Kozvetlen és közvetett tulajdoni hányad alapján történő tényleges tulajdonosok nyilatkozatának kezelése, ha cég két jogi személy tulajdonosból áll
A kérdés minden bizonnyal a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.; közbeszerzési törvény) szabályozott ún. „off-shore” kizáró okkal kapcsolatos. A Kbt. 56. §-a (1) bekezdésének k) pont kc) alpontja szerint nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában az olyan gazdasági szereplő, aki olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető.
A szükséges igazolás módját a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ának ib) alpontja adja meg: e szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt (vagy részvételre jelentkezőt) nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a Pmt. 3. § rendelkezéseihez kell igazodni.
Kik minősülnek tényleges tulajdonosnak a Pmt. szerint?
Felmerül, hogy ki minősül a Pmt. rendszerében tényleges tulajdonosnak? E tekintetben a Pmt. 3. § ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak.
A Pmt. rb) pontja szerint tényleges tulajdonos lehet az a természetes személy is, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben olyan helyzetben van, hogy azonosítható módon részesedik az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékában, vagy akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg.
A huszonöt százalékos küszöb és a közvetett tulajdon
Látható, hogy a Pmt. - a kérdése alapján releváns - 3. §-ának ra) alpontja a tényleges tulajdonos fogalmi körébe csak a huszonöt százalékot elérő tulajdoni hányaddal rendelkezőket sorolja. A tulajdoni hányaddal lehet közvetlenül vagy - mint az Önök esetében - köztes társaságon keresztül közvetett módon rendelkezni. Ilyen esetben a Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében leírt módon kell a közvetett tulajdoni hányadot megállapítani.
A Ptk. szerint közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. Ennek megítélésekor a köztes jogi személyben való befolyás mértékét figyelembe véve kell kiszámítani a tényleges, közvetett tulajdoni hányadot.
Gyakorlati példa: két jogi személy 50-50%-os tulajdonosi szerkezete
Példával érzékeltetve, ha társaságukban (ajánlattevőben) két jogi személy (köztes társaság) gyakorolja a tulajdonosi jogokat 50-50%-ban, ahol „A” tulajdonosban X.Y. (befolyással rendelkező 1) 70, míg Z.ZS. (befolyással rendelkező 2) 30%-ban tulajdonosok, akkor a természetes személyek közvetett tulajdoni aránya (befolyása) alatt a köztes jogi személy befolyásának olyan hányadát értjük, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik.
Azaz 70 x 0.5, illetve 30 x 0.5. Következésképpen a két tulajdonos közül csak X.Y.-t kell feltüntetni tényleges tulajdonosként, mert ő 35%-os közvetett tulajdonosi hányaddal rendelkezik az ajánlattevőben. Z.ZS. 15%-os közvetett aránya nem éri el a 25%-os küszöböt, ezért a Pmt. szempontjából nem minősül tényleges tulajdonosnak.

Hogyan kell a nyilatkozatot megtenni a gyakorlatban?
Az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a Pmt. szerinti tényleges tulajdonosai megismerhetők-e és azokat meg kell nevezni, ha a 25%-os küszöböt elérik. Amennyiben a jogi személyt szabályozott tőzsdén nem jegyzik, a fent hivatkozott Pmt. rendelkezései alapján kell eljárni. Ha a tényleges tulajdonosok közvetetten rendelkeznek a tulajdoni hányaddal, a közvetett arányt a Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani, vagyis a köztes jogi személyben való részesedés mértékét megszorozni a köztes jogi személy ajánlattevőben való részesedésével.
Konkrét lépések a nyilatkozat elkészítéséhez
- Azonosítsák a közvetlen tulajdonosi szerkezetet: mely jogi személyek birtokolják a cégjegyzett céget és milyen százalékban.
- Határozzák meg a köztes jogi személyekben lévő természetes személyi tulajdonosi arányokat (pl. X.Y. 70%, Z.ZS. 30%).
- Számítsák ki a közvetett arányt: közvetett tulajdoni hányad = köztes jogi személyben lévő természetes személyi arány × köztes jogi személy ajánlattevőben lévő részesedése.
- Jelöljék meg és nevezzék meg a Pmt. szerinti tényleges tulajdonosokat, akik elérik vagy meghaladják a 25%-os küszöböt.
- Tegyék meg a nyilatkozatot a közbeszerzési dokumentációban vagy a vonatkozó űrlapon, belefoglalva a számítások rövid ismertetését és a vonatkozó személyes adatokat a jogszabályoknak megfelelően.
VSZJA útmutató
Miért fontos ez a gyakorlatban?
A Kbt. és a Pmt. rendelkezései célja, hogy kizárják a közbeszerzési eljárásokból azt a gazdasági szereplőt, amelynek tényleges tulajdonosi szerkezete nem átlátható, ezáltal csökkentve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát. A 25%-os küszöb meghatározása és a közvetett tulajdon kiszámítása biztosítja, hogy azok a természetes személyek, akik tényleges befolyással bírnak a gazdasági szereplő fölött, azonosíthatóak legyenek.
További megfontolások
- Amennyiben a közvetett számítás több lépcsőben történik (több köztes társaság), a tulajdoni arányokat minden szinten megszorozva kell továbbvezetni a végső ajánlattevőre.
- Ha a közvetett részesedés és a közvetlen részesedés együttesen éri el a 25%-ot, akkor a személyt tényleges tulajdonosként kell feltüntetni.
- Az ajánlattevőnek gondoskodnia kell arról, hogy a nyilatkozat megfeleljen a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjában szereplő formai követelményeknek.
Példa táblázat a számítás szemléltetésére
| Köztes jogi személy | Köztes társaság tulajdoni aránya az ajánlattevőben | Természetes személy részesedése a köztes jogi személyben | Közvetett arány az ajánlattevőben |
|---|---|---|---|
| A | 50% | X.Y. 70% | 35% (0.5 × 0.7) |
| A | 50% | Z.ZS. 30% | 15% (0.5 × 0.3) |

Összefoglalva: ha cégüknek két jogi személy a tulajdonosa, a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozat megtételekor a közvetett tulajdoni arányt a Ptk. szerinti módon kell kiszámítani, és csak azokat a természetes személyeket kell feltüntetni, akik a 25%-os küszöböt elérik vagy meghaladják. A példában ezért csak X.Y.-t kell megjelölni tényleges tulajdonosként, mert ő 35%-os közvetett tulajdoni hányaddal rendelkezik az ajánlattevőben.
tags: #kozvetlen #tulajdoni #hanyaddal #szavazati #joggal #rendelkezo
