Közös tulajdon megszüntetése termőföldön — mikor nem kell kifüggeszteni az adásvételt
Dr. Fülöp Dóra vagyok, termőföld ingatlanok adásvételével és haszonbérletével napi szinten foglalkozó ügyvéd. Pontosan tudom, hogy ilyen ügyletek esetén az eladót, a vevőt és a szomszédot is a kifüggesztés és az azzal kapcsolatos hibalehetőségek érdeklik a leginkább. A jelen cikkel nekik szeretnék egy kis tájékoztatást adni.
Miért szükséges a föld adásvételi szerződés kifüggesztése?
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) értelmében a külterületi és zártkerti ingatlanok vonatkozásában - ha a terület mező- vagy erdőgazdasági ingatlannak minősül - adásvételi szerződést elsősorban magyar, vagy uniós tagállami állampolgárok (azaz magánszemélyek) köthetnek.
Annál is fontosabb a kifüggesztés, mert egy jó minőségű földre többen is igényt tarthatnak: az elővásárlási jogosultaknak lehetőségük nyílik megvásárolni azt a vevő által megajánlott és eladó által elfogadott, kötött vételáron. Annak érdekében, hogy az arra jogosult az elővásárlási jog megnyílásáról, azaz az adásvételi szerződésről értesüljön, a Földforgalmi törvény úgy rendelkezik, hogy a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kötelessége a szerződés hirdetményi úton történő közléséről, köznapi nevén a kifüggesztéséről gondoskodni.
Mikor függeszti ki a jegyző a szerződést?
Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet rendelkezik. Eszerint a jegyző - 8 napon belül ahhoz képest, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv adásvételi szerződés beérkezését megküldte neki - megküldi a kifüggeszteni való hirdetményt a kormányzati portált üzemeltető szervezetnek.
Ez a szervezet köteles az adásvételi szerződést a jegyző által az adásvételi szerződésen megjelölt közzététel napján közzétenni, és ezzel egyidejűleg a közzététel időpontjáról és tartalmáról a jegyző részére elektronikus úton automatikus igazolást küld. A jegyző köteles meggyőződni arról, hogy az adásvételi szerződés a kormányzati portálon közzétételre került.
A termőföld kifüggesztés megtekintése
A kifüggesztés ma már az ún. elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő kormányzati honlapon keresztül történik. Az elővásárlásra jogosult a jognyilatkozatát a jegyző részére személyesen adja át.

Meddig tart az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő?
Az elővásárlásra jogosultaknak 30 napjuk van nyilatkozni arról, hogy meg akarják-e vásárolni a földet. Ha lejárt a kifüggesztés, a jegyző a beérkezett elővásárlási nyilatkozatokról jegyzéket készít, és megküldi az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek, vagy az eladónak, attól függően, hogy a föld eladása hatósági jóváhagyáshoz kötött-e.
Kinek van elővásárlási joga termőföldre?
Ha több elővásárlásra jogosult van, az igazgatási szerv rangsorolja őket a törvény által meghatározott sorrend szerint. A jegyző hirdetményi úton közzéteszi a termőföld adásvétel megtörténtét a kormányzati portálon.
Mikor nem kell kifüggeszteni a földvásárlást?
A 2025. január 01-jén változtak a Földforgalmi törvény egyes rendelkezései, azok részben pontosításra kerültek. Pozitív változás, hogy a közös tulajdon megszűntetése esetén nem kell kifüggeszteni a szerződést abban az esetben sem, ha a legalább három éve tulajdonnal rendelkező tulajdonostárs a közös tulajdon megszűntetését vagy a tulajdonostársak számának csökkentését eredményező adásvételi szerződést köt.
Gazdaságátadás: Ha a föld gazdaságátadási szerződéssel kerül átruházásra, az elővásárlási jog nem érvényesül! Közös tulajdon megszüntetése: Ha a vevő már legalább 3 éve tulajdonosa egy résznek a földből, és az adásvétellel a közös tulajdon megszűnik, akkor nincs elővásárlási jog.
Szociális célok: Ha a földterületet a Földforgalmi törvény 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból (pl. közfoglalkoztatás, szociális földprogram) vásárolják meg, nincs elővásárlási jog. Rekreációs célú földszerzés: Ha a földterületet rekreációs célból (pl. üdülőház építése) vásárolják meg, nincs elővásárlási jog. Állami tulajdonba kerülés: Ha a földet az állam vásárolja meg, nincs elővásárlási jog.
Résztulajdonosi vételi jog: Ha a vevő már résztulajdonosa a földnek, és a vételi joga alapján szerzi meg a teljes tulajdont, nincs elővásárlási jog. Temető létesítése: Ha a földet egyház vagy vallási szervezet vásárolja temető létesítése vagy bővítése céljából, nincs elővásárlási jog.
Mezőgazdasági termelők szerzése: Ha a vevő legalább 3 éve lakik egy, a földterülettől legfeljebb 20 km-re lévő településen, mezőgazdasági üzemmel rendelkezik, és a vásárlással együtt a földterülete nem haladja meg a 10 hektárt, akkor nincs elővásárlási jog.
Mi történik a kifüggesztés időtartama után?
Ha senki sem élt az elővásárlási joggal, vagy minden elővásárlási jogosult jognyilatkozata érvénytelen, akkor a vevő eggyel jobb helyzetben van, de még mindig távol van attól, hogy tulajdonos lehessen. Azt ugyanis a mezőgazdasági igazgatási szerv dönti el, hogy az adásvételi szerződést jóváhagyja-e. Ehhez még beszerzi a helyi földbizottság állásfoglalását is. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása hiányában az adásvételi szerződés hatálytalan és nem teljesíthető.
Az eljárás végén a földhivatal bejegyzi az arra jogosult tulajdonjogát.
Közös tulajdon megszüntetésének módjai - részletek
A föld közös tulajdona megszüntetésének módjai: 1. Tulajdonostársak egybehangzó megállapodása: Valamennyi tulajdonos egyetértésével lehetőség van arra, hogy egy tulajdonos, amennyiben a földszerzési képessége egyébként fennáll, megvásárolja a többi tulajdonos tulajdonrészét.
2. Bírósági per: Amennyiben nem jön létre egyezség a felek között, lehetőség van bíróságtól kérni vagy azt, hogy egy tulajdonoshoz kerüljön a többiek része megfelelő vételár kiegyenlítése esetén, vagy a terület megosztását. 3. Osztatlan közös tulajdon megszüntetése bekebelezéssel: Külön törvény bonyolult rendelkezései alapján van erre lehetőség.
Alapvető feltétel, hogy a tulajdonostárs legalább három éve tulajdonos legyen az ingatlanban, és a legkisebb kötelező területnagyságra figyelemmel ne legyen megosztható a földterület. Erdő, szántó, rét, legelő esetén legalább egy hektárnak kell lennie a területnek, ennél kisebb részre nem lehet felosztani.
A tulajdonosváltozáshoz hatósági jóváhagyás nem szükséges, azonban földhivatali bejegyzés igen. Van lehetőség az ellenérték vitatására, értékbecslés készítésére és ellenajánlatra, valamint licitálására egy bonyolult és szabályozott eljárásrend szerint.
4. Közös tulajdon megszüntetése a föld megosztása útján: Van lehetőség a föld megosztására akkor is, ha nincs egyhangú döntés a tulajdonosok részéről. Egy külön törvény alapján bármely tulajdonos kezdeményezheti a megosztást ily módon, azonban annak létrejöttéhez többségi döntés kell, ami az összes tulajdonos tulajdoni hányadának 50 % + 1 szavazatát jelenti.
Fontos eljárási elemek megosztásnál
- Az osztótprogramban kell elkészíteni a megosztási tervezetet, és megküldeni nyilatkozattételre a tulajdonostársaknak.
- Ha a többség egyetért vele, és az ingatlan úton megközelíthető, akkor elvileg nincs akadálya a megosztásnak.
- A megosztási eljárást kezdeményező tulajdonostársnak igazolható módon értesítenie kell a többi tulajdonostársat, valamint a megosztással érintett terület bejegyzett földhasználóját, erdőgazdálkodóját az eljárás megindulásáról.
- A tényfeljegyzést követően 120 nap áll a tulajdonosok rendelkezésére a megosztáshoz szükséges megállapodás és technikai dokumentáció összeállítására és földhivatalhoz történő benyújtására.
Osztatlan közös tulajdon felszámolása - állami kezdeményezés
A 2021. január 1-jén hatályba lépett 2020. évi LXXI. törvény szabályai rendelkeznek a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről. A jogszabály kiemelt célja, hogy a megosztási eljárások révén segítse a felek közötti egyezséget, támogassa a tényleges földhasználók tulajdonszerzését, és a jól hasznosítható birtoktestek kialakítását.
Az osztatlan közös tulajdonú földterületek sikeres felszámolása érdekében az NFK az Agrárminisztériummal együttműködve megjelentette az Osztatlan közös megosztási kisokost. Magyarországon az osztatlan közös földtulajdon a rendszerváltást követő földprivatizáció során jött létre részarány-földkiadás és kárpótlás jogcímén, ahol többnyire egymással kapcsolatban nem álló személyek osztoznak egy ingatlan eszmei hányadán.
További jogszabályi változások és hatásuk
A törvény 2023. január 1-jétől hatályos módosítása az öröklési szabályokat vezette be a termőföldek vonatkozásában, hogy meggátolja a további osztatlan közös tulajdonok kialakulását és a földek elaprózódását. A haszonbérleti szerződések vonatkozásában bővült azon esetek köre, amikor előhaszonbérleti jog nem áll fenn.
A földekre, így pl. szántó, rét, legelő, erdő, fásított terület, gyep, szőlő, gyümölcsös, kert közös tulajdonára és a föld használatára speciális szabályok irányadóak más ingatlanokhoz képest. Bármilyen föld lehet közös tulajdonban, sőt, leggyakrabban szántó, rét és erdő esetén fordul elő, hogy egy vagy több, olykor nagyon sok tulajdonosa van.
Gyakran ismételt kérdések - röviden
- Mi történik, ha senki sem él az elővásárlási jogával? - A mezőgazdasági igazgatási szerv dönt a szerződés jóváhagyásáról, és jóváhagyás hiányában a szerződés hatálytalan.
- Mikor nem kell kifüggeszteni az adásvételt? - Például közös tulajdon megszüntetése esetén, ha a vevő már legalább 3 éve tulajdonos egy résznek, vagy gazdaságátadásnál, állami vásárlásnál, bizonyos szociális és rekreációs céloknál.
- Szükséges-e ügyvéd közreműködése? - Bármely módját választja valaki a föld közös tulajdona megszüntetésének, szüksége lesz ügyvédi közreműködésre már a kezdeti lépésektől fogva. A földhivatali eljárásban pedig kötelező a jogi képviselet, és ügyvéd által ellenjegyzett okirat szolgál alapjául a tulajdonosváltozás bejegyzésének.
Gyakorlati példa
Tegyük fel, hogy egy földtulajdonos el akar adni egy 5 hektáros szántóföldet. A szomszédos földtulajdonosnak elővásárlási joga van a területre. A gazda elkészíti az adásvételi szerződést a vevővel, és benyújtja a hatóságoknak jóváhagyásra. A szerződést jóváhagyják, és közzéteszik. A szomszédos földtulajdonos 30 napon belül eldöntheti, hogy meg akarja-e vásárolni a földet az eladó által megkötött áron. Ha igen, akkor az eladó köteles neki eladni a földet.
Ha további kérdései lennének, tekintse meg szolgáltatásainkat és keressen minket a lenti elérhetőségek bármelyikén!
FDDr. Fülöp Dóra
Dr. Fülöp Dóra az e-ingatlanügyvédek.hu salgótarjáni tagja. Az ingatlanjogi területen kívül jelentős tapasztalattal rendelkezik peres képviselet ellátásában.
tags: #kozos #foldtulajdon #megszuntetes #kifuggesztes #kell
