Külföldi vehet termőföldet Magyarországon: jogszabályok, lehetőségek és kockázatok

Egyre többet hallani a piacon, hogy a termőföld most az egyik legjövedelmezőbb befektetési lehetőség. Ahogy szinte minden, a föld is lehet kiugróan jó, de ha rosszul választunk, akkor akár veszteséges befektetési forma is. A lényeg azonban az, hogy a termőföld-vásárlási moratórium 3 éves meghosszabbításával Magyarországon 2014. május 1-ig csak a Földtörvényben foglalt kivételek esetén juthat külföldi magánszemély vagy jogi személy földhöz.

A külföldiekre vonatkozó kivételeket, és a belföldi vásárlók tulajdonszerzésének szabályozását pedig a többször módosított 1994. évi LV. A földminősítési értékszám, egységnyi területű föld, tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója. Magyarországon 1 hektár átlagos aranykoronaértéke 19. A jelenleg hatályban lévő törvény szerint első és legfontosabb...

A földtörvény hatálya kiterjed az ország területén lévő valamennyi termőföldre. A törvény szabályait kell alkalmazni a termőföld tulajdonának megszerzésére, a szerzés tilalmára, a termőföldek használatára, hasznosítására, a birtoktagok kialakítására és a földvédelemre. A földtörvény 7. §-a foglalkozik a külföldiek tulajdonszerzésével. A szabályozás folytán külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg. A korlátozások célja a birtokpolitika és a földvédelem erősítése.

Mi történik a mai zsebszerződésekkel, ha eltörlik a korlátozásokat? Ezekkel kapcsolatban továbbra is lehet majd semmisségre hivatkozni, mivel az érvénytelenséget nem szünteti meg a jogszabály rendelkezésének megváltozása. Továbbértékesítés esetén ugyanerre a jogszabályi logika érvényesíthető. A földtörvény kivételes esetekben elővásárlási jogot enged azoknak, akik haszonbérleti, felesbérleti vagy részesművelési szerződést kötöttek.

Az egyik lehetőség a magyar állampolgárság megszerzése. Ez azonban igen nehézkes és hosszadalmas folyamat, ezért ezt a megoldást csak ritkán szokták alkalmazni. Másik út, hogy megváltoztatják a föld művelési ágát, s ezt bejelentik a földhivatalnak. Természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélyét is csatolni kell. Ha az előírt engedélytől eltérően vagy e nélkül változtatják meg a művelési ágat, a művelő köteles helyreállítani az eredeti állapotot és földvédelmi bírságot kell fizetnie.

Infografika: Földtörvény hatálya és külföldiekre vonatkozó korlátozások

Beruházásoknál megoldás lehet, hogy a termőföld más célú hasznosításához kérnek engedélyt a földhivataltól. Ilyenkor azonban főként a gyengébb minőségű földeket lehet felhasználni, s jobb minőségű földet csak különösen indokolt esetben lehet így megszerezni. A kiadott engedély, ha a beruházáshoz öt éven belül nem kezdenek hozzá, érvényét veszti. Ha valaki engedély nélkül hasznosítja más célra a termőföldet, akkor az eredeti állapotot helyre kell állítania, kivéve ha felmentést kapott a földművelésügyi minisztériumtól. Ekkor is meg kell fizetnie a földvédelmi járulékon kívül a talajvédelmi bírságot is.

A más célú hasznosításra irányuló engedély iránti kérelem az úgynevezett tárgyi megkerülési manőverek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy meg kell szüntetni az adott földingatlan termőföld jellegét, amelynek folytán más jogszabályt kell alkalmazni, amely a külföldi jogszerzésénél engedélyezési rendszert ír elő, de lehetővé teszi a tulajdonjog megszerzését.

Ez a módszer nehézkes, mivel az ingatlan-nyilvántartási jogszabály alapján a kivett jelleget csak a más célú hasznosítás megvalósulását követően lehet átvezetni. Előfordulnak olyan esetek, amikor a termőföldeket több, egészen kis területű ingatlanra osztják meg, hogy elérjék az 1 hektár alatti nyilvántartási jelleg megoldását. A belterületbe vonás pedig gyakran önkormányzati hatáskörbe tartozik, így nehéz megváltoztatni a tervet, ha azt a helyi fejlesztési tervek nem teszik lehetővé. A földhivatal csak akkor tehet eleget a belterületbe vonulásnak, ha a földrészlet a helyi területrendezési és építési szabályzat szerint belterületbe vonásra kijelölt.

A gyakorlat azt mutatja, hogy önkormányzatok gyakran módosítják egyedi rendeletekkel külterületi földrészletek belterületbe vonásának területfelhasználási kategóriáját. A földhivatal felülvizsgálati hatásköre korlátozott, és jogszabályok felülvizsgálata csak törvényességi észrevétel útján történhet. Megoldás lehet, hogy adásvételi szerződést kötnek, ezt azonban nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba. Papíron így a magyar állampolgár a tulajdonos, ténylegesen azonban már külföldi birtokolja az ingatlant.

diagram: Szerződések és tulajdonjog bejegyzésének sorrendje

A haszonbérlet szabályai számos esetben vezetnek jogi kockázatokhoz. A haszonbérleti szerződést Magyarországon csak határozott időre lehet kötni, kivéve a magyar államot. Az idő általában 10 év, de a törvény kimondja, hogy előhaszonbérleti jog járhat. A haszonbérlőnek elővásárlási joga van. Ugyanakkor a haszonbérleti jog önmagában nem bejegyzésköteles, így az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tekintetében a jövőbeni tulajdonjogról csak általános kikötésekkel lehet számolni.

Álláspontunk szerint a regisztráló hatóságok joggyakorlata ellentétes a törvény rendelkezésével. Gyakran előfordulnak olyan szerződések, amelyekben a haszonbérleti jogviszony mellett elővásárlási jogot és/vagy vételi jogot is kikötnek, és ezek alapján a későbbiekben tulajdonjog megszerzését is megpróbálják előkészíteni. Ha a földtörvény módosítása megengedi külföldi magyarországi termőföld ingatlan-tulajdonjogát, a szerződésnek a tulajdonjog átszállására vagy a vételi jog gyakorlására vonatkozó része hatályba lép.

Kockázatok és jogi útmutató a külföldiek földtulajdon-szerzéséhez

Termőföldet Magyarországon főszabály szerint csak magyar vagy EU-s állampolgárságú magánszemélyek szerezhetnek meg; jogi személyek e jogra általában nem jogosultak. A földtörvény szerint a földszerzés mennyiségi korlátai is vannak: a nem földműves belföldi vagy EU-állampolgár legfeljebb 1 hektárig szerezhet tulajdont, míg a földműves esetében a földszerzési maximum 300 hektár lehet. A birtokmaximum pedig a már meglévő földekkel együtt határozza meg a teljes rendelkezésre álló területet.

A kötelező elővásárlási sorrend a következő: állam, kiemelt földműves, helyben lakó földműves szomszéd, majd a helyben lakó földművesek. A jogi lehetőségek között szerepel még, hogy közeli hozzátartozók közötti átruházásnál az elővásárlási kötelezettség és a földszerzési maximum egyes kivételekkel nem alkalmazható. A földbirtok megszerzéséhez vezető út lehet az ajándékozás közeli hozzátartozónak, vagy közösségi jogi személyek által történő átengedés, illetve állam részére történő átruházás életjáradék vagy egyéb formában. A föld tulajdonjogát tartás vagy életjáradék jogcímén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház vagy annak belső jogi személye, önkormányzat és az állam javára lehet átruházni.

A külhoni vásárlókat érintő kontraintézkedések között szerepel a kormányhivatali engedély szükségessége. Külföldiek ingatlanszerzése iránt kérelmet kell benyújtani a kormányhivatal előtt. A kormányhivatali engedély kiadása általában 45 nap, a hiánypótlás 8 napon belül történik. A jogi képviselet eljárásbeli kötelezettségéről a külföldiek ingatlanszerzése esetében nincs kötelező jogi képviselet a kormányhivatali eljárásban, de az adásvételi szerződés megkötésekor kötelező a jogi képviselet.

A külföldiek vagyon- és adózási vonatkozásai között kiemelt téma a vagyon szerzési illetéke, amelyet nincs megkülönböztetés az uniós vagy nem uniós állampolgárok között. A teljes folyamat, a kifüggesztéstől a jóváhagyásig, akár több hónapig is eltarthat, így a vevőknek érdemes türelmesnek lenni és alapos jogi felkészültséggel elindítani az ügymenetet.

Rövid összefoglaló a fő szabályokról

  1. Ki vásárolhat termőföldet? Termőföldet Magyarországon főszabály szerint csak magánszemélyek szerezhetnek meg, azok közül is elsősorban magyar állampolgárok és EU-s állampolgárok, jogi személyek pedig kivételesen.
  2. Földműves státusz A földműves státusz feloldja az 1 hektáros plafont, és meghatározza a teljes maximálisan megszerezhető területet (általában 300 ha). A földműves nyilvántartásba vételét jogszabály rögzíti, ehhez igazolni kell a legalább 3 éves mező-/erdőgazdasági tevékenységet és az ebből származó árbevételt.
  3. Elővásárlási jog Az állam él az elővásárlási joggal, majd következnek a helyben lakó földművesek és közeli hozzátartozóik.
  4. Bejegyzés és jóváhagyás A szerződést jogi képviselőnek kell megkötni, a kifüggesztés után a kormányhivatal jóváhagyja az adásvételi szerződést a rangsorban első helyen álló jogosulttal.
  5. Engedélyezési eljárás Külföldiek ingatlanszerzése kormányhivatali engedélyhez kötött; a kérelem 45 nap alatt ki van bírálva, hiánypótlásra szükség lehet.
  6. Művelési és telepítési szabályok A termőföld megművelése és a beépítésre vonatkozó korlátozások a mezőgazdasági földterületek védelmét szolgálják, szükség esetén helyre kell állítani az eredeti állapotot és díjat kell fizetni.
  7. Finanszírozás Hitelfelvétel termőföldre lehetséges, de gyakran nem fedezetként a földmagvető földet veszik figyelembe; alternatív fedezetként más ingatlan vagy felhasználható jelzálog is szóba jöhet. Hasznos lehet a földműves vállalkozók vagy egyéb gazdasági társaságok közvetett tulajdonlása.

Fontos megemlíteni: a budapesti és vidéki jogszabályok időről időre változnak, és minden adásvétel egyedi körülményeket hordoz. A fentiekkel kapcsolatos részletes és naprakész tanácsért érdemes jogi szakértőhöz fordulni. A tájékoztató jellegű tartalom célja, hogy átfogó képet adjon a külföldiek földtulajdon-szerzésének feltételeiről és a kapcsolódó kockázatokról.

Gyakorlati útmutató a vásárláshoz

1) Ellenőrizze jogosultságát: legyen földműves státusz vagy minden szükséges feltétel teljesülése a 300 ha-os maximum eléréséhez. 2) Forduljon jogi szakértőhöz a szerződés elkészítéséhez és a kifüggesztéshez kapcsolódó előírások betartásához. 3) Készítsen elő kormányhivatali engedélyhez szükséges dokumentumokat és várja meg a jóváhagyást, amely gyakran 45 napot vehet igénybe. 4) A kifüggesztést követően intézkedjen a földhivatalnál a bejegyzés érdekében. 5) Biztosítékokkal és finanszírozási lehetőségekkel együtt tervezze meg a vásárlást és a fenntartást.

Ha külföldi szeretne földet vásárolni Magyarországon, fontos a megfelelő jogi és pénzügyi felkészültség, a földtörvény szerinti szigorú kiválasztási és engedélyezési folyamatok betartása. A jogszabályok és engedélyezési szabályok változhatnak, ezért mindig naprakész szakmai segítséget érdemes igénybe venni.

tags: #kulfoldi #vehet #termofoldet

Népszerű bejegyzések: