Külföldi állampolgár ajándékozási illetéke Magyarországon
Öröm ajándékot adni, öröm ajándékot kapni, ezt mindannyian tapasztaltuk már. De mi ennek abban az esetben a módja és jogilag rendezett formája, ha nagy értékű ajándékról van szó? A témában nagyon sok a tévhit és a félreértés. Ingatlan ajándékozásához kötelező az írásbeli ajándékozási szerződés, ügyvédi ellenjegyzéssel vagy közjegyzői okiratba foglalással. Kivételes esetekben az ajándék visszakövetelhető. Megfelelően előkészített szerződés szükséges, különben az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés nem lehetséges.
A jogi keretrendszer szerint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza az ajándékozást. A kulcsszó az ingyenesség. Sok családban az ajándékozási szerződést vagyonrendezésre vagy öröklés megelőzésére használják, például a szülők ajándékoznak ingatlant a gyermeknek vagy az unokának. Az ajándék nem csak tárgyakra vonatkozhat; haszonélvezeti jog alapítása vagy fenntartása is előfordulhat az ajándékozó javára. A visszakövetelés kivételes esetekben lehetséges, például ha az ajándék létfenntartásához szükség van vagy súlyos sérelem fordul elő.
Az ingatlan ajándékozásának legfontosabb elemei: írásbeli szerződés kötelező módon, és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés elsődleges feltétele. A bejelentések és kötelezettségek között szerepel a NAV felé történő nyilvántartás és a mulasztási bírság lehetősége is. A jogi személyek közötti ajándékozás esetén a jogképesség kérdései rendezettek, és a szabályok a külföldi vállalatokra és hazai ellenőrzésekre vonatkoznak. A teljes folyamat során fontos a szakértői segítség, mert az egyedi körülmények (rokoni kapcsolatok, vagyoni értékek, teherkörülmények) kulcsfontosságúak lehetnek.
Ajándékozási illeték: mikor és mennyi?
Az ajándékozási illeték fizetése ajándékozással megszerzett vagyontárgyak esetén kötelező. Az ajándékozás ellentételezés nélküli vagyonátruházást jelent; azonban az illeték mértéke függ az ajándékozott eszköz típusától és a rokoni kapcsolattól. Ingatlan esetén az általános illeték 18%, lakáscélú ingatlanoknál pedig 9% lehet a fizetendő összeg. Gépjárművek és más ingó vagyoni értékű jogok ajándékozásánál az illeték alanyosult értéke szintén 18% lehet. A megajándékozott tiszta értékét úgy kapjuk meg, hogy a forgalmi értékből le kell vonni az ajándékot terhelő adósságokat és egyéb terheket.
Az illetékmentesség legfontosabb feltételei között szerepel, hogy az ajándékozó és a megajándékozott közti közvetlen rokonkapcsolat legyen, például szülő-gyermek, nagyszülő-gyermek. Az egyenes ági rokonok, bejegyzett házastársak és testvérek esetében az illetékmentesség gyakran érvényesül. Ha pedig távolabbi rokon vagy ismerős ad át ajándékot, akkor általában illetéket kell fizetni.
Bejelentési és fizetési kötelezettséget a kormányhivatal és a NAV közti együttműködés keretében kell teljesíteni: a kormányhivatal a B400-as adatlap benyújtását és az ingatlan-nyilvántartási kérelmekkel egyidejű bejelentést fogja intézni. A bejelentés elmulasztása mulasztási bírságot vonhat maga után. Ha külföldi bankszámláról történik az utalás, úgy a teljesítés helye szerint lehet alkalmazni az illetékköteles jogügyletek szabályait, és ez alapján az illetéket a megajándékozottnak kell fizetnie, kivéve ha az utalás külföldről történik és a teljesítés helye külföldön van.
Ha a megajándékozott 5 éven belül eladja az ingatlant, az SZJA-t (szja) általában ki kell számolni - ezt azonban nem az ajándékozás esetleges jövedelmének tekintik, hanem a nyereség adózása, amely bizonyos feltételek mellett adómentes is lehet. A kötelezettségek mértéke és a bejelentési kötelezettség részletei az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (Itv.) és a Ptk.-ban találhatóak.
Külföldiek és az ingatlan szerzése
Külföldiek ingatlanszerzése során speciális eljárások és engedélyek szükségesek. A jogi képviselet kötelező az adásvételi szerződésnél, de a kormányhivatali engedélyezési eljárásban már nem kötelező jogi képviselet. Az engedélyezési eljárás elhúzódása vagy hiányossága kockázatot jelent mindkét fél számára, és a szerződés hatályba lépését befolyásolja. A kormányhivatali engedély megszerzése általában 45 nap, de ettől bizonyos esetekben el lehet térni bizonyos határidők és hiánypótlási felhívásokkal.
Az Itv. szerint a külföldi ingatlanvásárlások esetében a teljesítés helye, a fizetés helye és az illeték megfizetése összetett kérdés lehet, attól függően, hogy hol történik a fizetés és hol van a bankszámla. Ha a külföldi adja át az összeget külföldi bankszámláról, akkor a magyar illeték hatálya nem feltétlenül értelmezett. Ezzel szemben, ha külföldről magyar bankszámlára történik az átutalás, akkor az Itv. alkalmazható és illetéket kell fizetni. A kérdés megfontolandó és érdemes jogi tanácsot kérni.
Összefoglalóan: külföldiek ingatlanszerzése Magyarországon részben formalitás, részben szabályozott eljárás. Az adózási és illetéki kérdések összetettek, és a külföldi pénzügyi tranzakciók adózási vonzatait alaposan érdemes ellenőrizni. A cikk tájékoztató jellegű, és a hatályos jogszabályokra és megbízható szakmai forrásokra támaszkodik.
Az ingatlan ajándékozásával kapcsolatos példák és gyakorlati kérdések mind fontosak lehetnek a személyes környezetben, ezért tanácsos szakértői segítséget kérni a konkrét ügyben.
Az ajándékozási illetékről és a bejelentésről szóló legfontosabb összefoglaló kérdések a következők. Kik fizetnek illetéket; mikor mentesülés; mennyi az illeték; milyen szerződés szükséges; hogyan jelentik be NAV-nak; visszakeresés lehetőségei; és mikor kell SZJA-t fizetni. A cikk végén említjük, hogy a Wise-számla hasznos eszköz lehet a nemzetközi tranzakciók átláthatóságához és az azonnali értesítésekhez.
tags: #kulfoldi #allampolgar #ajandekozasi #illeteke