Kurja joggyakorlat elemzése társasházakban: ellentmondások és okok

A munkát egy joggyakorlat-elemző csoport végzi, melynek tagjai a társasházi ügyek olyanok, elismert szaktekintélyei, akik arra kaptak felkérést, hogy tárják fel azoknak az ellentmondásoknak az okát, melyek ahhoz vezetnek, hogy hasonló ügyek, különböző módon kerülnek megítélésre első fokon, másodfokon, s esetenként a Kúriának mindkettőt átértékelve kell ítéletet hoznia.

A legkritikusabbak a közös költséggel vagy a közgyűlési határozatokkal kapcsolatos perek, de pl. olyan eset is előfordult, hogy az internetes szobakiadással kapcsolatos per végére kellett pontot tennie a Kúriának.

A közös Képviselők Napján dr. Bék Ágnes - aki a Kúria elnökének felkérésére tagja a joggyakorlat-elemző csoportnak - a „Társasházi perek ellentmondásos ítéletei - Mit vizsgál a Kúria?" című előadásában olyan eseteket vesz sorra, melyek bármely társasházban előfordulhatnak, de jelenleg többféleképpen végződhetnek, s ennek milyen okai vannak illetve milyen következményei lehetnek a lakóközösségekre és a közös képviselőre nézve.

Vegyen részt Ön is a Közös Képviselők Napja és Társasházi Expón és tegye fel kérdéseit személyesen.

A cikk több mint egy éve került publikálásra. A szakértői grémiumok felállításáról a Kúria elnöke döntött. Dr. Darák Péter felkérte a csoportok vezetőit hipotéziseik kidolgozására és az elemzői munkában részt vevők megnevezésére. A szakértői grémiumok felállításáról a Kúria elnöke döntött.

Dr. Darák Péter felkérte a csoportok vezetőit hipotéziseik kidolgozására és az elemzői munkában részt vevők megnevezésére. A kutatásba bírák, a társ-hivatásrendek és a kapcsolódó tudományterületek képviselői vonhatók be.

Tavaly száznál is több javaslat érkezett a vizsgálati tárgykörökre vonatkozóan, a Kúria decemberben hallgatta meg a javaslattevőket. A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) értelmében az ítélkezési gyakorlat vizsgálata, bírósági döntések elemzése.

A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke határozza meg évente. A társasházi jogviták kapcsán felmerülő legfontosabb kérdésekre kereste a válaszokat a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja.

A Kúria elnöke 2016. január 20-án rendelte el a szakértői grémium felállítását a társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseinek a vizsgálatára. A csoport összefoglaló véleményét 2017. június 12-én fogadta el a Polgári Kollégium.

Az elemző munkában túlnyomó többségben bírák vettek részt, mindhárom bírósági szintet, illetve a fővárost és a vidéket képviselve. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnökét és az ügyvéd kollégákat annak érdekében vonták be, hogy a kérdések minél aktuálisabbak legyenek, a problémák megközelítése pedig több nézőpontból, ne csupán a bírák szemszögéből történjen.

A társasházak felügyeletét 2014. február 18. óta a jegyzők látják el. A vizsgálat körébe a 2014. január 1. és 2015. december 31. között jogerősen befejezett társasházi pereket vonták be. 25 különböző kérdéssel foglalkoztak és azokban egyhangú, többségi álláspontot alakított ki a csoport.

Egyetlen kérdésben nem alakult egységes álláspont: „A társasházi lakás eladása esetén a társasház kitől követelheti a közös költség hátralékot, az eladótól vagy a vevőtől?” Így a Kúria megkeresi a Földművelésügyi Minisztériumot a 109/1999. FM rendelet olyan módosítása iránt, hogy a társasházi külön tulajdonra vonatkozó adásvétel bejegyzésének a feltételeként írja elő a közös képviselő olyan tartalmú igazolását, amely szerint az eladót nem terheli közös költség tartozás.

A joggyakorlat-elemző csoportot dr. Harter Mária vezette, a Kúria tanácselnöke 2017. június 29-én számolt be újságíróknak a legfontosabb eredményekről. Budapest, 2017.

Fontos témák és következtetések

  • Az ellentmondó ítéletek mögött gyakorta strukturális különbségek vannak az eljárási és anyagi jogi kérdések értelmezésében.
  • A közös költség hátraléka és a közgyűlési határozatok érvényességének vitái kiemelten szerepelnek a vizsgálatokban.
  • A beavatkozó szakértői csoportok célja több nézőpont és releváns szakág bevonása a döntések megalapozottságának növelése érdekében.
  • A közös képviselő igazolásának tartalma kulcsfontosságú korlátozó tényező lehet a vevő és eladó közötti felelősségmegosztásban.
  • A vizsgálatok eredményei alapján a joggyakorlat megismerése segítheti a lakóközösségek és a közös képviselők pozícióit a jövőben.

Az összefoglaló vélemény elfogadását követően a joggyakorlat-elemző csoport tevékenysége és az ajánlások figyelembe vétele tovább erősítheti a társasházi perrendtartás egységességét és a hatékony perviteli gyakorlatot.

diagram a társasházi perviteli kérdések kapcsolatrendszeréről

Előadás- és események bemutatása különösen hasznos a lakóközösségek számára, hogy megértsék a különbségeket és az együttműködés fontosságát a jogviták megelőzésében.

  1. Bevezetés a joggyakorlat-elemző csoport felállításáról és céljáról.
  2. A vizsgált időszak és a kiválasztott pereket övező elvek.
  3. Az egyes kérdések egységes vagy megosztott álláspontjai és azok következményei.
  4. Javaslatok és potenciális jogszabály-módosítások.

Budapest, 2017. június 29.

Társasház jogi kérdései - Dr. Simon Tibor ügyvéd

A kutatásból kirajzolódó megközelítések segíthetik a jövőbeni ítélkezést a közös költségek és a közgyűlési határozatok kérdésében.

tags: #kuria #joggyakorlat #elemzes #tarsashaz

Népszerű bejegyzések: