Külterületi és belterületi csapadékvíz-elvezetés: szabályok, kihívások és környezeti megoldások

Az esőzések során keletkezett víz elvezetése és gyűjtése során több szabályt és szempontot is figyelembe kell venni. A másik típusú jogszabályt a helyi önkormányzat írhatja elő, amit helyi rendeletnek hívunk. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Az utca lejtős részen volt található, emiatt a társasház által elvezetett csapadékvíz az utca végén, a legmélyebb ponton lévő ingatlanhoz folyt be. Nagy felhőszakadások és tartós esőzések idején egy kisebb tó alakult ki az utca legvégén, ahol a nagy mennyiségű vizet már semmilyen módon nem lehetett elvezetni, és az befolyt az utca végén lévő családi ház kertjébe.

A víz és csatorna szolgáltatók esetében a szerződés arról szól, hogy az adott ingatlan tulajdonosa vezetékes vizet kap, melynek fogyasztását egy mérőóra segítségével mérik. Az egyik oka az, hogy a szolgáltató el akarja kerülni a túlzott vízmennyiség beáramlását, mert ha a szennyvíz csatorna telítődik a csapadékvízzel - például egy felhőszakadás során - akkor az kiáradhat, visszaduzzadhat. A csatornahálózatot jellemzően nem arra tervezték, hogy a szennyvíz mellett a csapadékvizet is képes legyen elvezetni. Ha viszont a csapadékvíz miatt visszaduzzad a szennyvízcsatornában lévő vízmennyiség, akkor fertőző szennyvíz kerülhet lakóingatlanokra, közterületre és ezzel fertőzésveszélynek lehetünk kitéve. A szolgáltatók rendszeresen ellenőrzik azt, hogy az adott ingatlan tulajdonosa betartotta-e ezt a szabályt. Gyakori esetben a szennyvíz csatornába egy speciális fehér füstöt képző füstbombát tesznek és megnézik azt, hogy az adott ingatlanon belül látható-e bárhol fehér füst jele, különösen a csapadékvíz gyűjtésre vagy elvezetésre szolgáló rácsoknál vagy akár a tetőn lévő csatornánál tapasztalható-e szabálytalanságra utaló füst.

A klímaváltozás, mely feltartóztathatatlanul itt van mindennapjainkban egyre többször szélsőséges időjárási körülményeket idéz elő. Emiatt gyakrabban hallani arról, hogy a rövid idő alatt lezúduló hatalmas mennyiségű esőt nem tudja befogadni a csapadékvíz elvezető rendszer és ez elöntésekhez vezet. Magyarországon a csapadékvíz elvezetésének feladata, valamint a csatornahálózat felújítása is az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A csapadékvíz elvezető hálózatok tervezésekor többéves gyakoriságú záporintenzitást vettek/vesznek figyelembe a tervezők, tehát a csatorna keresztmetszete elvileg elegendő lenne arra, hogy a legtöbb helyen elvezesse a felgyülemlett esővizet. A gond azzal van, hogy az utóbbi néhány évben a csapadék intenzitása jelentősen megnőtt, felülírva a korábbi méretezési elveket, azaz rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadék esik le, amit azonnal nem tud elvezetni a rendszer.

A kedvezőtlen meteorológiai viszonyok mellett évről-évre egyre több a leaszfaltozott és lebetonozott terület a városokban, ezzel arányosan egyre kevesebb az a zöldterület, amely elnyelhetné a lezúduló csapadék egy részét. A csapadékvíz elvezető árkok gondozásának hiánya is jellemző probléma napjainkban. További jelentős probléma ezen a területen, hogy sok esetben a csapadékvíz hol direkt, hol indirekt módon, de a szennyvízcsatornába kerül. A Magyar Víziközmű Szövetség és a víziközmű szolgáltatók az utóbbi években többször is jelezték, hogy probléma jelentkezhet a klímaváltozás következtében fellépő szélsőséges időjárási viszonyok miatt. A teljes körű megoldást a csapadék elvezető rendszerek kapacitásának bővítése sem hozná meg, a csapadékvíz elvezető műveket nem lehet a végtelenségig bővíteni, mivel ez gazdasági szempontból finanszírozhatatlan. A megoldás a korszerű, integrált csapadékvíz gazdálkodás lehetne, lokális víz visszatartással, korszerű tározási módszerek alkalmazásával, amelynek megvalósítása - az anyagiakon kívül - személetváltást, odafigyelést és egy egészen más, rendszerszintű együttműködést igényelne. A klímaváltozás hatásaiért, így a villámárvizekért, az elöntésekért, illetve ezek által okozott károkért nem lehet kizárólag az üzemeltetőket felelőssé tenni. A meglevő vízilétesítmények üzemeltetői csak a tervezett és megépített kapacitásokat tudják legjobb tudásuk szerint működtetni, ha arra elegendő forrást kapnak a közművek tulajdonosaitól. Tehát csak közösen - a települések, mint közműtulajdonosok, az üzemeltetők és a lakosság, mint közműfelhasználók - tehetünk meg mindent a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

Külterületi záportározók létesítésére irányuló pályázatok kapcsán fontos, hogy a belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés céljával végzett beruházásokat gyakran külterületi tározókkal kötjük össze. A C1 és C11 pontok alapján a külterületre vonatkozó befogadók és a zártszelvényű vezetékek kerülhetnek tervezésre, amennyiben a terület a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tulajdonában van, és konzorciumi szerződés köttetik ki. A pályázatok során elvárt nyilatkozatok és hozzájárulások megkötése szükséges, hogy az önkormányzat mint pályázó képes legyen a projektet megvalósítani és üzemeltetni hosszú távon is.

Belterületi és külterületi csapadékvíz-elvezetés gyakorlata és megoldási lehetőségek

A belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés konstrukcióknál a fő cél a veszélyeztető jelenségek megakadályozása: a záportározók építése belterületi léptékben. Piliscsaba Nagyközség példája szerint a külterületi záportározók a hegyekről lezúduló víz hatásainak mérséklésére szolgálnak, és a belterület elöntését megelőzik az erdőt körülvevő területeken. A befogadó végső elhelyezése vízfolyásban, állóvízben vagy szennyvíztisztító telepen történhet, és az összegyűjtött víz biztonságos elvezetése biztosított legyen. A megvalósítás feltétele a befogadók rendelkezésre állása és a közvetítő vezetékek kiépítése, amelyet a konzorciumi partnerrel vagy a település közműtulajdonosával kötött megállapodások alakítanak ki.

Az önkormányzatok feladata a külterületen lévő befogadók és tározók engedélyezése, a terület tulajdonviszonyainak rendezése és a szükséges hozzájárulások beszerzése. A C11. bekezdése alapján akkor szükséges adásvételi elő-szerződést kötni, ha az ingatlan nem a pályázó tulajdona; egyébként elegendő lehet a használati megállapodás és a külön dokumentáció a területrész használatáról. Szükséges továbbá igazolni, hogy a befogadó és a beépített csatornázási elemek megfelelnek a jogszabályi követelményeknek és hosszú távon üzemeltethetők lesznek.

A kiválasztási kritériumok között kiemelten fontos a tulajdonviszonyok rendezése: az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon lévő övárok esetében a tulajdonostársak hozzájárulása, adásvételi elő-szerződés vagy használati megállapodás bemutatása szükséges. Amennyiben az ingatlan egy részét az önkormányzat üzemelteti vagy használja, úgy a használat jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni lehet, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában is rendezhető, tanúkkal aláírva.

Gyakorlati megoldások az esővíz kezelésére

  • Faltól elvezetés és szikkasztó megoldások: a leggyakoribb és egyszerű megoldás a víz közvetlen leválasztása a falról. Elvezethetjük a vízet a földfelszín felett 2-3 méteres távolságra, például előregyártott folyókával vagy KG-csővel a kiköpő irányába. A szikkasztókat kavicságyba, geotextíliába és földdel borított réteggel építik meg, több esetben 2 darab 2x2x2 méteres gödörrel egy családi ház környezetében.
  • Szikkasztó moduláris elemek és hosszanti árok: modern megoldások közé tartoznak a moduláris szikkasztók, amelyek sörétes rekeszekhez hasonlóan egymásra egyeznek, és körülölelik kavicságy és geotextil rétegek. Lehetőség van hosszanti árokban is szikkasztóval és dréncsővel ellátva.
  • Esővíz gyűjtése ciszternában: tetőről érkező esővíz gyűjtésére szolgáló tartályok, melyeket a kertben vagy a föld alatti gödörben helyeznek el. A tartályokat lehet készre vásárolni, és szükség esetén le kell horgonyozni. A gyűjtött esővíz felhasználható locsolásra, WC-öblítésre, kerti tó feltöltésére vagy mosásra is.
  • Csapadékvíz gyűjtésének és elvezetésének coastal rendszere: a KG PVC csatornabekötései és idomai a szennyvíz és csapadék elvezetésének területén kiválóan alkalmazhatók. A kötőelemek és gumigyűrűk biztosítják a vízzáró csatlakozásokat, hosszú élettartam és ellenálló képesség jellemzi őket. A természetes és mesterséges környezetben egyaránt hatékonyan alkalmazhatók, és az élettartam gyakran eléri a 50 évet, ha megfelelő körülmények között használják őket. A csövek DN110-től DN500-ig terjedő átmérőkkel készülnek, és hosszúságuk 1, 2, 3 vagy 5 méter lehet.

A helyes vízelvezetés célja: megóvni a környezetet és az épületeket a víz okozta károktól, megakadályozni a penészedést és a nedvesség okozta szerkezeti problémákat, és lehetőséget teremteni a víz hasznosítására. A telepítésnél fontos szempont a környezet és a hőmérséklet tekintetében a víz kezelése, mivel a műanyag csövek és aknák természeti hatásokkal szemben sérülékenyek lehetnek, ha a víz hőmérséklete meghaladja a megengedett értéket.

Árokcsatorna és befogadó rendszer konfigurációs séma

A közhiedelem és a jogszabályok alapján a települések felelősek a csapadékvíz elvezető hálózatok tervezéséért és karbantartásáért, a befogadók meglétéért és a végső elvezetés káresemény-mentességének biztosításáért. A klímaváltozás hatásaiért a közművek üzemeltetőit sem lehet kizárólag felelősségre vonni: a megoldás csak közösen érhető el a települések, üzemeltetők és a lakosság összefogásával, hosszú távú együttműködéssel.

Városi csapadékvíz-elvezető rendszerünk megismerése

Tájékoztató a pályázati megoldásokról és gyakorlati kérdésekről

A KMOP-2007-3.3.1/B konstrukció keretében belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés támogatott lehet, amennyiben a külterületi beavatkozások összhangban állnak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság előírásaival, és a befogadó kompromisszumos megoldással megvalósítható. A pályázók számára fontos a tulajdonviszonyok rendezése, a hozzájárulások és a használati megállapodások dokumentálása, illetve a kiválasztási kritériumok teljesítése. A pályázatok során figyelembe kell venni a belterületi és külterületi elvezetés közötti összefüggéseket, a befogadó területének adottságait, és a végső befogadónak (vízfolyás, állóvíz, vagy szennyvíztisztító) való megfelelést.

Az alábbi pontokból adunk áttekintést a gyakorlati megoldások és jogszabályi követelmények összekapcsolásáról:

  1. A beavatkozások megfelelése a helyi rendeleteknek és a közületi engedélyeknek.
  2. A befogadók jogszabályi és technikai követelményeinek teljesítése, beleértve a veszélyhelyzetek megelőzését és a károk megelőzését.
  3. A tulajdonviszonyok rendezése és a használati megállapodások nyilvántartásba vétele, illetve szükség esetén adásvételi elő-szerződés megkötése.
  4. A belterületi és külterületi szakaszok költségeinek és közvetítő elemeinek elszámolása a pályázati útmutatók szerint.
  5. A projekt végrehajtásának és üzemeltetésének hosszú távú tervezése a helyi közműtulajdonos és a lakosság bevonásával.

Az infrastruktúra fejlesztése mellett kiemelten fontos a fenntartható vízgazdálkodás és a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében a lokális vízvisszatartás és korszerű tározási megoldások alkalmazása, amelynek megvalósítása szemléletváltást és rendszerszintű együttműködést igényel.

tags: #kulteruleti #csapadekviz #elvezetes

Népszerű bejegyzések: