A közös képviselő és a társasházkezelő feladatai és különbségei

A társasházkezelői és a közös képviselői tevékenység fogalmai a közbeszédben gyakran összemosódnak, ami komoly félreértésekhez vezethet. Fontos tisztában lenni azzal, hogy ez a két feladatkör nem ugyanazt jelenti, és eltérő szabályozás, illetve felelősségi körök vonatkoznak rájuk.

A közös képviselő választott tisztségviselő, a társasház szervezetének szerves része. Kötelező megválasztani, vagy helyette intézőbizottságot kell létrehozni. Feladatait a közgyűlés határozza meg, de a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) és a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) is tartalmazza a teendőit.

A közös képviselő tevékenységi köre:

  • Összehívja a közgyűlést, elkészíti a társasház éves beszámolóját és költségvetési tervét.
  • Végrehajtja vagy végrehajtatja a közgyűlésen hozott határozatokat.
  • Beszedi a közös költséget, vezeti a tulajdonosok folyószámláját, és rendelkezik a társasház bankszámlája felett.
  • A hátralékosokkal szemben lefolytatja a behajtási eljárásokat, és képviseli a közösséget bíróság előtt.
  • Ügyel arra, hogy a közgyűlési határozatok megfeleljenek a szervezeti és működési szabályzatoknak.
  • Minden szükséges intézkedést megtesz az épület állagának megóvása érdekében, és elvégezteti a hibaelhárításokat, illetve az azonnali beavatkozást igénylő munkákat.

A közös képviselőnek nem kötelező szakmai végzettséggel rendelkeznie. Az ő feladata a társasház működéséhez szükséges szakértők bevonása, mint például vállalkozók, könyvelők, tanácsadók.

A társasházkezelő ezzel szemben nem a társasház szervezetének része, hanem a társasház megbízottja. A társasházkezelői tevékenység jóval összetettebb, és kizárólag OKJ-s (vagy azzal egyenértékű) társasházkezelői végzettséggel rendelkezők végezhetik, amennyiben üzletszerűen kívánják végezni.

Nézzük meg, milyen feladatai vannak egy társasházkezelőnek a közös képviselői feladatokon túl:

  • Felelős a társasház műszaki állapotáért.
  • Rövid, közép- és hosszú távú műszaki felújítási tervet készít, amelyet számadatokkal támaszt alá.
  • Hasznosítási tervet készít a társasház közös területeire vonatkozóan.
  • Megbízási, szolgáltatási és bérleti szerződésekben jár el.
  • Megszervezi a tűz-, baleset- és környezetvédelmi feladatok ellátását.
  • Előkészíti az ingatlan felújítását, pályázati anyagokat készít.
  • Figyelemmel kíséri a jogszabályváltozásokat, különösen a társasházi, számviteli, adó- és építési ügyekben.
  • Árajánlatokat kér be és javaslatokat készít a döntéshozóknak.

A társasházkezelői tevékenység tehát jóval összetettebb, és egy jó társasházkezelő munkájával a kezelt társasházat fejleszti, szépíti, ezáltal növelve a tulajdonosok vagyonát.

A társasház épületének homlokzata

Közös képviselő vagy társasházkezelő? Lehet egyszerre mindkettő?

A Társasházi törvény (Tht.) szabályozza a közös képviseletre és a társasházkezelésre vonatkozó legfontosabb előírásokat. A közös képviselő a társasház választott tisztségviselője, általában megbízási szerződés alapján látja el feladatait, nagyon ritkán munkaszerződéssel. Jogviszonya a közgyűlés általi megválasztással és a tisztség elfogadásával jön létre.

A közös képviselő és a társasházkezelő között alapvető különbség, hogy a közös képviselet ellátását a törvény jelenleg nem köti szakmai képzettséghez, míg a társasházkezelői tevékenység végzése kizárólag üzletszerűen, szakképesítés birtokában lehetséges.

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a két tevékenység egyes szempontjai, annak elhatárolása alapos megfontolást igényelnek. A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat. Ebben az esetben a közös képviselőnek rendelkeznie kell társasházkezelői szakképesítéssel és külön erre vonatkozó megbízási szerződéssel. A szerződésnek tartalmaznia kell a társasházi törvény 52. §-ában foglaltakat.

Egy társasházkezelő is lehet közös képviselő. A közös képviselő a társasház törvényes képviselője, akinek feladatai alapvetően szervezési, műszaki és gazdasági jellegűek. Feladatait laikusként is végezheti, mégis számos műszaki, technikai, gazdasági, jogi kérdéssel kell tisztában lennie.

Példa társasházkezelési szerződésre

Üzletszerű tevékenység és regisztráció

A társasházkezelés, ingatlankezelés tevékenységek meghatározó eleme az üzletszerűség. Aki üzletszerűen kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni. Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg ingatlankezelői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, és megfelel az egyéb feltételeknek.

A regisztrációs kötelezettség 2024. október 1-jétől lép életbe, és 2025. április 1-jéig tart. A közös képviselőknek igazolniuk kell, hogy tisztségüket szabályosan töltik be (megfelelő közgyűlési határozattal választották meg) és rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges kompetenciákkal és tapasztalatokkal. Ez az igazolási kötelezettség hozzájárul a képviselők átlátható működéséhez és a lakók érdekeinek védelméhez.

A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése előírhatja a természetes személy közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke részére a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, amennyiben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a tulajdonostársak megbízása alapján a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja. Ez a feltétel szinte minden esetben adott, hiszen a közös képviselő jogkörében eljárva köteles minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében, ami azonosítható a társasházkezelői feladatokkal.

A közös képviselő felelőssége

A közös képviselő a társasházközösség érdekében jár el, azonban a szomszédok egymás közötti vitájának elbírálása nem feladata. A közös képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a társasház tulajdonközösségét jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.

A társasház nem jogi személy, perbeli jogképessége a társasház tagjainak, vagyis a tulajdonközösségnek van, amelynek képviselőjeként a közös képviselő járhat el. A társasház közös képviselőjének képviseleti joga nem korlátlan, csak azokban az ügyekben járhat el a társasház közösség nevében, amelyeknek intézésére jogszabály vagy a közgyűlés határozata feljogosítja.

A közös képviselő tevékenységét a társasházközösség érdekeinek megfelelően köteles ellátni. A tevékenységi körében, vagyis a megbízás teljesítése során a harmadik személynek okozott károkért a társasház tartozik felelősséggel. Azonban például olyan esetekben, ha a közös képviselő hátralék behajtása érdekében nem intézkedik, őt terheli a kártérítés felelőssége.

Ha a közös képviselet tevékenysége kárt okoz a közösségnek, akkor a közgyűlés dönthet a kártérítési per indításáról. A közösséget ért kár érvényesítésére az egyes tulajdonostársak nem jogosultak a közös tulajdoni hányaduk arányában.

A bíróság a jegyző keresete alapján - ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő magatartása miatt nem biztosítható - bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt.

Tűzvédelmi kötelezettségek

A háromnál több építményszinttel rendelkező és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben (ha az társasház) a közös képviselő köteles írásban kidolgozni, Tűzvédelmi Házirend elnevezéssel kiadni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, és gondoskodni azok megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. A rendelet azonban nem biztosít hasonló eszközöket a közös képviselő részére, aki - hatósági jogkör hiányában - a tulajdonostárs saját tulajdonú lakásába nem léphet be a tűzvédelmi használati szabályok betartásának ellenőrzése céljából.

Tűzriadó terv szimbólum

Összefoglalás

A közös képviselő választott tisztségviselő, a társasház szervezetének része, míg a társasházkezelő nem választott tisztségviselő, hanem megbízott. A közös képviselő tevékenységéhez nincs előírva szakmai végzettség, míg a társasházkezelői tevékenység üzletszerűen csak szakképesítéssel végezhető. Mindkét szerepkör jelentős felelősséggel jár, és elengedhetetlen a lakóközösség zökkenőmentes működéséhez.

tags: #kozos #kepviselo #tevekenysegi #kor #szama

Népszerű bejegyzések: