizsga letételéhez. A javaslat vonatkozó része módosítja továbbá a közigazgatási szakvizsgára felkészítő tanfolyamon való részvétel kötelező jellegét, e rendelkezés elhagyásra kerül a Ktv.-ből. Főként a politikai vezetők szabadságát 40 munkanapról húsz munkanapra mérsékelnék. A javaslat emellett módosítja a fővárosi és megyei kormányhivatalok igazgatóinak kinevezéséhez szükséges képesítési előírásokat: az új szabályozás alapján kinevezést kaphat a főiskolai vagy egyetemi közgazdász szakképesítéssel rendelkező személy is. A köztisztviselők és kormánytisztviselők alapilletmény-eltérítésével kapcsolatban a javaslat kimondja: arra tekintettel, hogy a fővárosi, megyei kormányhivatalok új költségvetési szervként jöttek létre és a törvény által biztosított határidőig - január 31-ig - az elemi költségvetés készítése még csak folyamatban volt, a kormánymegbízottak részére nem állt rendelkezésre elég információ ahhoz, hogy felelősséggel tudjanak kötelezettséget vállalni az alapilletmény-eltérítések tekintetében. Mikor keletkezik közigazgatási alapvizsga kötelezettségem? A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. Az önkormányzati főtanácsadó, önkormányzati tanácsadó a Kttv. 239. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) a munkáltató mérlegelésére bízza a közigazgatási alapvizsga kötelezettség előírását. 2012. 2010. május 29. és 2011. szeptember 1. 2012. a 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 4. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a mentesség megállapítása a munkáltató feladata, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézete nem jogosult az egyes mentesítési esetkörökben állásfoglalás kiadására. A Kttv. A jogi szabályozás csak kivételes esetben teszi lehetővé, hogy nem közszolgálati jogviszonyban álló személy alapvizsgát tehessen. a hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó személyügyi szabályokról szóló 6/2024. (VI. rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 128. Jogszabály adott munkakör betöltéséhez elő is írhatja a közigazgatási alapvizsga letételét. A Kttv. 2. A vizsgára és a felkészítő konzultációra kizárólag elektronikus úton lehet jelentkezni. Az elektronikus jelentkezés a Probono rendszerben történik. A jelentkezés feltétele, hogy a jelentkező regisztráljon a Probono rendszerben, rendelkezzen tisztviselő szereppel, és közigazgatási alapvizsga program szerepeljen a képzési tervében. A tisztviselők közigazgatási alapvizsgára történő önálló felkészülésének támogatása érdekében kifejlesztésre került a közigazgatási alapvizsga e-tananyaga „Közigazgatási alapismeretek - a közigazgatási alapvizsgára való felkészülést támogató képzés” címmel. A képzés a közigazgatási alapvizsga tananyagának tematikáját követi, az abban szereplő hét modul témaköreit öleli fel. A közigazgatási alapvizsgázók számára díjmentesen elérhető továbbá a Közigazgatási iránytű - alapismeretek új belépők számára (PN-0635-1912-MK) c. A közigazgatási alapvizsga egyes tananyagrészei alól nem lehet mentességet kérni. Ha a munkáltató hozzájárult a felkészítő konzultáción való részvételhez, az esetben a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamára köteles mentesíteni a vizsgázót a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult. Ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgázót a közigazgatási alapvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A közigazgatási alapvizsga díja (38 650 Ft/fő) a munkáltatót terheli. A munkáltatónak kell jelezni a problémát, aki ezt a vizsgaszervezőnek továbbítja. A vizsgaidőpont a vizsgázó kérelmére az alábbiak szerint módosítható: A vizsgázó - munkáltatója egyetértésével - elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahaladást bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére. A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a közigazgatási alapvizsga díjának 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki - döntésétől függően - átháríthatja azt a vizsgázóra. A vizsgázó első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, abban az esetben, ha a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Az ismétlővizsga díja az illetményalap 10%-a, melyet a munkáltató térít meg a vizsgaszervező számára. Mennyi idő áll rendelkezésemre a vizsga megoldására? Sikertelen vizsga esetén a munkáltatónál kijelölt képzési referens segítségét kell kérni az új vizsgajelentkezéshez. Figyelem! Amennyiben érvényes jelentkezése van egy adott közigazgatási alapvizsga felkészítőre, úgy az oktatási napokon való megjelenés kötelező. A felkészítő konzultáció három napos (8 tanóra/nap). Ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával megegyező időtartamban, azaz három munkanapban, mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A közigazgatási szakvizsga az úgynevezett karriervizsga funkcióját tölti be. Ennek megfelelően - szemben a közszolgálati alapvizsgával - letétele nem a pályán maradás feltétele, de az előmenetel szempontjából alapvető jelentőségű. Ugyanis a felsőfokú végzettségű pályakezdőként kinevezett közszolgálati tisztviselőnek a tanácsos besoroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tenni. Az tehet szakvizsgát, aki rendelkezik alapvizsgával (vagy mentesült a letétele alól) és közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlata van. A szakvizsga letétele alól mentesül a jogi szakvizsgával, vagy közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező tisztviselő. A szakvizsga ezen túl a vezetői munkakörök és a címek elnyerésének is feltétele. A szakvizsga egy minden vizsgázó számára egységes tartalmú kötelező részből és egy - a vizsgázó saját szakterületéhez legközelebb álló - választható tárgyból áll. György-Hazafi (szerk.): Közszolgálati jog, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2015.119-120.o.
A törvényi háttér és gyakorlati kérdések
- A jelenség lényege: a közigazgatási alapvizsga a pályán maradáshoz szükséges feltétel, és hiányában a jogviszony megszűnésének lehetősége adott.
- A közigazgatási szakvizsga funkciója egyértelműen a karrierépítés és előmenetel támogatása.
- A felkészítő tanfolyamok és az elektronikus jelentkezés rendszere - Probono - összhangban van a közigazgatási képzési rendszerrel.
- A felkészítő konzultáció időtartama és a mentesítés szabályai a munkáltató kötelességei és jogai között meghatározottak.
- A halasztás díja és a díjfizetés felelőssége a munkáltató vagy a vizsgázó részéről.
- A szakvizsga hatása a vezetői pozíciókba való előrelépésre és a besorolási fokozatokba történő besorolásra.
- A jogszabályok szerint a foglalkoztatói jogutódlás és a kinevezések módosításának lehetőségei összefüggésben állnak a vizsgakövetelményekkel.
Konkrét gyakorlati példák és értelmezések
- Kérdés: Mikor keletkezik közigazgatási alapvizsga kötelezettségem? Válasz: a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és a Kit határozza meg a mérlegelési lehetőségeket, és a Kttv. 244. §-a a határidőt és a mentességi feltételeket szabályozza.
- Kérdés: Milyen mentesítési lehetőségek léteznek? Válasz: jogi, közigazgatási, illetve rendészeti területen szerzett felsőfokú képzés vagy bizonyos fokozatok adhatnak mentesítést.
- Kérdés: Ha a munkáltató engedélyezte a felkészítő konzultációt, milyen kedvezmények járnak a vizsgázónak? Válasz: a konzultáció időtartamára mentesítés jár, a díj a munkáltatót terheli, ha a halasztásra kerül sor, az költségátvétel alá esik.
Kérdések a gyakorlati intézkedésekhez
- Ha a vizsgázó tartós táppénzen van, hogyan értelmezhető a halasztás és a határidők betartása?
- Mennyi idő áll rendelkezésre a vizsga megoldására sikertelenség esetén?
- Ki és hogyan tud jogszerűen intézkedni a jogutódlás vagy kinevezés módosítása kapcsán a vizsgakövetelmények kapcsán?
tags: #kozigazgatasi #alapvizsga #munkaviszony #fennmaradasahoz